A legnagyobb magyar közadakozással sem tudott elég pénzt összeszedni a Lánchídra, így más megoldást választott. A második világháború után azonban a közös akarat gyógyította be az ország egyik fő jelképének sebeit.
Az „egyszeri ember” amolyan úri huncutságnak tekintette, a karantént, de nem ezért volt hatástalan a borzalmas pusztítást okozó 1831-es kolerajárvány idején.
Személyes és reformelvekben megmutatkozó ellentétek is nehezítették a két magyar hazafi kapcsolatát. A kortársak szemében mégis egyértelmű volt, melyikük érvei nyomósabbak.
Átalakultak barátkozásai szokásaink, Kossuth helyett Széchenyi a legnépszerűbb történelmi alak. Rákosit ma Orbán követi a kártékonysági listán. Megismételtük egy 1947-es közvélemény-kutatás két kérdését.
Sokak szerint túl divatos, mások szerint szimplán undorító, esetleg nem az európai kultúra része. A tetoválásról beszélünk, ami pedig nagyon is európai, sőt: néhány olyan híres személynek is volt, akiről nem gondolnánk.
Budapest első állandó hídját még átadása előtt kétszer is meg akarták semmisíteni, elsőként pedig épp a Szent Koronát menekítő kocsi haladt át rajta. Hivatalosan pedig a gyűlölt Haynau haladt át rajta először.