2017-ben olyannyira megkerülhetetlen lett a közösségi média, hogy nemcsak jelentős bevételi forrást termelnek a tulajdonosaiknak, de szinte elvárás is lett, hogy egy közszereplőnek legyen Facebook- vagy Instagram-oldala. Kulcsár Edinának előbbin 140, utóbbin kis híján 200 ezer követője van – a modellel és üzletasszonnyal az ezekben rejlő üzleti lehetőségekről, a posztolási “etikettről” és arról beszélgettünk, kinek is posztol, ha kilő egy fotót vagy történetet.
Induljunk távolabbról: emlékszel, mikor regisztráltál Instagramra? Mennyire volt akkor elterjedt?
Nagyjából egy időben indítottam a hivatalos Facebook-oldalammal, mégpedig a Magyarország Szépe első napjaiban vagy talán még a válogatás alatt. Főleg azért, mert modellkedtem és mindenki unszolt, hogy hamarabb kapnék munkát, ha egy helyen látnák a képeimet, emiatt referenciaként sem utolsó. A Miss Worldön ráadásul alapkövetelmény volt egy közösségi oldal, ami azt hiszem, akkor még nem igazán terjedt el.
2014 volt, ugye?
Igen. Akkoriban még alig-alig raktam fel pár képet, mégis a győzelem után annyi értesítés jött a telefonomra, hogy két órán keresztül nem tudtam kinyitni. Ez pozitív löketet adott és tök jó érzés volt, hogy emberek követnek, kíváncsiak az életedre és mondjuk felnéznek rád. Akkor még egyáltalán nem az anyagi oldaláról közelítettem meg. A Facebookot egyébként sokkal inkább egy blognak mondanám. Tisztában vagyok vele, hogy nem az és sokan azt is mondták, hogy az emberek jobban lájkolják a rövidebb posztokat, például ha kiírom, hogy
Szép napot nektek!
Én mégis hosszabbakat írtam, mert nem a lájkok száma érdekel, hanem az, hogy megoszthassam a véleményem különböző témákkal kapcsolatban. Aki ismer a privát életemben, az tudja, hogy szeretek beszélni, ezt pedig a Facebookon is próbálom átadni – ez vagyok én, ez az én személyiségem.
Töröltél korábbi Instagram-posztot, mert már nem szívesen vállaltad?
Soha.
Hogyan változtak nálad a posztolási szabályok?
Semennyire, mindig magamat adom. Más hazai vagy éppen nemzetközi ismert embereknél minden tökéletes: ugyanaz a szűrő van minden fotón és tényleg nagyon egyben vannak a képek, de én szeretném ennek a másik oldalát képviselni:
Ennek szeretek hangot is adni, ezért sokszor a rosszul sikerült képeket is feltöltöm. Nemrég anyukám, aki fotós, jegyezte meg, hogy milyen rosszul sikerült rólam a fotó, mire azt mondtam,
rólam igen, de a kiscicám jól néz ki rajta.
Szerinted kipukkan valamikor a tökéletesség-lufi?
Nem hiszem. Viszont engem nagy részben fiatalok követnek, eléjük pedig nem akarok olyan példát állítani, hogy akkor vagy menő, ha Gucci-táskád van, ilyen cipőd és hasonlók, mert fontos, hogy a realitás talaján maradjunk. Már csak azért is, mert engem édesanyám és a mamám nem így nevelt fel. Nem szeretem ezt, mert nem látjuk, hogy mi van mögötte. Lehet, hogy ha közelről megnéznénk, egyáltalán nincs is olyan tökéletes életük.
Mi az, amit soha nem osztanál meg?
Szexualitással kapcsolatos dolgokat.
A fiatal követők miatt vagy egyébként sem?
Alapból sem, az nem én vagyok. Ez egész egyszerűen egy párra tartozik, senki másra.
Mi volt a legutolsó kép, ami megbotránkoztatott Instagramon. Volt már ilyen?
Persze, de legutóbb nem egy fotó volt. Divatba jött az Instagram-sztori (a képmegosztó alkalmazás egyik funkciója, az ott posztolt fotók és videók csak 24 órán át láthatóak, utána eltűnnek – a szerk.) és szerintem az emberek nincsenek azzal tisztában, hogy ezt mások is látják és oda bármit fel lehet tölteni.
Akkor ezek szerint nem kell vagy szabad különválasztani, hogy mit rakunk ki “maradandó” és mit “eltűnő” posztban?
Nem, szerintem úgy jó az egész, ha koherens. Utóbbiban például ne rakjunk ki napozós videót, ha az előbbi szerint éppen egy irodában ülsz és dolgozol.
Három év alatt építetted fel az Instagramod. Annak, aki most kezdi, mennyire van egyszerűbb dolga? Úgy látom, ha valaki szép és jól él, csak úgy potyognak a követők.
Igen, ez így van. Például a youtubereknek is elképesztően nő a táboruk, de azért, mert nagyon ügyesek is egyben. Úgy gondolom, sokkal egyszerűbb dolgom lenne, ha most kezdhetném, de azzal a tudással, amit az évek során felszedtem. Természetesen lehet megbotránkoztató dolgokat csinálni, ahogy többen teszik is és a negatív reklám is reklám, de én a kezdetektől fogva ahhoz tartottam magam, hogy ne gerjesszek olyan híreket, amik nem igazak vagy egyáltalán nem engem jellemeznek. Inkább lassabb léptékben, de magam adom.
Emlékszel az első üzleti megkeresésedre Instagramon?
Igen, szerintem egy ékszer- és kiegészítőmárka volt ez. Bár ez kicsit összemosódik, ugyanis modellként több céggel is dolgoztam együtt már korábban.
És a leginkább arcpirítóra? Mennyire lehet kezelni, ha egy kis cég keres meg, aki fizetni nem tud, de szeretné magát vagy a termékét rajtad keresztül hirdetni?
Az elején szerintem ez elkerülhetetlen. Nekem az is nagy segítség volt, hogy olyan dolgokat kaptam meg, amiket egyébként is megvennék, így bár pénzt nem kaptam a posztolásért, de költeni nem kellett ezekre a termékekre. Arról egyébként sokan nem beszélnek, hogy
Ugyanis rengeteg helyen kell megjelennie a királynőnek, a benzinpénzt senki nem fizeti, többször ugyanazt a ruhát felvenni ciki és ezeket mind nekünk kell kigazdálkodni vagy éppen lebarterezni. A Miss World Hungary megnyerése után 1-1,5 millió forintot kaptam keretként, aminek a felét a Tűzoltó Utcai Gyermekklinikának ajánlottam fel, így maradt 6-700 ezer forintom minden másra. Ráadásul én például orvosokhoz is jártam, hogy mentálisan és fizikailag is próbáljam felkészülni már a verseny előtt arra, hogy milyen lesz 150 lánnyal összezárva élni négy hétig. A nemzetközi verseny 30 napos, ott mindig topon kell lenni, ami nem olcsó dolog. Rengeteg ruhára, cipőre és sminkre van szükség. Nem úgy kell elképzelni, hogy csak azért, mert királynő vagy és elmész beszélgetni valahova, azért adnak neked 10-20 ezer forintot.
Milyen posztok alá kell odatenni a #szponzracio hashtaget? Amikért pénzt kapsz?
Én úgy tudom, hogy azok alá is, amik barter megállapodások. Tehát ha kapok egy nagyobb értékű terméket, és elmondom egy posztban, hogy milyen nagyszerű, de a cég nem fizet érte, az alá is oda kell tenni.
Hogy fogadták a követőid a hashtag megjelenését?
Elképesztően jól, de szerencsére a követőtáborom alapvetően kedves emberekből áll.
Mennyire lehet tervezni egyébként ezekkel a jövedelmekkel?
Csak az Instagram-szponzorációból itthon nem lehet megélni, kivéve talán néhány embert, de ők mással is foglalkoznak. Nekem például két cégem is van és bár valóban többet keresek most, mint öt évvel ezelőtt, a vállalkozások költségei is ugyanúgy nőttek.
Egyébként a jövőbeni tervem, hogy az egyposztos rendszerről átálljak a kampányszerű együttműködésekre. Nemcsak azért, mert jobban tervezhető, de azért is, mert hitelesebb. Szerencsére egész sok megkeresést kapok: hetente 4-5 új cég biztosan megtalál. Ilyenkor telefonon vagy egy személyes beszélgetés alkalmával mindenki elmondja, hogy mit szeretne, de van, hogy el sem jutunk odáig, mert utánanézek a cégnek és kiderül, hogy nem tudok velük azonosulni.
Ajánlhatnak akár húszmillió forintot is, de nekem nem ér az annyit, hogy az embereket becsapjam és hitelét vessze az egész.
Mi volt a legextrémebb megkeresésed?
Másik két lányt, illetve engem felkértek, hogy sajtóeseményen zuhanyozzunk le, majd a videót osszuk is meg az Instagramunkon. Ezen eléggé meglepődtem, de ezenkívül nem szívesen dolgoznék együtt olyan kozmetikai márkákkal sem, akik állatokon tesztelnek.
Mihez kezdenél, ha holnap felkelnél és eltűnne az Instagram?
Elkezdenék Youtube-ozni, de ebbe ősszel amúgy bele is vágok. Nagyon szeretnék saját tartalmat előállítani és ennek előkészületeit már el is kezdtük.
