Tudomány bbc history

Hadihajókkal ment tárgyalni Amerika

A „fekete hajók” hívatlanul jelentek meg Japán kikötőiben a XIX. század közepén: ágyúikat a fővárosra irányítva az amerikaiak tárgyalni akartak.
Korábban a témában:

Miután a nagyhatalmak figyelme a XIX. században egyre inkább Ázsia felé fordult, a térség nagy múltú államai sem kerülhették el sokáig a sorsukat. A térség hagyományosan legerősebb hatalma, Kína már az első ópiumháborútól (1839–1842) kezdve félgyarmati sorba süllyedt, miközben Oroszország a Szahalin szigeten vetette meg a lábát, Délkelet-Ázsiában pedig a francia befolyás erősödött meg.

Japán földrajzi elhelyezkedése, szigorú elzárkózása és viszonylagos gazdasági értéktelensége miatt még néhány évig háborítatlan maradhatott, és amikor mégis megjelentek az első nyugati hadihajók a partjainál, ezeken nem brit vagy francia, hanem a szárnyait próbálgató, nemrég még szintén gyarmati sorban senyvedő új hatalom, az Egyesült Államok zászlói lobogtak.

Fegyverek árnyékában

A Tokiói-öbölbe 1853-ban hívatlanul beállító „fekete hajók”, azaz két, gőzzel hajtott hadihajó Filmore elnök parancsára vette célba a felkelő nap országát, és első körben még megelégedtek a puszta megjelenésük jelentette fenyegetéssel. Matthew C. Perry kapitány tárgyalni akart az ország vezetőivel.

Amikor ezt a Kómei császár helyett a tényleges hatalmat gyakorló Tokugava Iejosi sógun megtagadta, Perry katonákkal szállt partra, és közölte, hogy Filmore elnök levelének átvételére akár fegyverrel is kényszeríti a sógunt. Miután átadta a kereskedelmi és diplomáciai szerződés kötésére felhívó írást, Perry elhajózott.

Egy évvel később aztán kilenc hajóval tért vissza a „tárgyalások” folytatására, és hogy a kölcsönös jóindulatot biztosítsa, rögtön Ugara (az egy évtizeddel később Tokiónak átnevezett japán főváros, Edo kikötője) előtt vonult fel, ágyúit a városra szegezve. A sógun annyira megrémült, hogy még a császár ­véleményét is kikérte, mielőtt belátta, hogy kénytelen tárgyalóasztalhoz ülni.

Tokugava Iejosi – Wikipedia

Kiszolgáltatva

A nyilván igen kellemes hangulatú megbeszélések végén, 160 évvel ezelőtt, 1854. március 31-én a felek megkötötték a kanagavai egyezményt, amely alapján az amerikai hajók előtt megnyílt két japán kikötő, illetve egy amerikai konzulátus is létesült Simoda városában.

E dátumtól szokás a japán elzárkózás végét számolni, azonban az igazán lényeges pontokat négy évvel később, a „Harris-szerződés” néven emlegetett egyezményben fektették le: ekkor adtak a japánok koncessziós jogokat az amerikai kereskedőknek, emellett belementek, hogy amerikai állampolgárok kihágásai ügyében saját hatóságaik nem járhatnak el, ráadásképpen pedig a behozott amerikai árukra minimális vámokat szabtak csak ki.

Illusztráció: Wikipedia

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
A FUTURE KING IS BORN – In Disney’s all-new “The Lion King,” Simba idolizes his father, King Mufasa, and takes to heart his own royal destiny. Featuring JD McCrary and Donald Glover as young Simba and Simba, “The Lion King” roars into U.S. theaters on July 19, 2019. ©2019 Disney Enterprises, Inc. All Rights Reserved.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.