Tech
Guitarist on stage for background, soft and blur concept

A fülünkön át szerzik meg a pénzünket, de ez jó nekünk is

Dömös Zsuzsanna
Dömös Zsuzsanna

újságíró. 2018. 08. 05. 14:00

A zeneipar az elmúlt 20 évben jelentős változáson ment keresztül a streaming-szolgáltatások és az internet térnyerésével, de a következő két évtizedben még érdekesebb megoldásokat láthatunk az adatelemzés és a mesterséges intelligencia által nyújtott lehetőségeknek köszönhetően. Az algoritmusok nem csak az ízlésünkhöz illő dalokat válogatják össze nekünk, de hasznos információkkal segítik a kiadókat - akár a jövő popsztárjait is segíthetnek kiválasztani.
Korábban a témában:

Aki már foglalkozott zeneelmélettel, közelebbről is rácsodálkozhatott arra, hogy a daloknak rendkívül összetett struktúrájuk és logikájuk van. Ezért próbálkoznak azzal kutatók, hogy olyan mesterségesintelligencia-algoritmusokat fejlesszenek, amelyek képesek zenét írni más zeneszámokból tanulva, felismerve a zene szabályszerűségeit.

Már most is vannak ugyan olyan dalok, amiket gépagyak szereztek, abban nagyjából mindenki egyetért, hogy a kreativitás emberi sajátosság, hiszen a gépek nem lélekből zenélnek, nincs ihletük, és minden bizonnyal sosem fognak olyan élményt nyújtani, mint a hangszeres játék iránt elhivatott előadóművészek, akiknek személyisége és kreativitása adja a produkció fő hozzáadott értékét.

Audio Mixing Console
Fotó: ThinkStock

A gépi tanulásos algoritmusok viszont más téren is hasznosíthatók a zeneiparban, főleg akkor, ha könnyen befogadható popzenéről van szó. Nemrég írtunk róla, hogy a Columbia Business School és az Echonest technológiai cég közös kutatásában egy olyan algoritmust használt fel, ami képes volt különféle zeneszámok táncolhatóságát megállapítani a tempót és az ütemeket elemezve, és összeállította az elmúlt évtizedek legtáncolhatóbb dalait a korábbi Billboard listákról.

BRISBANE, AUSTRALIA - OCTOBER 27:  Singer Justin Timberlake performs on stage at the first Australian concert of his "FutureSexLoveShow" at the Brisbane Entertainment Centre on October 27, 2007 in Brisbane, Australia.  (Photo by Kristian Dowling/Getty Images)
Az algoritmusok a tánchoz is jobban értenek nálunk
A számítástechnika segítségével kiderült, melyek a legtáncolhatóbb slágerek. Talán nem meglepő, hogy nem a legújabb sikerdalok azok.

TUDJÁK, HA NAPI ÖTVENSZER HALLGATOD

A zeneipar folyamatosan változik és szimbiózisban él a technológiával is, főleg a streaming-szolgáltatások, közösségi oldalak, hordozható zenelejátszók korában, melyek megjelenése több téren is hatással bír egyes előadók ismertségére, előadásmódjára. Nem csak más eszközökön fogyasztunk zenét, mint mondjuk egy évtizede, de a zenekészítés is elérhetőbbé vált az otthoni szoftverekkel, bárki megoszthatja saját dalait a Bandcampen, a SoundCloudon vagy a Facebookon keresztül.

Az internet és kalózletöltések elterjedésével harcolni kezdtek az előadók, erre érkeztek megoldásként a fizetős streaming-szolgáltatások, amelyek lassan kezdik ismét jövedelmezőbbé tenni a globális zeneipart. Az amerikai zenei piac bevétele az elmúlt 20 évben nagyot zuhant, de az elmúlt három esztendőben növekvő tendencia figyelhető meg, amiben nagy szerepet játszanak a streaming-szolgáltatások, és főleg az, hogy egyre többen fizetnek elő rájuk.

Playful woman listening to music with smartphone. 
Paris, France 

GARO/PHANIE
Fotó: Europress (GARO/PHANIE)

De más előnyük is van az olyan szolgáltatásoknak, mint például a már több mint 180 millió felhasználóval rendelkező Spotify. A big data módszerei az informatika, egészségügy és az üzlet területén túl a szórakoztatóiparban is alkalmazhatók, a zeneipar is elkezdett nyitni az adatelemzés felé. Hallgatói szempontból számunkra a legjobb a személyre szabottság és a rendkívül fejlett ajánlórendszer, ami heti bontásban kínál olyan dalokat, amik megfelelnek az ízlésünknek a korábban hallgatott dalaink alapján.

Mindehhez persze rengeteget adatot gyűjt és elemez a szolgáltatás. Régebben a kiadóknak csekély mennyiségű információ állt rendelkezésre arról, kik vásárolják az LP-ket, a kazettáikat, a CD-ket. A letöltésekkel és streameléssel viszont követketővé váltak a hallgatási szokások,

az ipar könnyebben megértheti hallgatóit, és magát a zenét is.

Míg egykor a hálószobába visszavonulva a CD-t pörgetve nyugodtan hallgathattuk 50-szer ugyanazt a dalt, és senki nem tudott róla, addig a Spotify vagy a Last.fm ma már ezt is képes rögzíteni, és következtetéseket von le belőle. A hallgatókról már tudni kitöltött adataik alapján, hol élnek, milyen korúak, milyen stílusokat kedvelnek.

Businessman touching financial dashboard with kpi
Elképesztő, hogy lesz pénz az adatainkból
Nem is gondolná, hogy a House of Cards című sorozat is az adatok miatt jó, hiába tűnik elsőre furcsa hype-nak az úgynevezett big data.

A KIADÓK IS VÁLTANAK

Az Antwerpi Egyetem kutatói 2015-ben egy olyan algoritmussal lepték meg a szakmát, ami képes volt meglepően pontosan előre jelezni, hogy mely pop/dance dalok fognak felkerülni a BillBoard éves listájára. Ehhez 3500 dalt elemeztek az 1985-2014 közti listákra kerülő számok alapján, végül 65 százalékban sikerült is eltalálni a legsikeresebbeket. Ennek oka, hogy a leginkább hallgatóbarát, népszerű daloknak vannak jellemző vonásaik, az algoritmus ezeket a mintázatokat ismerte fel.

Ez alapján a kiadónak egyszerűbb dolga van a koncertszervezéssel, szponzorokkal, célcsoportok megcélzásával, lassan mutatkoznak az irányváltás jelei is. Beszédes lépés, hogy a Warner például idén vásárolta fel a Sodatone nevű céget, akik adatelemzési módszerekkel kutatnak új tehetségek után. A startup technológiája nemcsak hallgatottsági adatokat gyűjt, de azt is figyeli a közösségi felületeken, hogy egy-egy zenekarnak, zenésznek mennyire aktívak a rajongói a közösségi oldalakon, vagy hogy mekkora visszhangot kap a netes oldalakon egy demó, vagy videoklip.

Digital audio waves on screen. Computer generated image rendered with DOF
Fotó: ThinkStock

A Snafu Records azon kiadók közé tartozik, akik már magukévá tették az adatvezérelt működést, adatelemzési technikákkal szűrik ki, mely zenekarokkal érdemes foglalkozni. Alapítója, Ankit Desai szerint a fizetős zenefogyasztás 70 százalékát napjainkban három nagy kiadó – Warner, UMG, Sony – uralja.

Viszont az egy év alatt készülő új zenéknek mindössze egy százaléka jön ki a három nagy cég szárnyai alól, ami azt jelenti, hogy elképesztő mennyiségbeli különbség van a megvásárolt zene és a kínálat közt. Sok olyan előadó van a világon, akik elképesztő dalokat gyártanak, de a kiadóknak nincsenek eszközeik, amikkel globális szinten kitudnák ásni a gyöngyszemeket.

A Snafu gépi tanulásos fejlesztése hetente 1500 új dalt vizsgál át, majd ezekből leszűri azt a kb. 20-at, amiben hosszútávú potenciál mutatkozik. Desai szerint egyre több kiadó fog ebbe az irányba tartani, és átfogó analitikát használ, mielőtt leigazol egy új zenészt, vagy így keresi meg az új sikervárományosokat.

A Shazam nevű szolgáltatás is rengeteg érdekes felismeréssel szolgálhat. Ez a legnépszerűbb olyan alkalmazás, ami képes felismerni mikrofonon keresztül, hogy milyen zene szól mondjuk a próbafülkében, az utcán, ha meghallunk egy dalt és nagyon megtetszik. Mivel az appon keresztül nagy érdeklődés mutatkozhat egy-egy számra, ezért az adatok alapján kiderülhet, hogy milyen számokra voltak legtöbbször kíváncsiak a felhasználók, ezáltal pedig a Shazam azt állítja,

képes egy hónappal előre megmondani, miből válik sláger.

Ahogy a fenti példák is mutatják, a big data számos területe közül a zeneipar is sokat profitálhat belőle, de ugyanilyen jól járnak a hallgatók és zenekarok is, hiszen könnyebben jutnak el egymáshoz. Az adatelemzés még relatíve friss szakterület, és még éppen csak kapisgáljuk a felszínt.

(Kiemelt illusztráció: ThinkStock)

Dömös Zsuzsanna korábbi cikkei
vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Demonstrators hold flags of Europe and of Romania as they protest in the front of the Romanian Parliament in Bucharest March 6, 2018.
Hundreds of demonstrators from around the country staged a rally following a nation wide mobilisation on social media to protest against the corruption and against PSD, the ruling Social Democrat Party. Romania's justice minister launched a procedure to sack the popular and internationally respected head of the anti-corruption investigation body. As chief prosecutor in the DNA anti-corruption body, Laura Codruta Kovesi has helped bring a raft of corrupt officials to justice in recent years in one of the EU's most graft-ridden countries. / AFP PHOTO / Daniel MIHAILESCU
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.