Fák évgyűrűinek elemzésével derült fény a potyázások lehetséges okára.
attila király
Attila halála után száz évvel a hunok vagy magyarok ismét kiszálltak Szittyaországból, hogy elfoglalják Pannóniát.
Pannónia elvesztése után Csaba királyfi Szittyaországba ment, és arra buzdította népét, térjen vissza a németeken bosszút állni. Itt mindössze háromezer hun maradt, akik félelmükben Erdélybe költöztek és székelynek kezdték magukat nevezni.
Attila hun király kiváló politikus és stratéga volt, harcosai ijesztőek, miatta alapították meg Velencét, és Róma csak egy járványnak köszönhetően úszta meg a hun uralmat.
Attila halála után a hunok többsége Csaba mellé állt, iszonyatos csatában győzték le Aladárt és az őt támogató németeket. Aztán fordult a kocka, Attila fiai és a hunok árulás áldozatai lettek.
A szokottnál többet ivott az esküvőjén, majd miután elhálta a nász, eleredt az orra vére: hátán feküdt, a torkába alvadt vér megakasztotta a lélegzetét.
A hun sereg Róma ellen indult, amikor Leó pápa személyesen kereste fel: Attila király meghátrált, de nem az egyházfőtől, hanem egy látomástól.
Attila kedvelte a harcot, de legtöbbet az eszével érte el, ahogy Aquileia falai alatt is.
Míg Attila nyugaton hadakozott, Buda otthon túllépte hatáskörét, még Sicambriát, a fővárost is önmagáról nevezte el.
Attila király megvívta a bevehetetlennek hitt várost, utakat nyitott rajta, majd ezek alapján Strassburgnak rendelte nevezni.
Attila király alacsony termetű, széles mellű férfi volt, szigorú, de kegyes, rendkívül csavaros eszű és módfelett szerelmes természetű – magát a magyarok királyának, a földkerekség rémének, Isten ostorának neveztette.
Remek csellel nyitották a hunok a Pannóniáért indult harcot, de az első összecsapásból megfutamodtak. A következő alkalommal viszont kiütéses győzelmet arattak.
A Tejútat a székely ember ma is Hadak útjának hívja.
Az uralkodó halála után a hunoknak futniuk kellett Pannóniából, csak háromezren maradtak. A székelyek.
