Tech

Megmutatjuk: így készíthet világbajnok fotókat lesből

László Ferenc
László Ferenc

tech újságíró. 2015. 07. 17. 06:00

A világhírű Máté Bence elképesztő leseiben ismerkedtünk meg a természetfotózás rejtelmeivel és a Canon csúcsmasináival.

Ugye mennyire unalmas, hogy Facebook ismerőseink szinte egytől egyig folyamatosan elcsépelt témákról készített ultragagyi fényképekkel árasztják el a hírfolyamunkat? És ugye mennyire gáz, hogy már az Instagramra is egyre ritkábban nézünk rá, mert ott is egyre több a gagyi tucatfotó? Nos, az ismerőseinket nehezen tudjuk jobb útra téríteni, mindenesetre az alábbiakban megmutatjuk, hogy mi kell ahhoz, hogy mi magunk egészen elképesztő, akár világhírnév elérésére is alkalmas fotókat készítsünk. Ebben a nem egyszerű feladatban Máté Bence természetfotós, illetve a Canon legújabb csúcskategóriás tükörreflexes fényképezőgépei és objektívjei vannak segítségünkre.

tn-m24 (Array)

Az ember
Sokak számára talán nem cseng ismerősen Máté Bence neve, így itt a cikk elején pár szóban arról, hogy pontosan kiről is van szó. Máté Bence egy 30 esztendős fiatalember, aki egész életében rajongott a természetért, majd pedig negyedik osztályos kisdiákként belevágott a fotózásba első fényképezőgépével, egy Zenittel: legelső fotóján egész konkrétan egy gólya szerepelt. Nem sokkal ezt követően első körben országos elismeréseket nyert el, majd pedig 2002-ben megkapta a nemzetközi szinten elismert “Az év ifjú természetfotósa” díjat. Az azóta eltelt időkben rengeteg díjat zsebelt be, így például a természetfotózás Oscar-díjának tartott “Az év természetfotósa” elismerést is. Bence 2014-ben Junior Prima díjat kapott és nem mellesleg megnyerte a BBC Wildlife világverseny madarak kategóriáját, még pedig konkrétan ezzel a képpel:

tn-m23 (Array) 

A vas
Máté Bence úgy tartja, hogy az igazán jó fotóknak először is kiváló minőségűnek és jól megkomponáltnak kell lenniük. A kompozíciós érzék adott és/vagy tanulható, a remek képminőséget pedig a boltokban lehet megvásárolni, például egy tükörreflexes Canon digitális fényképezőgép “személyében”. Bence nem titkolja, hogy hosszú éveken át Nikon masinákat használt, ezt követően azonban Canonra váltott, főleg az elképesztően gyors és pontos fókuszálás miatt. Jelenleg a Canon csúcskategóriás EOS-1D X modelljét (1,8 millió forint) használja számos különböző objektívvel, nekünk pedig abban a megtiszteltetésben volt részünk, hogy Bence főhadiszállásán, egy pusztaszeri tanyán és annak élővilágban igen gazdag környékén a japán gyártó összes új profi fotós megoldását kipróbálhattuk.

Új nagyágyú
A kétnapos “profi természetfotós gyorstalpalón” első körben a februárban bemutatott EOS 5Ds R-t (1,3 millió forint) fogtuk vallatóra, melyben egy hatalmas méretű Full Frame képérzékelő teljesít szolgálatot. Ez az okostelefonokban használatos szenzoroknál 50-szer (!) nagyobb lapka még sötétben is kiváló minőségű, teljesen zajmentes képeket készít: a gyors történések kimerevítése miatt szinte mindig ISO2000-en fotóztunk, és a zaj ekkor sem okozott problémát. Az pedig már csak a hab a tortán, hogy ezek a képek bizony nem kevesebb mint 50 megapixelesek. Ez már nem gyerekjáték: RAW+JPEG módban fotózva egy felvételpár összesen 90-100 MB helyet foglal, vagyis könnyen kiszámolható, hogy még egy 32 GB-os memóriakártyára is csak 320-szor exponálhatunk. A maximális felbontás jegyében még az aluláteresztő szűrőt is kihagyták a készülékből, és ez az, ami az 5Ds R-t megkülönbözteti az 5Ds testvérmodelltől. A 61 AF-pontos autofókusz rendszer elképesztően gyors és pontos, és bár az 5 fps-es sorozatfelvevő sem hangzik rosszul, gyors események megörökítéséhez már kevés lehet. De nincs baj, érkezik a megoldás!

tn-m19 (Array) 

Géppuska
A megoldás pedig nem más, mint a közelmúltban általunk már részletesen bemutatott Canon EOS 7D Mark II (500 ezer forint). Ez esetben a sorozatfelvevő maximum 10 képkocka/másodperc sebességre képes, természetesen maximális felbontás mellett, ráadásul JPEG módban egészen addig, míg be nem telik a memóriakártya – RAW módban maximum 19 felvétel készülhet gyors egymás utánban. A 10 fps így leírva sem kevés, hát még a gyakorlatban: a 200 ezer exponálásra tervezett zárszerkezet hangja olyan mint a géppuskáé. Ennek az az ára, hogy a felbontás “csak” 20 megapixel, illetve, hogy az APS-C szenzor felülete két és félszer kisebb a nagytesóban lévő Full Frame érzékelő felületénél. Ettől függetlenül természet-, pontosabban madárfotózáshoz mi ideálisabbnak találtuk a 7D Mark II-t, és nemcsak a gyorsabb sorozatfelvevője, hanem a sokkal fürgésebb képmentési sebessége, illetve amiatt, hogy a rápakolt objektívek gyújtótávolsága az úgynevezett “crop” miatt 1,6x nagyobb. Vagyis ugyanazzal az objektívvel a 7D Mark II közelebb tudja hozni a témákat, mint az 5Ds R.

Kályhacsövek
A fotós túra során a legtöbbet az EF 100-400mm f/4.5-5.6L IS II USM objektívet (700 ezer forint) használtam, mely főleg állítható zoomja révén jelentett komoly segítséget. No persze a fix gyújtótávolságú EF 400mm f2.8L IS II USM-et (3,2 millió forint) is ki kellett próbálni, az EF 600mm f/4L IS II USM-ről (3,7 millió forint), illetve az EF 800mm f/5.6 L IS USM-ről (4 millió forint) már nem is beszélve. Ezenkívül extendereket is kaptunk a túrához: ezeket a pogácsa méretű apróságokat a gépváz és az objektív közé kell behelyezni, és hatásukra 1,4x, illetve 2x nagyobb gyújtótávolságot kapunk. Az extendert főleg az EF 400mm f2.8L IS II USM objektíven szerettük használni, ennek ugyanis olyan hatalmas a fényereje, hogy még a fényerőt adott esetben felére csökkentő extenderek sem rontottak sokat rajta, és még az autofókuszt sem buktuk el. Nincs mese, ezek bizony álomkategóriás objektívek, melyek révén brutál drága szettek állíthatók össze: a 800-as obi és az 5Ds R által alkotott páros 5,3 millió forintot kóstál, és akkor még nincs is extra akksink, szupergyors memóriakártyánk, rendszervakunk, állványunk, fotós táskánk…

tn-m25 (Array) 

Helyszín
Ha a felszerelés már adott, akkor már csak a megfelelő helyszínt kell magtalálni a tökéletes természetfotó megalkotásához. A mezőn vagy az erdőben álldogálva persze lehet próbálkozni, de ezeken a helyeken ilyen módon nem sok esélyünk van arra, hogy olyan, félős állatokat örökítsünk meg jó minőségben, mint amilyen például egy gólya, egy szalakóta, egy búbos banka, vagy akár egy róka/őz/nyúl. Ehhez bizony már álcázásra van szükségünk, aminek nemzetközileg elismert nagymestere a már sokat emlegetett Máté Bence, akinek kimondottan szakterülete a lesek építése (és bérbeadása).

Lesben ülve
Első körben a “színház” lest kerestük fel, mely onnan kapta a nevét, hogy a fotósokat a madarak szeme elől rejtő, belülről átlátszó, kívülről pedig tükröződő üvegfelületet alaphelyzetben védő függöny a színházak függönyéhez hasonló módon húzható el. De persze iszonyatosan lassan (motorizáltan), hogy ezekkel se riasszuk el az állatokat. Maga a les egy nádas közepén, a világ zajától távol található és először egy normál kis faháznak tűnik, melynek belsejében ágyak, asztal, székek, mini konyha és monitorok találhatók. Az egyik sarokban pedig ott egy csapóajtó, melyet felhajtva egy 12 méter hosszú alacsony alagútba jutunk, és ennek végén ott az a három kényelmes bőrfotel, amiben a fotósok helyet foglalhatnak. Távolról irányítható fűtés és légkondi is van, vagyis fullextrás a hely, ahol a lényeg annyi, hogy maximum csak suttogni lehet. Körülbelül ilyen maga a les és utána jönnek a képek, amit mi magunk lőttünk:

tn-m10 (Array) 

 tn-m11 (Array)

 tn-m12 (Array)

 tn-m13 (Array)

 tn-m01 (Array)

 tn-m02 (Array)

No persze Bence lesei nem mind ilyenek, vannak ennél jóval puritánabb példányok is. Ilyen az az 5 méter magasban lévő les, melyben érzetre legalább 50 fokos meleg volt, és ahol ajtót persze nem lehet nyitni, nehogy az apró neszeinkkel elriasszuk a madarakat. Ebből a lesből egy szalakóta pár fészkét örökítettük meg, ahova nemcsak a tulajdonosok, hanem apróbb hívatlan vendég madárkák is ellátogattak. Íme:

tn-m15 (Array) 

 tn-m14 (Array)

 tn-m03 (Array)

 tn-m04 (Array)

 tn-m05 (Array)

Éjszaka vidralesbe mentünk, ahol a fix lámpavilágítás és a villogó vakuk fényét már alaposan megszokott állatokat láthattunk volna, de nem volt szerencsénk. Az viszont tény, hogy az éjszakázást jobban bíró kollégák tényleg fotóztak vidrát, még pedig innen:

tn-m16 (Array) 

3 óra alvást követően hajnali fél 5-kor búbos banka fotózásra indultunk és az alábbi lesből ilyen jellegű sikereket értünk el:

tn-m18 (Array) 

 tn-m17 (Array)

 tn-m07 (Array)

 tn-m08 (Array)

 
Végül, de nem utolsó sorban egy erdő közepén elhelyezett itatónál fotóztunk apró, vízben fürdő madárkákat:

tn-m21 (Array) 

 tn-m20 (Array)

 tn-m09 (Array)

 tn-m06 (Array)

Bérles
Máté Bence nemcsak magának építette az általa időnként akár 1 hónapig (!) folyamatosan lakott leseket, hanem bérbe is adja őket. A vendégek kétharmada külföldről érkezik és általában egy hetet marad, ezenkívül Bence már Brazíliában és Costa Ricában is épített leseket, és a világ különböző régióiban újabb hasonló projekteket indított. Ha ki szeretnénk próbálni emberünk leseit, csak fel kell venni vele a kapcsolatot, és a megfelelő összeg birtokában máris csomagolhatjuk is a fotós felszerelésünket.

A siker kapujában
A megfelelő fotós felszereléseket már kitárgyaltuk, már azt is tudjuk, hogy hol és milyen körülmények között készíthetünk remek fotókat, de vajon ez már elegendő ahhoz, hogy díjnyertes fotókat készítsünk? Rossz hírünk van: ez bizony még nagyon kevés. Máté Bence hitvallása szerint az igazán kiváló, nemzetközi szinten sikervárományos képek legfőbb ismerve a “megismételhetetlenség”. A kétnapos túrán rengeteg gyönyörű képet készítettünk, de egyedinek egyik sem mondható, hiszen hiányzik belőlük az a bizonyos extra fűszer. Ennek pedig pontosan Máté Bence a legnagyobb szakértője.

A szükséges plusz
Erre a bizonyos extra fotós fűszerre remek példa az alábbi fotó, melyen hangyák színes leveleket cipelnek szépen sorban egymás után. Az esőerdő közepén készült felvételen Bence egy apró ágra terelte a szorgos hangyákat, amihez valamilyen anyaggal be kellett kennie az ágat. Igen ám, de makrófotózás közben olyan minimális a mélységélesség, hogy az egymástól néhány milliméteres vonaltávolságra menetelő hangyák közül mindig csak egy volt éles. Ekkor jött az ötlet, hogy széllel kell megfújni őket, melynek aztán ellentartva mindannyian egyenes vonalban fognak menetelni. A szelet pedig az esőerdő belsejében üzemelő egyetlen számítógép processzorának kölcsönvett hűtőventillátora biztosította. Ez már a bizonyos “no comment” kategória, melynek elképesztően jól sikerült és természetesen díjnyertes végeredménye ez lett:

tn-m22 (Array) 

Konklúzió
Túránk során megismerkedtünk egy a végtelenségig szimpatikus emberrel és néhány bámulatos fényképezőgéppel, illetve eljutottunk pár rendkívül ötletes, a madárfotózást alaposan megkönnyítő lesbe. Remélhetőleg sikerült kedvet csinálni a természetfotózáshoz, melynek elkezdéséhez természetesen nincs szükség többmilliós fotós szettre – kezdésnek egy belépőszintű tükrös gép és egy olcsóbb zoomobjektív is megteszi. Valamint szükség lesz még némi csendre, nyugalomra és rengeteg türelemre. De garantáltan megéri!

tn-m26 (Array) 

 tn-m27 (Array)

 tn-m28 (Array)

 tn-m29 (Array)

 

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

AUCKLAND, NEW ZEALAND - AUGUST 29:  Phil Taylor engages with his fans during the Auckland Darts Masters at The Trusts Arena on August 29, 2015 in Auckland, New Zealand.  (Photo by Michael Bradley/Getty Images)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.