Szokatlanul korán indultak meg Afrika felé a Lengyelországban fészkelő madarak.
madarak
A varjúfélék a legintelligensebb madarak közé tartoznak.
A hím seregély nem dalolnak azoknak a tojóknak, amelyek szervezete antidepresszánssal mérgezett. Sőt, rájuk támadnak.
A varjak élénk társadalmi életet élnek, kötődnek egymáshoz és felismerik a halált, utóbbi esetben pedig képesek elég messzire menni. Legalábbis emberi szempontok szerint.
Az állatok szerencsére jól vannak.
„Elveszek a szemedben, édes...” – ezek a madarak nincsenek betanítva, tényleg maguktól csinálják.
Egyes gólyák nem pörgik túl a vonulás témáját: erősebben motivált társaikat figyelve követik a legkönnyebben repülhető útvonalat és nem is utaznak messzire.
Szörnyű kínok közt pusztult el egy légypapírba ragadt denevér, fotónk van róla. Az eset nem egyedi, madarak is rendre áldozatul esnek a felelőtlenül kilógatott ragasztószalagoknak.
Vezess, kövess vagy szállj ki korábban – vonulásuk során a madarak két jellegzetes típusba sorolhatók: a vezetők feltérképezik a légáramlatokat, míg a követők inkább a nyomukba szegődnek.
A színes, trillázó kismadarak csak a mesékben és képzeletünkben kedvesek és aranyosak. Pedig nem, cukisággal nem lehet túlélni – itt a bizonyíték.
A madarak gyakran természetes anyagnak nézik a hulladékot.
Az egy méter magas, csaknem húsz kilós, röpképtelen dodó az ember által kipusztított fajok jelképévé vált. Most kiderült, utolsó példányával fejlövés végzett.
A rágcsálók már legalább ezer madarat öltek meg.
Általában nem kell félteni madarainkat a hirtelen jött fagytól, de nyilvánvalóan vannak és lesznek áldozatok: valószínűleg az első fecskék, de aggódunk egy sasfiókáért is.
Elképesztő átalakulás zajlott az elmúlt 15 évben Franciaország madárvilágában. A probléma valószínűleg Európa-szerte létezik.
A lézer képes elriasztani a vadon élő madarakat a baromfi telepektől.
Az élőlény a fagyos, havas idő miatt tűnhetett fel.
Kedden elfoglalta fészkét a Körös-Maros Nemzeti Park első fehér gólyája.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület összeszedte, hogy mit kell tennünk, ha fészekre bukkanunk a levélgyűjtőben.
Honnan tudják, mikor és merre kell indulni? Van náluk naptár, térkép és GPS is.
Thomas 18 éven át élt együtt egy hím hattyúval.
A cinkék pedig már cifrázzák a csajozós dumájukat. Hogyan hat az állatokra a januári tavasz?
Ahol tavaly lépni sem lehetett tőlük, most akár egyet sem látni – nem a szarkák tehetnek róla.
Nem véletlenül választják az örökzöldeket nappalozóhelynek, az életük és nyugalmuk múlik rajta. Márpedig tuját, fenyőt jobbára csak lakott területen találni az Alföldön.
