A két organizmus szimbiózisban él egymással, ami azt jelenti, hogy szükségük van a másikra az életben maradáshoz. A kutatók korábban úgy vélték, hogy a különleges kapcsolat mintegy 60 millió éve alakult ki, egy új vizsgálat szerint ugyanakkor már jóval korábban, nagyjából 160 millió éve – számol be a BBC.
A felfedezés azt is jelenti, hogy a korallokban élő algák az évmilliók során drámai eseményeket vészeltek át.
A szakértők régóta attól tartanak, hogy a korallokban fellelhető parányi organizmusok túl érzékenyek a környezeti változásokra. Mikor a víz hőmérséklete változik, az algák kiköltöznek a virágállatokból, emiatt pedig azok elfehérednek. Ez a jelenség figyelhető meg évek óta a Nagy-korallzátonynál. Bár a rövidebb fehéredésből a korallok képesek felépülni, az algák tartósabb kiköltözése végzetes lehet számukra.
Az új elemzésben a nemzetközi kutatócsapat a virágállatokkal szimbiózisban élő algák sokszínűségét mérte fel. A Symbiodinium nemzetséget tanulmányozva aztán a szakértők felfedezték, hogy a csoport a véltnél sokkal változatosabb.
A DNS-analízis végül felfedte, hogy a nemzetség jóval a dinoszauruszok kihalása előtt, a középső jura korban jelent meg.
Todd LaJeunesse, a Pennsylvaniai Állami Egyetem munkatársa és az új tanulmány vezető szerzője szerint a mikrobák eredetének felfedezése komoly eredmény. A szakértő hozzátette, sokkal idősebbek a vártnál, ez pedig azt jelenti, hogy a szimbiózis is igen ősi.
Az új adatok kiemelten fontosak a klímaváltozás korában. Ahhoz, hogy megértsük, milyen jövő vár a korallzátonyokra, elengedhetetlen, hogy megismerjük a múltjukat is.
LaJeunesse friss eredményeiket viszonylag pozitívan értékelte. A kutató szerint a korallok még sokáig fennmaradhatnak, igaz, az éghajlatváltozás üteme miatt az ökoszisztémában betöltött szerepük összeomolhat.
A kutatók következő célja az, hogy külön-külön is megvizsgálják a Symbiodinium fajait, illetve az egyes algákhoz tartozó korallokat. Remélhetőleg így jobban fel tudják majd mérni az élőlények ellenállóságát.
Kiemelt kép: Thinkstock
