Egy új tanulmány szerint 2100-ra akár az élőlények 99 százaléka is eltűnhet.
állatvilág
A Puntung nevű rinocérosz súlyos beteg volt, ezért el kellett altatni.
Egy új tanulmány szerint az élőlények nem csak a tájra, de az élővilágra is pozitív hatással vannak.
Úgy tűnik, a mélyben csak kevés dolog változott 252 millió év alatt.
A kutatók először figyeltek meg a természetben gerinceseknél spontán előforduló androgenezist.
Kapszkodjatok meg, a fotón nagyjából csak az állat fele látszódik.
Az üvegbékát éppen csak felfedezték, de az ember már most bajba sodorhatja.
Kutatók egy csoportja olyan aktivitást figyelt meg rhesusmajmok agyában, melyet eddig csak embereknél mutattak ki.
A fal többek közt az Egyesült Államok címerében látható fehérfejű rétisast is fenyegeti.
Legalább félszáz madárfaj fészkel Magyarországon települések belterületén, sokat köszönhetünk nekik. Félő, hogy már nem sokáig.
Az egyetlen ismert példány 1824-ben tűnt el, azóta senki sem azonosította az élőlényt.
A tollazukat felfelé tolva derül fény a csodára: a baglyok lábai pont akkorát, mint a komplett testük.
Az egész azzal kezdődött, hogy az egyik majom feltalált egy új eszközt. Néhány év múlva már az egész csoport ismerte a módszert.
Korábban egyetlen kutatás sem mutatta ki az öröklődést ennyi nemzedéken át.
Az élőlényt nem a természetben, hanem egy 1970-es években elraktározott mintagyűjtő edényben találták meg.
Az élőlény rózsaszínű ollójáról és elképesztő zajkeltő képességéről kapta a nevét.
Ez azt is jelenti, hogy a lábasfejűek körében kevésbé érvényesül az evolúció.
A szakértők szerint az állatok idősebb korban jóval több gondoskodást igényelnek.
A Meiacanthus nembe tartozó halak első ránézésre igen békésnek tűnhetnek, hegyes fogaik azonban veszélyes méregmirigyeket tartalmaznak.
Eddig semmilyen bizonyíték nem volt rá, hogy a faj még előfordul a természetben.
Az utolsó ismert példány 1936-ban pusztult el, igaz, azóta több ezren jelentették, hogy látták a faj egy-egy egyedét.
Az elmúlt száz év során csupán egyszer kapták lencsevégre az éjjeli papagájt.
A kutatók szerint az élőlények már évezredekkel, de akár évmilliókkal ezelőtt is kövekkel törhették fel a kagylókat.
A kutatók egyelőre nem értik, miért verődött össze ilyen sok hosszúszárnyú bálna.
