Hatvannyolcból negyven intézményben továbbra is csak az akkreditált nyelvvizsgát fogadják el, tizenhat egyetem és főiskola intézményi vizsgát szervez, több felsőoktatási intézmény döntéséről pedig nincs információ.
A parlament 2011 decemberében bólintott rá a nyelvvizsga-amnesztiára: az átmeneti, 2016-ig érvényes könnyítés azokra vonatkozik, akik 2013-ban vagy korábban államvizsgáztak, és általános, nem pedig szaknyelvinyelvvizsgát kellett volna szerezniük. A hallgatóknak nyelvvizsga helyett egy belső, intézményi nyelvi vizsgán kell átmenniük, a legtöbb intézményben ezt a lehetőséget azonban csak alap- és főiskolai szakosoknak biztosítják, mester- és osztatlan szakon tanulóknak nem.
A Nyelvtudásért Egyesület tizenkét intézményt vizsgált: ezek közül egyben csak angol nyelvből, ötben angolból és németből is szerveznek nyelvi vizsgákat. Öt egyetemen, illetve főiskolán ezek mellett franciából, spanyolból, olaszból és oroszból is írásbelizhetnek, szóbelizhetnek a volt hallgatók. Lovári vagy eszperantó nyelvből két intézmény szervez nyelvi vizsgát.
Ezek az intézmények mondtak igent az amnesztiára
Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola, Edutus Főiskola, Eötvös József Főiskola, Kaposvári Egyetem, Eszterházy Károly Főiskola, Károly Róbert Főiskola, Kecskeméti Főiskola, Kodolányi János Főiskola, Miskolci Egyetem, Nyíregyházi Főiskola, Széchenyi István Egyetem, Szolnoki Főiskola, Zsigmond Király Főiskola – ezek az intézmények szerveznek belső nyelvi vizsgát.
A nagy budapesti egyetemek leszavazták az amnesztiát: igaz, ezeket az intézményeket kevésbé érinti a nyelvvizsgaprobléma: míg a Dunaújvárosi Főiskolán a végzősök ötven százalékának marad a tanulmányi osztályon a diplomája, a BME-n a hallgatók kevesebb mint tíz százalékának porosodik a tanulmányi osztályon az oklevele, az elsőévesek kétharmada pedig már a felvételin is többletpontot szerez a nyelvtudásával.
A kutatásból az derül ki, hogy a belső vizsga nem feltétlenül könnyebb, mint a hagyományos: a legtöbb intézmény – a középfokú nyelvvizsgának megfelelő – B2-es szintű tudást vár el a hallgatóktól – igaz, nyelvhelyességi rész csak öt intézmény feladatsorában szerepel.
A vizsga két részből áll: a 90-120 perces írásbelit 15 perces szóbeli követi: minden intézmény nyelvi vizsgájában szerepelnek az olvasott szöveg értését és az íráskészséget mérő feladatok, a hallott szöveg értése rész két intézmény írásbelijéből, a közvetítés (fordítás) hét egyetem, főiskola vizsgájáról hiányzik. Van, ahol egyenlően súlyozzák a különböző feladatokat, de van, ahol a szóbeli a pontszám ötven százalékát adja – írja az Eduline.
