Ma harminc éve indult el Magyarország legismertebb, több mint tizenkét éven át tartó tévésorozata. A csupa rokonszenves család mindennapjait nyomon követő Szomszédok valójában az első magyar szappanopera, bár a főcímben teleregénynek nevezték, és csak kéthetente ment a tévében. A drámai fordulatokat fukar kézzel mérték, a játékidő nagy részét az infláció vagy a tévéműsor miatti sopánkodás, munkahelyeken és nappalikban zajló terefere tette ki, olykor valaki influenzás lett, máskor a családok hosszú epizódokon keresztül készültek arra, hogy kitapétázzanak egy lakást, vagy vásároljanak egy használt Ladát.

Vágásiékkal, Takácsékkal és Mágenheimekkél egy egész ország élt és lélegzett együtt, ám a visszaemlékezésekben gyakran méltatlanul megfeledkeznek azokról a rendkívül szórakoztató karakterekről, akiknek ugyan nem jutott az epizódok végén elmondott szentenciákból, sokszor mégis ők adták a kultikus sorozat sava-borsát.

Nekünk ők voltak a kedvenceink.

7. Rozsomák

A Szomszédok alkotói nagyvonalúan figyelmen hagytak néhány apróságot: az utcai jelenetek során a járókelők a háttérben rendszerint izgatottan bámulják a forgatást, ugyanazok a szereplők hol tegezik, hol meg magázzák egymást, és ugyanazok a színészek időnként más-más szerepekben tűnnek fel. Ez történt a Böhm bácsi helyére lépő, közutálatnak örvendő közös képviselővel is, aki korábban tenyérbemászóan akkurátus szülőként kellemetlenkedik Jutka iskolájában, többek között a hittantanítás szorgalmazásával vegzálva a tanári kart. A Lantos utcában gyakorlatilag közösségi bullying áldozatává válik, kioktatják, lekezelik, Sümeghy konzekvensen rozmárnak csúfolja, többször fizikai erőszakkal fenyegeti. Igaz ugyan, hogy bögrecsárdát nyit a korábbi közös olvasóhelyiségben, a kimutatások és ügyvitel iránti szenvedélye okán viszont alighanem nagyszerűen menedzselte volna a ház dolgait, ha megkapta volna a lehetőséget, és nem váltják le a folyvást színházi múltján merengő Kutyára. Ráadásul Rozsomák jeleneteiben minden idők talán legjobb termékelhelyezésével rukkol elő a sorozat.

6. Klarissza

A Szomszédok legmulatságosabb momentumai közé tartozik a vadkapitalizmus újgazdag rétegének karikatúraszerű bemutatása. A felső tízezer első számú reprezentánsa Klarissza, a szép és elkényeztetett fiatalasszony, aki rendszerint a Gábor-Juli szalon törzsvendégeként számol be fényűző életvitelükről, luxusnyaralásaikról, és férje, Albert – aki, mint Columbo felesége, sosem jelenik meg a képernyőn – legújabb vállalkozásairól. Az elképzelt burzsoázia diszkrét bájához hozzátartozik, hogy a kulisszák nem nagyon igazodnak a nagyzoló mondatokhoz és gesztusokhoz, a puccos estély átlagos családi házban zajlik, Klarissza Opellal jár – és szenved tragikomikus balesetet –, miközben cselédet tart és nagyságos asszonynak szólíttatja magát. Becsületesen güriző főhőseink persze nemcsak kulturálisan, de erkölcsileg is magasan e felfuvalkodott gazdasági elit felett állnak, Etus például rendszeresen visszautasítja a pénzeszsák surmók ízléstelen megrendeléseit, de a nagy fehér mentőorvos is alaposan megleckézteti a neglizsében támadó Klarisszát.

5. Lilla

A történet tobzódik a plátói kapcsolatokban, az érinthetetlen Etus körül hiába donganak az ősz urak, Gábor merevedési probléma miatt elszalasztja az egyetlen alkalmat, amikor magáévá tehetné szíve egyetlen királynőjét, Mágen a sorsdöntő pillanatokban mindig megálljt parancsol magának. Az egyik legellentmondásosabb viszony Sümeghy és Lillácska vonzalma, ami egyértelműen több szimpla barátságnál, mégsem jut el a beteljesülésig, a testi örömöket inkább hangulatos kisvendéglők frissensültjeiben találják meg egymás mellett. Lilla azon kevés karakterek egyike, aki határozott jellemfejlődésen megy keresztül, hiszen kezdetben megjátszós, kizárólag vacsorameghívásokban érdekelt dámának tűnik, később azonban kibontakozik melegszívű, életvidám, gondoskodó személyisége. Habár a „lehetne köztünk több is” vonalat általában Sümeghy erőlteti, az alábbi jelenetből láthatjuk, hogy valamilyen nehezen érthető okból azért Lillát sem hagyja hidegen borvirágos orrú, kivénhedt operaénekes.

4. Virágh

Az érző szívét förtelmes modorral és agresszióval palástoló gégésznek már nem alakult ilyen szerencsésen az élete, Etussal való kapcsolata koránt sem mondható egyenrangúnak, hiszen nemcsak a Mágenheim családdal, de idővel Józsival, Gyulával, Károllyal és még ki tudja ki mindenkivel kell osztoznia az öntudatos keramikuson, aki ráadásul sportot űz abból, hogy kikosarazza őt. A nagyszerű Kézdy György magától értetődően tud átváltani üvöltöző elmebetegből érzelgősen gügyögő kisfiúba, majd ugyanezt visszafelé is, miután pedig Etus az esetek többségében valóban rettenetesen idegesítő, könnyű beleélni magunkat Virágh doktor pincéreken, kórházi beosztottakon és Ernő bácsin csattanó dühkitöréseibe.

3. Pattogi és Kerei

Jó, elismerem, hogy ez így tulajdonképpen egy nyolcas lista, de a két hivatásos kötekedő annyira egy tőről fakad, hogy képtelen vagyok választani közöttük. Pattogi úr és Kerei Gusztáv tökéletesen egydimenziós, ezzel együtt fenomenális karaktere semmi mást nem szolgál, mint hogy megjelenítse a nézők számára azonnal felismerhető archetípust, a mindig mindennel elégedetlen, életformaszerűen kellemetlenkedő faszfejt. E szerepkör két variációja a sorban idegesen vibráló, frusztráltságában a beszólogatástól a tombolásig gerjedő paprikajancsi, illetve a mindenkit feljelentéssel fenyegető, korlátolt adótanácsadó. Funkciójuk olyannyira hasonló, hogy az alább megnézhető két jelenet is kísértetiesen egyforma alapszituációból indul: mindketten 15 deka párizsit kérnek Lenke nénitől, hogy aztán alaposan próbára tegyék a jóravaló közértes idegrendszerét. De érdemes megnézni az egész sorozat talán legszikrázóbb párbaját is, amikor a két férfi a postán végre egymásra talál.

2. Oli

A szerep, amely országos ismertséget hozott Bajor Imrének, egyben megteremtette az első meleg karaktert a magyar tévézés történetében. Oli úr eredetileg csak három epizódban szerepelt volna, de végül három évig maradt, s a sorozat egyik legnépszerűbb figurájává vált. Az ábrázolás és a környezet mai szemmel persze meglehetősen homofób. A „fodrászkirálynő” mássága kiapadhatatlan humorforrás és csipkelődő megjegyzések céltáblája a stúdióban, Gábor Gábor folyton Oli néninek szólítja, és maga Oli is maximálisan rájátszik a melegsztereotípiákra, pöszén affektál, és sűrűn kifejezi, mennyire irtózik a nőktől. Mindezt azonban olyan sziporkázó humorral, fergeteges eszmefuttatásokba ágyazva teszi, hogy képtelenség nem kedvelni őt. A sorozat munkahelyei közül egyébként is messze a Gábor-Juli szalon jelenetei a legüdítőbbek (emlékezzünk a listáról épp hogy csak lemaradt Herminre!), a stúdió pedig egyértelműen Oli úr 77 epizódja alatt éli a fénykorát.

A gazdagréti univerzum egyik legkülönlegesebb vonása a distinkció teljes hiánya: ha feltűnik egy udvarló, azt az összes szereplő következetesen „lovag”-nak nevezi, egy mai fiatal pedig a Szomszédok alapján könnyen hihetné azt, hogy a 80-as, 90-es években kizárólag konyakot lehetett rendelni a magyar presszókban. Olihoz viszont olyan emblematikus motívumok kötődnek, mint az ellopott gyíkbőr neszeszer nosztalgikus emlegetése vagy a csóközön. Utóbbi címen Bajor még egy szólólemezt is kiadott, ironikus módon éppen ezzel vetve véget szomszédokos pályafutásának, a köszönés kitalálója, Horváth Ádám ugyanis annyira felmérgesedett a húzástól, hogy kiírta a sorozatból.

1. Janka

A családi idillt atombiztosan széttrollkodó mártír, a manírok koronázatlan királynője, a mézbe mártott zsilettpenge, Feri és Jutka életének megkeserítője, a mindig rosszkor érkező Janka néni. A Szomszédok-mémek első számú sztárja, a legendás drága Zsuzsám szókapcsolat megteremtője, az áll dacos felszegésének nagymestere.

Bár eredetileg utálatos figurának szánták, ő a number one, a rajongók abszolút kedvence, akivel alkoholszeretete és hálátlan rokonai miatt könnyű azonosulni. Felesleges is tovább ragozni: Janka néninél jobb karakter és Pásztor Erzsiéénél zseniálisabb alakítás nem volt és nem is lesz soha magyar tévésorozatban.