A Google Fordító nemrégiben fejlődött egy hatalmasat a neurális fordítási technológia bevezetésével. Ennek ellenére a legtöbben most is csak akkor gépeljük be a keresőbe, hogy Google Translate, ha valamit nagyon nem értünk, és csak két percünk van az egészre.
Lehet-e valaha professzionális fordítóprogram a Google Translate?
Ez a kérdés annak függvényében is elgondolkodtató, hogy a világ legnépszerűbb és legjobbnak titulált szövegszerkesztője, a Microsoft Office csomag fontos alkotóeleme, a Microsoft Word is folyamatos fejlesztésre szorul, ezen kívánatos, szakadatlan fejlesztés-sorozat mértéke pedig minden esetben azon áll, hogy az kiindulási alapnak tekintett angolhoz képest mennyiben számít összetettnek, bonyolultnak, és nem utolsó sorban flexibilisnek az a nyelv, melyre adott esetben optimalizálni szükséges a programot.
Mert amíg egy önéletrajzot szeretnénk elkészíteni, addig nincs gond. De mondjuk egy alkalmazott nyelvészettel foglalkozó doktori disszertáció megírásának eszközeként már a profik kezében is valószínűleg recseg-ropog a rendszer és jönnek a sufni megoldások. Persze szó sincs káoszról, vagy lehetetlen feladatokról, inkább csak kiderül, hogy bőségesen vannak hiányosságok, úgy a karakterkészlet, mint például a megfelelő lábjegyzetelési lehetőségek tekintetében.
A példa ugyanakkor mégsem teljesen helytálló, hiszen a Google Fordító még sehol sem jár a fejlesztői által kijelölt területen a Wordhöz képest – bár ne feledjük, hogy technikailag sokkal komolyabb kihívásról van szó. Ez már részben a mesterséges intelligencia határterülete.
A neurális technika lényege (legalábbis eesetünkben), hogy a fordítást végző robot algoritmusa meghaladja a szavak, állandósult szókapcsolatok szintjét és igyekszik egész mondatok hálózatában “gondolkodni”. És bár a helyzet az, hogy lényegében lakossági szinten is elérkeztünk a gondolkodó robotokig, előző mondatunk kulcsszava mégiscsak az “igyekszik”. Attól ugyanis még nagyon messze vagyunk, hogy bedobjuk a Google Fordítóba legújabb, kissé esterházys, de azért eléggé gonzós novellakísérletünket, és visszakapjuk annak frappáns cseh változatát.
Immáron képfájlról is fordít a Google Translate
A Google Translate ugyanakkor valljuk be, úgy összességében mégiscsak ördögien zseniális.
Nemrégiben még csak sci-fi volt a képfelismerés, mostanra pedig létezik olyan funkciója is a Google Fordítónak, mely a képen látható szöveget is képes közvetlenül a kívánt nyelvre fordítani, ami elsősorban Android és iOS rendszereken lehet nagyon hasznos, mondjuk egy grúziai nyaralás során, ahol legfeljebb szép rajzokként definiálja az ember az ott használatos karakterkészletet.
SZTAKI vagy Google Fordító?
Igaz ugyan, hogy a komolyabb, nagyobb lélegzetvételű szövegfordításokhoz a felhasználók inkább felkeresik a SZTAKI-t, illetve nyilvánvalóan nyomtatott szótárat ragadnak (ez utóbbi esetből van a legkevesebb, még a nyelvvizsgára készülők is inkább SZTAKI-znak), a számadatok azt mutatják, hogy a Google Fordítót közel hatszor annyian keresik fel napi szinten, mint klasszikus hazai riválisát.
Ha tehát a számokat nézzük, nem vitás, hogy napjaink internetfelhasználója hová teszi le a voksát.
Továbbra is kérdés marad azonban, hogy képesek vagyunk-e hosszú távon is különbséget tenni hasznos és gyors online segítség, valamint nyelvi igényességre való törekvés között, illetve hogy képesek vagyunk-e időnk szűkében fenntartani ez utóbbit.
