Tudomány bbc history

Hadihajókkal ment tárgyalni Amerika

A „fekete hajók” hívatlanul jelentek meg Japán kikötőiben a XIX. század közepén: ágyúikat a fővárosra irányítva az amerikaiak tárgyalni akartak.
Korábban a témában:

Miután a nagyhatalmak figyelme a XIX. században egyre inkább Ázsia felé fordult, a térség nagy múltú államai sem kerülhették el sokáig a sorsukat. A térség hagyományosan legerősebb hatalma, Kína már az első ópiumháborútól (1839–1842) kezdve félgyarmati sorba süllyedt, miközben Oroszország a Szahalin szigeten vetette meg a lábát, Délkelet-Ázsiában pedig a francia befolyás erősödött meg.

Japán földrajzi elhelyezkedése, szigorú elzárkózása és viszonylagos gazdasági értéktelensége miatt még néhány évig háborítatlan maradhatott, és amikor mégis megjelentek az első nyugati hadihajók a partjainál, ezeken nem brit vagy francia, hanem a szárnyait próbálgató, nemrég még szintén gyarmati sorban senyvedő új hatalom, az Egyesült Államok zászlói lobogtak.

Fegyverek árnyékában

A Tokiói-öbölbe 1853-ban hívatlanul beállító „fekete hajók”, azaz két, gőzzel hajtott hadihajó Filmore elnök parancsára vette célba a felkelő nap országát, és első körben még megelégedtek a puszta megjelenésük jelentette fenyegetéssel. Matthew C. Perry kapitány tárgyalni akart az ország vezetőivel.

Amikor ezt a Kómei császár helyett a tényleges hatalmat gyakorló Tokugava Iejosi sógun megtagadta, Perry katonákkal szállt partra, és közölte, hogy Filmore elnök levelének átvételére akár fegyverrel is kényszeríti a sógunt. Miután átadta a kereskedelmi és diplomáciai szerződés kötésére felhívó írást, Perry elhajózott.

Egy évvel később aztán kilenc hajóval tért vissza a „tárgyalások” folytatására, és hogy a kölcsönös jóindulatot biztosítsa, rögtön Ugara (az egy évtizeddel később Tokiónak átnevezett japán főváros, Edo kikötője) előtt vonult fel, ágyúit a városra szegezve. A sógun annyira megrémült, hogy még a császár ­véleményét is kikérte, mielőtt belátta, hogy kénytelen tárgyalóasztalhoz ülni.

Tokugava Iejosi – Wikipedia

Kiszolgáltatva

A nyilván igen kellemes hangulatú megbeszélések végén, 160 évvel ezelőtt, 1854. március 31-én a felek megkötötték a kanagavai egyezményt, amely alapján az amerikai hajók előtt megnyílt két japán kikötő, illetve egy amerikai konzulátus is létesült Simoda városában.

E dátumtól szokás a japán elzárkózás végét számolni, azonban az igazán lényeges pontokat négy évvel később, a „Harris-szerződés” néven emlegetett egyezményben fektették le: ekkor adtak a japánok koncessziós jogokat az amerikai kereskedőknek, emellett belementek, hogy amerikai állampolgárok kihágásai ügyében saját hatóságaik nem járhatnak el, ráadásképpen pedig a behozott amerikai árukra minimális vámokat szabtak csak ki.

Illusztráció: Wikipedia

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.