Tudomány

Pálffy nem kért jutalmat, a hazájáért harcolt

A Győr ostromára érkező katonák töröknek adták ki magukat 1598-ban, de a várt utánpótlás helyett robbanószert pakoltak a kapu elé.
Korábban a témában:

Szulejmán szultán halála után csaknem negyed évszázada viszonylagos béke honolt a Magyar Királyság területén, ami akkoriban csupán annyit tett: szüneteltek a nagyobb hadjáratok. Portyák, oda- és visszacsapások, betörések, határ menti harcok és egy-egy várvívás béke idején is mindennapos eseménynek számított.

A helyzet végül odáig durvult, hogy 1593 nyarán III. Murád szultán hadüzenetet küldött II. Rudolf osztrák császárnak, kezdetét vette az összecsapássorozat, ami 15 éves háborúként vonult be a történelembe.

Mindkét fél teljes erőbedobással és váltakozó szerencsével harcolt, minket most közelebbről Győr sorsának alakulása érdekel. Szinán nagyvezír 100 ezer fősre becsült hada 1594 szeptemberére zárta körül a jól megerősített várost, a védők segítséget nem remélhettek.

Ferdinand Hardegg főkapitány három hét után, 1594. szeptember 29-én a szabad elvonulás fejében fel is adta Győrt – olvashatjuk a Rubicon.hu-n.

Hans Sibmacher: Győr 1598. évi visszafoglalása – Kép: Wikipedia Commons/Közkincs

Kiemelten fontos erősség

Komoly hiba volt két okból is. Egyrészt annyira kulcsfontosságú erősség volt mind Bécs, mind a Dunántúl védelmében, hogy elvesztése a Habsburgok fészkét is veszélybe sodorja. Másrészt a várost – rendkívül hatékony védművei miatt – visszafoglalni nagyon komoly feladat volt, de előbb vagy utóbb meg kellett próbálni.

Nem csoda, hogy Hardegget gyávasággal vádolták és kivégezték.

A császáriak évekig meg sem próbálkoztak Győr ostromával, az 1597-es hadjárat idején történt kísérlet a felmentőcsapatok érkezése miatt fulladt kudarcba. Győr visszavétele azonban egyre sürgetőbb volt, Rudolf császár 1598 januárjában országgyűlést hívott össze, amely az ostrom költségeire szokatlanul magas adót és a végvárak körüli extra jobbágymunkát szavazott meg.

Majd ha a fémkakas kukorékol

A kortárs történetíró, Istvánffy Miklós szerint egész télen folyt a katonák kiképzése, gyakorlatoztatása, miközben a két rendkívüli tehetségű hadfi, Adolf von Schwarzenberg, a török elleni császári seregek fővezére és Pálffy Miklós, a tizenötéves háború legjelesebb magyar hadvezére kémek, foglyok, utazók kikérdezésével a haditerven dolgozott.

A hóolvadás, a kora tavaszi nagy esők és a spanyol don Miguel de Lopez csatlakozása után Schwarzenberg kiválogatott csapataiból 5500 katonát a legjobbak közül, ostromeszközöket úsztatott le a Dunán Komáromig. A válogatott sereg – magyar, német, francia, spanyol és vallon zsoldosok – 1598. március 27-én a legnagyobb titokban indult a városból Győr visszavívására.

Győr ostroma 1598-ban, a fehérvári kapu berobbantása – Kép: Wikipedia Commons/Közkincs

Út közben megtudták, hogy a törökök nem számítanak ostromra, a legnagyobb biztonságban érzik magukat a falak mögött, sőt:

…gőgösen azzal kérkednek, hogy a keresztények akkor foglalják el Győrt, amikor a templomtornyon lévő, vaslemezből készült kakas megszólal

– írja Istvánffy, a környék népe pedig később úgy emlékezett, hogy abban az évben március 28-29. éjszakáján a vaskakas bizony kukorékolt.

Ügyes csel és nem várt ellenállás

A legfontosabb információ viszont az volt, hogy korábban egy 200 fős janicsárcsapat Budára indult zsoldért és élelemért, visszatérésük a napokban esedékes a Fehérvári kapu felől. A keresztény sereg március 28-án közelítette meg a várost, megvárták míg leszáll az éj, és bevethetik a cselt.

A sötétben néhány törökül beszélő katonát küldtek a Fehérvári kapuhoz szekerekkel, ám azokban nem a várt utánpótlás, hanem robbanószer lapult. Az oszmán őrség viszonylag hamar rájött, miben mesterkednek, de így is késő volt: a kaput hatalmas robbanás szakította darabokra, és a készenlétben álló keresztények betörtek a városba. Pálffy eközben magyar és német lovasokkal kint várakozott tartalékként.

A legtöbb törököt a robaj ébresztette álmából, mégis:

Megemlíteni is hihetetlen, hogy az ellenség mindenütt mily nagy rendíthetetlenséggel harcolt. […] …oly nagy harci tűzzel és vadul védekeztek, hogy közülük néhányan, bár lándzsákkal, mint valami nyárssal, átszúrattak, már-már meghaltak, mieinket mégis megsebesítették és megölték…

Ali pasa, a vár parancsnoka páncél és pajzs nélkül, egyik kezében zászlóval, a másikban karddal küzdött haláláig.

A csata hőse nem kért jutalmat

A nem várt heves ellenállás idővel a törökök oldalára fordította a hadi szerencsét, már csaknem kiszorították a támadókat a város utcáiról, amikor Schwarzenberg hadba küldte a kint várakozó lovasokat. Gyalogosan kellett volna rohamra indulniuk, amire a történetíró szerint a bizonytalan helyzetben nem igazán fűlt a foguk. Pálffy ekkor leugrott a lováról, kardot rántva rohant a városba, mire vitézei egy emberként követték példáját.

Pálffy Miklós – Kép: Wikipedia Commons/Közkincs

A roham végül elsöpörte az ellenállást, a törökök utoljára még felrobbantották a lőporraktárat, amivel mindkét oldalról sok embert megöltek. Megvirradt már, mire a fegyverek megnyugodtak, teljessé vált a győzelem: török részről 1500, keresztény oldalról 600 vitéz maradt holtan Győr utcáin.

Fényes és nagy jelentőségű győzelem volt, Rudolf császár a hírvivőt is gazdagon megjutalmazta, Schwarzenberg százezer arannyal és egy morvaországi várossal lett gazdagabb. Pálffy Miklós pedig, akin végeredményben a diadal múlott, egy ezer arany értékű serleget kapott ajándékba, de a jutalmat nem kérte:

…kijelentette ugyanis, hogy ezzel az egész munkájával, melyet végzett, ő hazájának tartozott, s ezért azt ingyen tette.

Illusztráció: Hans von Aachen: Allegória a tizenöt éves háború kezdetén – Kép: Wikipedia Commons/Közkincs

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

(FILES) In this file photo taken on February 1, 2015 Austrian former Formula One driver Niki Lauda looks on during the first day of the Formula One pre-season tests at Jerez racetrack in Jerez. - Former F1 champion Niki Lauda dies: family tells media on May 21, 2019. (Photo by Jorge Guerrero / AFP)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.