Tudomány

Gázért mentek az UFO-k Szibériába

A Szibériában felfedezett krátert egy tudományos elmélet is elég baljós előjelnek tekinti.

Szibériában járunk a Jamal-félszigeten, szó szerint az Isten háta mögött. A 700 kilométer hosszú földnyelven ember alig jár, néhány ezer nyenyec őslakos vándorol erre rénszarvascsordáik nyomában. Maga a Jamal szó is annyit tesz a nyelvükön: világvége.

UFO-k, vagy a természet?

A modern világ mégis igyekszik itt megvetni a lábát, hiszen óriási földgázmezőket rejt a terület. Ennek köszönhető, hogy egy helikopter utasai, köztük a mérnök Konstantin Nyikolajev kiszúrt és lefilmezett egy óriási, 80 méter átmérőjű krátert a felszínen. Jelenleg senki nem tudja, mi okozta a látványos formát, ezt egy tudósokból álló expedíció fogja majd kideríteni. Az orosz tudományos akadémia és a Vészhelyzetek Minisztériumának munkatársai már dolgoznak rajta.

A találgatások persze rögvest beindultak, a józan hangokat szinte elsodorva az UFO-hívők álltak elő a “legkézenfekvőbb” megoldással. Mert mi más is lehetne egy focipályányi lyuk a föld felszínén, mint idegen űrhajók leszállóhelye? Netán földönkívüliek nyitottak itt “bányát” a Föld kincseinek tanulmányozására. Eltelt pár nap, és megszólaltak tudósok is. Bár még ők is csak találgatnak, magyarázatuk jobban nélkülözi a fantáziát és inkább a tényekre fókuszál, de így is nagyon érdekes. Sőt, a kráter egy meglehetősen veszélyes, baljós folyamat bizonyítéka lehet.

Semmi jót nem ígér

Anna Kurcsatova, az orosz sarkvidéki kutatóközpont munkatársa szerint gáz áll a képződmény hátterében. A félszigetet ugyanis 10 ezer évvel ezelőtt tenger borította. Amikor a tengerfenék kiemelkedett, a tengeri üledékben hatalmas mennyiségű metán esett a fagy csapdájába. Ez a permafroszt, vagyis tartósan fagyott talaj a sarkok közelében, manapság a szárazföldek körülbelül 20 százalékát teszi ki.

A globális klímaváltozás hatására azonban a permafroszt bizonyíthatóan olvad, és hihetetlen mennyiségben szabadul fel belőle az üvegházhatást, ezáltal a klímaváltozást erősítő metán és további szénhidrogének. A folyamat önmagát gerjeszti, ma még senki nem látja, hol lesz a vége. Egyes becslések 70 milliárd tonnára teszik a legagresszívebb üvegházgáz, a metán mennyiségét a fagyott talajban.

Kurcsatova tehát úgy véli, a lyukat egy metánkitörés okozhatta, amely a felengedett talaj nyomásától bukkant a felszínre. Persze ez még csak elmélet, az óriásgödör lehet egy egyszerű víznyelő, vagy bármi más. A helyszínen vizsgálódó tudóscsoport remélhetőleg hamarosan beszámol eredményeiről.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik