Tudomány bbc history

Nagyhatalmak pusztították Itáliát

Egy korszak vége: a cateau-cambrésisi béke több szempontból is új lapot nyitott a történelemben 1559. április 3-án.
Korábban a témában:

A középkor és a kora újkor határán a francia Valois-ház uralkodói és a Habsburgok hosszú, több szakaszra bontható, az állandóan átalakuló szövetségeken keresztül a kontinens szinte összes hatalmát valamilyen mértékben megmozgató háborúkat folytattak az Itália feletti befolyásért. Az első összecsapás még 1494-ben kezdődött, majd váltakozó sikerekkel, hosszabb-rövidebb szünetekkel egészen 1559-ig dúltak a harcok.

Az ellentét Itáliában robbant

A csatákat, hadjáratokat, háborúkat, szövetségeket és békéket pusztán felsorolni is hosszú lenne, a történtek hátterében viszont mindvégig alapvetően két fő tényezőt lehet felismerni. Egyrészt ott volt az a tény, hogy az észak-itáliai városállamok csábítóan gazdagok voltak, ellenben méretük és ellentéteik folytán katonailag nem vehették fel a versenyt a kontinens nagy területeket uraló államaival, ez pedig azt jelentette, hogy e területen lehetetlen volt a béke fenntartása, amíg ez az egyenlőtlenség fennállt.

A másik kikerülhetetlen tényező az európai dominanciáért a Habsburgok és a francia uralkodók között zajló vetélkedés volt. A Spanyolországot és a Német-római Birodalmat is uraló Habsburgok fő célja e küzdelmek során mindig a két oldalról is fenyegetett Franciaország elszigetelése volt, míg a franciák a maguk részéről mindig azon munkálkodtak, hogy valahol megtörjék ezt a fojtogató gyűrűt, erre pedig az egyébként is zűrzavaros politikai viszonyairól ismeretes Itáliában nyílt a legjobb esély.

És ahogy a nagypolitikában már lenni szokott, a cél itt is szentesítette az eszközt, a franciák a Földközi-tenger medencéjében terjeszkedő, illetve a Balkán-félsziget felől a szárazföldön is egyre inkább a Habsburg érdekszférát veszélyeztető Oszmán Birodalommal is hajlandók voltak szövetségre lépni.

Wikipedia

Szövetség Szulejmánnal

A háborúk utolsó felvonása 1551-ben kezdődött, amikor II. Henrik francia király egy Nagy Szulejmán szultánnal kötött, a Habsburgokkal szembeni akcióik koordinálásáról szóló megállapodással a háta mögött hadat üzent V. Károly német-római császárnak.

Az első hadjáratok a francia–oszmán szövetség győzelmeit hozták, de a hadiszerencse gyorsan megfordult, és miután 1556-ban Anglia is a Habsburgok oldalán kapcsolódott be a háborúba, a franciák helyzete kilátástalanná vált (bár Calais-t egy gyors akcióval még ugyanebben az évben sikerült elfoglalniuk). A Habsburgok vezette szövetség kimerült hadai és kincstárai miatt azonban szintén nem volt képes erőfölényét döntő győzelemre váltani, így 1559-ben békeajánlatot tettek a francia királynak.

Európa megváltozott

A Cateu-Cambrésisben 460 éve, 1559. április 3-án megkötött békében Henrik lemondott minden itáliai ambíciójáról, cserébe viszont megtarthatta Calais-t, amely régóta éktelenkedett idegen testként az országban. A Habsburgok sem érezhették magukat maradéktalanul győztesnek, az V. Károly 1556-os lemondásával időközben kettészakadt birodalom spanyol fele ugyan megerősítette befolyását Itáliában, azonban a német területeken jelentősen meggyengült a dinasztia hatalma. A háborúk anyagi terhei pedig komoly adósságot hárítottak az amúgy is hiánnyal küszködő államkincstáraikra.

Az itáliai háborúk mindenesetre véget értek, de a békeszerződés több más szempontból is korszakhatárnak tekinthető. A konfliktus kezdetén még lovagi hadseregek csaptak össze, a végén viszont már a szervezett, lőfegyverekkel felszerelt gyalogság jelentette a haderők legütőképesebb alakulatát, miközben az ágyúk is fontos szerepre tettek szert a csatatereken.

A sokszor végigpusztított Észak-Itália soha nem tudta már korábbi jelentőségét visszaszerezni – persze ebben a háborúk mellett komoly szerepet játszottak az oszmán terjeszkedéssel áthelyeződő kereskedelmi útvonalak, illetve az Újvilág felfedezésével és meghódításával átalakuló európai gazdaság is.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.