Lakatos Márk interjút adott az InStyle-nak a Pride-hónap alkalmából. A stylist egyebek mellett arról mondta el a véleményét, mennyire elfogadók szerinte a magyarok jelenleg.
Nyitottabb szemléletet akkor lehetne elérni a társadalomban, ha a politika nem nyomná ennek az ellenkezőjét, viszont egyre inkább arra kondicionálja az embereket, hogy egymás ellen forduljanak és egymás ellen beszéljenek. Miközben békét, elfogadást, és toleranciát is ki lehetne tűzni a zászlókra. Nálunk most nem ez mutatkozik. Nagyon sok helyen a világban ez egy trend, amit a közösségi média algoritmusai is befolyásolnak, amikről tudjuk, hogy politikai és azon túl mutató gazdasági csoportok irányítanak. Sajnos az LMBTQ-kérdéskör pont egy olyan téma, amivel évezredek óta egymás ellen fordíthatók az emberek, és ez teljesen felesleges.
Arról, hogy miként lehetne az embereket érzékenyíteni, hogyan válhatna a társadalom általánosan elfogadóbbá, Lakatos így vélekedett:
Kezdjük ott, hogy amiről őszintén beszélünk kellene, az a hatályos magyar törvények szerint illegális. Jelen pillanatban van egy törvény, ami arról szól, hogy 18 éves korig tilos a gyerekeknek megmutatni, hogy másként is lehet szeretni, élni, és tilos erről őket felvilágosítani, ami szerintem egy alapvető probléma, mert attól nem válik senki meleggé, és nem történik vele semmi, hogy a világot megismeri. A világ sokszínű, és a gyerekeknek ezt meg kell tanítani, mert annál többek lesznek, mire felnőnek. A lényeg, hogy természetességgel kezeljük. Rég rossz, ha egy gyerek úgy szocializálódik, hogy szégyellni való, elítélendő dolog a sokszínűség.
A stylist szerint tőlünk északabbra, például Skandináviában és Izlandon „példaértékű, ahogy a társadalomban úgy élnek egymás mellett az emberek, hogy a párbeszéd és a kölcsönös tisztelet kerül előtérbe, nem pedig az ellenségeskedés”.
A Pride-ról azt mondta, annak lényege leginkább „az az elképesztő energia, ami abban az egyetlen napban összesűrűsödik”.
A civilizáció fennállása óta vannak ünnepnapok, a Pride is egy ünnepnap, még akkor is, ha olyan dolgokra is emlékeztet, amiben sok volt a szenvedés, keserűség vagy a harc. Az LMBTQ közössége az üldözött, büntetett csoportból kivívta azt, hogy kezd elfogadott közösséggé válni, és egyenlő jogokat nyerni. De ez egy bonyolult folyamat. Az érintetteket ez a nap arra a történelmi időszakra emlékezteti, amikor börtönbe zártak, és adott esetben kivégeztek valakit azért, mert más volt. Azért is fontosak ezek a szimbolikus ünnepek, mert a világnak meg kell mutatni azt, hogy az emberek igen is egyenlőek, és az embereket nem lehet megkülönböztetni sem a bőrszínük, sem a szexuális beállítottságuk, sem a fajuk, sem a vallásuk alapján. Nagyon elszomorító, hogy még mindig vannak olyan országok, ahol máig halálbüntetés vár a melegekre
– mondta, hozzátéve:
A szabadságharcra is megemlékezünk, ahogy az elnyomott magyar nemzet felkelt az uralkodók ellen. Ez egy büszkeség. A Pride napja is arról szól, hogy az LMBTQ-közösség kivívott magának bizonyos jogokat, és ez valami mellett van, nem pedig valami ellen. Végtére a demokrácia is erről szól, hogy az ilyen dolgokat tiszteletben kell tartani.
