A brit Környezetvédelmi Nyomozó Ügynökség (Environment Investigation Agency, azaz EIA) szerint három éve nem vadásztak barázdásbálnákra Izland vizeiben. A szervezet becslése szerint a szezon során 239 példány pusztulhat el.
A Hvalur hf idei első áldozata egy nagyjából 20 méter hosszú egyed volt. A tetemet múlt hét végén szállították be a kelet-izlandi Hvalfjörðurba. A vállalat elnök-vezérigazgatója, Kristjan Loftsson áprilisban jelentette be, hogy júniusban folytatni fogják a barázdásbálnák vadászatát.
Izlandon a bálnahús nem túl népszerű, Japánban viszont annál inkább. 2008 óta Izland több mint 8800 tonna bálnahúst és bálnazsírt exportált az ázsiai országba, annak ellenére, hogy a washingtoni egyezmény, azaz a CITES (Convention on International Trade in Endangered Species of Wild Fauna and Flora) kifejezetten tiltja a bálnahússal való kereskedelmet. Japánban az állatok húsa és zsírja mellett a csontjaikat is felhasználják.
Manapság elképzelhetetlen, hogy egy természeti turizmusáról ilyen jól ismert ország a növekvő hazai és nemzetközi ellenzés dacára a kereskedelmi bálnavadászat folytatásának engedélyezésével árnyalja be saját képét
– nyilatkozta Clare Perry, az EIA óceánokkal foglalkozó kampányainak vezetője. Perry hozzátette, arra kérik az izlandi kormányt, hogy tagadja meg a további bálnavadászati kvóták kiadását.
A legújabb adóbevallások alapján a Hvalur hf az utóbbi időkben nem termelt profitot, fennmaradását egyedül annak köszönheti, hogy rendelkezik részesedésekkel más, jóval sikeresebb izlandi vállalatokban.
A közvélemény-kutatások emellett azt is igazolják, hogy az izlandiak egyre kevésbé támogatják a bálnavadászatot. 2013 óta 26 százalékkal csökkent a gyakorlat mellett állók aránya – 2018-ban már csak a lakosság 34 százaléka támogatta a tevékenységet. Az ellenzők száma ugyanakkor jelentősen növekedik: 2013-ban még csak a populáció 18, mára viszont már 34 százaléka kifejezetten elutasítja a bálnavadászatot.
(Kiemelt kép: Thinkstock)
