Az első negyedév zárultával 2013 is pályázhat erre a címre, ugyanis március végéig rekord mennyiségű csapadék hullott a múlt század eleje óta végzett Országos Meteorológiai Szolgálat megfigyelések szerint. Ez a tény, valamint az áradásokat hozó 2010-es és a legutóbbi két aszályos esztendő is alátámasztja, hogy a csapadék meglehetősen változékony időjárási elem régiónkban. Mennyisége évről évre egyre szeszélyesebben ingadozik, és az éven belüli eloszlása is megváltozott.
Az OMSZ adatbázisban tárolt több mint egy évszázadot felölelő tavaszi összegek csökkenést mutatnak, az idei március havi érték azonban nem a csökkenő tendenciát erősíti, ugyanis a szokásos 30,8 mm helyett ennek több mint háromszorosa, 99,7 mm hullott országos átlagban. Ennél többet csak 1937-ben mértek, akkor 114,6 mm hullott az első tavaszi hónapban. A megelőző két téli hónapban is bőségesebb volt a csapadék ellátottság a megszokottnál. Januárban a duplája, februárban pedig, ami egyébként a legszárazabb hónapunk, az 1971-2000-es normál érték 230%-a hullott országosan.
Jellemzően az első negyedév a legszárazabb térségünkben, de nem így volt ez az idén. Az első negyedévben majd két és félszeres mennyiségű csapadék jutott le a felszínre országos átlagban a mérések előzetes feldolgozása alapján. Ezzel a legnedvesebb első negyedévet hagytuk magunk mögött 2013 márciusában 1901 óta.
A Dunántúl, annak is főként a középső régiói, valamint az Északi-középhegység magasabban fekvő területei voltak a legcsapadékosabbak. Az anomália térkép szerint kiterjedt területeken jellemzően a normálérték duplája, de szűkebb régiókban a három és félszerese is hullott.
Országos havi rekord ugyan nem született, de a három hónap csapadéka együtt messze meghaladja az 1901 óta mért eddigi legnagyobb, 188,9 mm-es értéket, amit 1937-ben tapasztaltunk.
Április elsején már kevesebb eső áztatta a földeket, s az átlagosnál több napsütésnek, illetve a tavaszi szél szárító hatásának köszönhetően csökkent a belvizes területek nagysága- olvasható az OMSZ tanulmányában.
