A német távirati iroda a dpa is beszámolt arról, hogy a szerda hajnalban, 96 évesen elhunyt Szepesi György sportkommentátor, aki ott volt a német szemszögből nézve „berni csodánál”, ahol a németek 3-2-re fordítva világbajnokok lettek a döntőben a magyar válogatottat elverve. A Frankfurter Allgemeine Zeitung azonban egy hosszabb nekrológot is írt a Szepesiről.
Nemcsak a kommentátorról írnak, hanem az 1954-es vereség utóéletéről is, arról, hogy ezrek mentek az utcára, ablakokat, villamosokat dobálva meg, és a szövetségi kapitány Sebes Gusztáv lakását is tönkretették. Megemlíti, hogy vannak, akik az 1956-os forradalom előfutárának tekintik mindezt. Megemlékeznek „a legszerencsétlenebb” Grosics Gyuláról, akit bűnbaknak neveztek a német győzelem után Magyarországon, és akit kémkedéssel és árulással is megvádoltak. Ami nem teljesen igaz, bár kémkedés miatt vizsgálódtak, végül csempészettel vádolták meg.
Majd visszatérnek Szepesihez, akiről azt írják, hogy zsidó családba született Friedländer György néven. És itt kezdődik az érdekes része, mert azt is megemlítik, hogy apját a buchenwaldi koncentrációs táborba küldték, míg a fiú Ukrajnában volt munkaszolgálatos.
Ami igaz is (emellett Kelet-Magyarországon is kényszermunkát kellett végeznie), a meglepő inkább az, hogy pár – többségében a Wikipediáról szedett – kivételtől eltekintve erről nemigen írt egy magyar nekrológ sem. Szepesi 1944-ben került Ukrajnába, apja nem élte túl a tábort.
Ahogy arról is ír a német nyelvű cikk szerzője, hogy sporttörténetből doktorátust szerzett Budapesten, ami lehetséges, de ennek jelét nem találtuk az interneten, mindössze, hogy 1951 és 1954 között a Testnevelési Főiskolára járt.
Majd felsorolja hány focivébén, olimpián kommentátorkodott, hogy a FIFA-nál, az MLSZ-nél dolgozott, majd ügynökmúltjáról is beszámolnak, hogy Paul Lendvai 2006-ban arról írt, hogy Szepesi jelentett róla „Galambos” fedőnév alatt.
Valószínűleg sportolókról is jelentett, de erről soha nem beszélt, és mi ezeket a történeteket nemcsak a halála alkalmából említjük, hanem az aktuális vitához való hozzájárulásként, hogy mit tesz igazából a politika a labdarúgással
– fejezi be a cikkíró, Evi Simeoni.
Kiemelt kép: MTI/Illyés Tibor
