Az új faj jóval ősibb az eddigi ismert pteroszauruszoknál.
kövület
A kutatók 60 éve vitatkoznak arról, hogy milyen élőlényektől is származnak a furcsa fosszíliák.
A különleges leletek egy ősi cápától származnak.
A maradványok Dél-Afrikában kerültek elő.
A lelet 99 millió éves, a kis hüllő születése után nem sokkal elpusztulhatott.
A lelet igen kivételesnek számít.
A felfedezés azt jelenti, hogy a véltnél jóval korábban jelentek meg az összetett létformák.
A kutatók egy új, feltételezhetően röpképtelen pteroszauruszfajt azonosítottak.
Az ichtioszauruszok akár 26 méterre is megnőttek, vagyis csaknem elérték a valaha élt legnagyobb állat, a mai kék bálna méretét.
Szöllősi Gergely János és kutatótársai DNS-szekvenciák alapján nyertek bepillantást az evolúció távoli múltjába.
A harmadik és negyedik szem valójában fényérzékelő szervek voltak.
A becslések alapján a parányi állat testhossza csupán 5 centiméter volt
A kövület Mianmar északi részén került elő.
Ilyen az, amikor az űrkutatás és a paleontológia találkozik.
Az állat 150 millió éve élt a mai Dél-Németország területén.
Sosem találtak ennél ősibb Homo sapiens leletet Afrikán kívül.
A kutatók korábban azonosított mikrofosszíliákat elemeztek.
A plezioszaurusz-lelet 201 millió éves.
A parazita nagyjából 99 millió éve ragadt gyantába.
A tojásokat repülő őshüllők rakták.
Az élőlény csontjainak háromnegyede konzerválódott.
A Paranthropus boiseivel 2 millió éve találkozhattak felmenőink.
A szakértők evolúciós szempontból friss maradványokat elemeztek.
A több millió éve kihalt Dickinsonia egyetlen mai élőlényre sem hasonlított.
