Újra negatív hangnemben kezdenek beszélni a Facebookról annak legújabb tervei hallatán. A közösségi oldal fejlesztői ugyanis azon dolgoznak, hogy a felhasználókról ne csak akkor tudják begyűjteni azok adatait és használati szokásait, amikor facebookoznak, hanem akkor is, amikor az internet más szegleteit látogatják. Hűha, micsoda gonosz dolog – mondják a szabadságukat féltő kommentelők – mostantól nincs menekvés a Nagy Testvér elől. De vajon tényleg rossz ez nekünk?
Mark Zuckerberg nemrég egy interjúban védte meg a közösségi oldal legújabb terveit, méghozzá olyan kritikákra reagálva, amelyek szerint a Facebook már csupán “élő árucikkeknek” nézi saját felhasználóit, amikor személyre szóló reklámokkal tömi tele az oldalt. Erre a divatra repült rá többek között a néhány hóapja elindított Ello nevű közösségi oldal is, amely kifejezetten azzal reklámozta magát, hogy náluk bizony nem lesz reklám, az ő felhasználóikra senki nem célozhat semmivel. Az Apple vezetője, Tim Cook is bírálta a reklámokkal támogatott működés gyakorlatát, szeptemberben szintén árucikkekhez hasonlította az ilyen szolgáltatások felhasználóit.
Zuckerberg szerint elég furcsa hozzáállás az ilyen. Tim Cooknak például furcsán áll ez a beszéd, miközben az Apple termékei a leginkább túlárazottak közé számítanak a piacon. A fiatal vezető szerint az egymilliárdnál is több felhasználót összekötő Facebook működése nem éppen két fillér. A szervereket, a fejlesztést, a karbantartást és minden egyebet óriási összegekkel kell támogatni naponta, de azt nem hajlandó megtenni, hogy pénzért adja a szolgáltatást. Gondoljunk csak bele, milyen felháborodással osztogatják meg kevéssé tájékozott ismerőseink bizonyos időközönként a fizetős Facebookról szóló álhíreket…
A számlát tehát a hirdetők fizetik. Ez van, az ingyenes használat fejében el kell viselnünk az itt-ott bevillanó hirdetéseket és ajánlatokat. A felhasználók adatainak begyűjtése viszont pont azt a törekvést erősíti, hogy a megjelenő hirdetések minél inkább az adott facebookozó szokásaihoz, személyiségéhez illeszkedjenek. Oké, legyünk nagyon konkrétak: egy meglett férfiember sem örül, ha két Facebook post között hüvelygomba elleni reklámot, vagy egy tamponmárka szponzorált üzenetét találja.
Másrészt a felhasználók mindenhová követése sem új: a Google szintén így próbálja jobban megismerni a felhasználóit már jó ideje, hogy a Gmail oldalsó sávjában, vagy épp a weboldalakba beágyazott AdWords hirdetésekben jobban célozhasson.
Szóval akkor mi is változik január elsejétől? A Facebook legújabb felhasználási feltételei szerint jobban figyelik majd, honnan netezünk (például az IP címünk, vagy a mobil eszközeink lokációs információi alapján). Ezzel például azt akadályozhatják meg, hogy egy budapesti felhasználónak folyamatosan a legjobb moszkvai éttermeket, vagy egy csak Afrikában elérhető mobilszolgáltatást ajánlgassanak a megjelenő hirdetések.
Akkor tehát semmi gond? Ezt persze nem mondhatjuk. Ugyan sok helyen szerepelnek biztonsági kitételek arról, hogy a rólunk gyűjtött adatokat nem adják át harmadik félnek, a mai adatszivárgós, kémkedős, hackelős időkben semmiben sem lehetünk biztosak, de az tény, hogy a Facebook újabb követési próbálkozásai első sorban továbbra is azt a célt szolgálják, hogy a közösségi oldalnak ne kelljen a villany- és gáz-csekk mellett havonta pár ezer forintos befizetési papírokat küldenie a felhasználóknak.
