történelem

A II. világháborút hazánk számára lezáró Párizsi békeszerződés területi rendelkezései 1947. február 10-én visszaállították a trianoni határokat, és Pozsony környékén további három falut vettek el Magyarországtól.

Terrorizmus és háborúk ide, katasztrófák és klímaváltozás oda, most éljük az emberiség történetének legbékésebb napjait. De vajon tényleg kevesebbet öldököljük egymást, mint régen?

Puchner Antal minden katonáját fegyverre fogva vonult Bem ellen. Először bevert fejjel szaladt vissza, ám azután... Tábornokunk Piskinél fordított, a többi már történelem.

A Robinson Crusoe-t ihlető Alexander Selkirk lobbanékony természetének köszönhette elképesztő kalandját.

A mohácsi vereség és a török megszállás is elkerülhető, de legalábbis még tovább elodázható lett volna, ha a magyar elit jobban méri fel a helyzetet és többet tesz ellene. Szapolyai János pedig nem elkésett a csatából, hanem ott sem akart lenni.

Az Alapjogokért Központ „civiljei" a történelemhamisítással kacérkodtak.

Régóta folyik a szakmai vita arról, hogy mi is okozhatta a makedón uralkodó halálát.

A VII. században rengeteg ezüst árasztotta el Európát, egy új kutatás most gleccserjég vizsgálatával határozta meg eredetét. És Európa eddigi legszörnyűbb évét is.

Egy ismert konteó szerint Rudolf Hess valójában nem egy börtönben halt meg.

Louis Braille, a 12 éves vak kisfiú kedvét nem vette el, hogy taknyos kölyöknek tartották.

A lengyelországi komplexumokról eddig csak keveset tudtak.

Hiába írt számos segélykérő levelet a keresztény hatalmasságoknak IV. Béla király, Európa nem mozdult, miközben Magyarország élet-halál harcát vívta a mongolokkal. De ki és miért is segített volna? Erre keressük a választ.

Rögtön egy kis pontosítással kezdenénk: címünk csak akkor igaz, ha a szeméttároló alkalmatosságról beszélünk.

Az iráni fehér forradalom, az ország gyors felemelése egyáltalán nem volt hamvában holt ötlet, de mivel mindez kőkemény diktatúrával párosult, a bukás elkerülhetetlen volt.

Seress Rezső is az a művész volt, aki ha Amerikába születik, világsztár lehetett volna. Hiába hívták, ő maradt füstös pesti kocsmákban a zongora mellett. Tragikus módon, önmaga vetett véget életének 1968. január 11-én.

Ilyen alapon a legendabéli király bármely más napot is választhatott volna, most mégis január 1-jét ünnepeljük.

Iszonyatos emberveszteség, káosz, elvetélt békepróbálkozások, majd teljes széthullás – így ért véget az Osztrák-Magyar Monarchia számára az első világháború.

A dagerrotípia a világ első, gyakorlati használatba kerülő képrögzítési eljárása volt, csak a Brit Birodalom területén nem lehetett szabadon használni.

18 évesen került Auschwitzba, ahonnan egyedül ő jött haza élve a családjából. Az ott történtekről csaknem hatvan éven át hallgatott, aztán átszakadt a gát: ma már nemcsak beszéddel, de tánclépésekkel is oldja a traumát.

Remek csellel nyitották a hunok a Pannóniáért indult harcot, de az első összecsapásból megfutamodtak. A következő alkalommal viszont kiütéses győzelmet arattak.

Mindkettőben migránsokkal riogatnak, csak az egyikben győz az igazság. Filmkritika.

Az intézmény új módszert talált az ősmagyarok életének bemutatására.

A Mary Celeste kilenc napig sodródott az Atlanti-óceánon magára hagyatva, mikor rátaláltak. A 10 fős személyzet, köztük a kapitány felesége és kétéves kislány örökre eltűnt.