Foci

Magyar futball: az elvert vagyon évtizede

Egri Viktor
Egri Viktor

2017. 11. 26. 17:00

Ne ítéljünk a látszat alapján! Ne vágjuk rá, hogy a magyar futballreform megbukott csak azért, mert a magyar válogatott története egyik legrosszabb évén bukdácsolt keresztül, klubcsapataink számára csak nyári idénymunka a nemzetközi szereplés, és a meccsbelépők nyomtatási ütemének köszönhetően a mostani printerek még a jövő században sem érik majd el a garanciális használati mennyiség határát! Ennél azért változatosabb a kép, a feketének is akad legalább ötven árnyalata. Elemzés
Korábban a témában:

Az MLSZ 2011-ben kiadott, „A megújulás évtizede” címet viselő koncepciója rendkívül szerteágazó. A tervben alapvetően fejlesztési, képzési és eredményességi kritériumokat fogalmaztak meg.  A teljesülés egy része ugyan csak a renoválás végső dátumára, 2020-ra várható el, de az ütemterv által megkövetelt helyzet és a valóság közti különbség alkalmas a következtetések levonására. A program megvalósítására szánt idő kétharmadán vagyunk túl.

Stadionok

Kiderült, hogy a kormány szereti, szeretgeti a focit, de nem eléggé. Mi másnak volna betudható, hogy a pusztán központi pénzen és akaraton álló vagy bukó fejlesztési pontok sem teljesültek időarányosan?  Már a 2015-ös félidei értékelésnél is akadtak meglepetések.  Az NB1-es kluboknak a tervezet alapján 2014-re fűthető pályával, az UEFA előírásainak megfelelő stadionnal kellett volna rendelkezniük, de ez mindössze négy csapat esetében teljesült időre. Még most sincs kész a Vasas, a DVTK és a Videoton ékszerdoboza, a Haladásé pedig csak átadásra alkalmas, sportolásra még nem.

A pályák „padlófűtése” szakmai szempontból is fontos előrelépés, hiszen a több mint két hónapos téli szünet lerövidítését teszi lehetővé. Elvileg. A gyakorlatban azonban értelmetlennek tűnik, mert a globális felmelegedés sem segített eddig annyira, hogy csak egy nappal is összehúzódjon a tél. Februárban Balmazújvárosban maradt el bajnoki, mert az egyik magyarázat szerint drága a pálya felfűtése, a másik szerint a közeli termálfürdő vízét pedig túlzottan lehűtötte volna a belőle kinyert hő.

Puskás klubját szívatják, a többiek 88 milliárdért kaptak stadiont
Összeszedtük, mit kell tudni az NB I csapatainak már elkészült vagy még építés alatt álló stadionjairól. Csak egy klub maradt ki a szórásból.

Ami a legaggasztóbb, hogy a bajnok Honvéd stadionépítési pályázata eredménytelenül zárult, a kispestiek pedig nagyon messze állnak a kiesésétől, úgyhogy egy év múlva is akad majd az idilli ingatlanhelyzetet lerontó (piros-)fekete bárány.

Nézőszám

Az MLSZ elképzeléseiben szereplő családbarát körülmények megteremtésének egyik legfontosabb területe, a biztonsági rendszer tökéletes kiépítése és alkalmazása, nemrég szenvedett nehezen kiköszörülhető csorbát. A Ferencváros elnöke, Kubatov Gábor egyezett meg a stadion biztonsági előírásait túlzónak tartó ultrákkal, és engedett, majd annak ellenére nem állította vissza a kötelező vénaszkenner-használatot, hogy a megállapodásban foglaltakat a visszatért szurkolói csoport nem tartotta be.

A magyar futballtörténelem első létesítményen belüli késelésében optimista megközelítésben naivitásával, más aspektusból felelőtlenségével és hanyagságával, összeesküvéselméletek szerint segítő kezet nyújtva vett részt a ferencvárosi biztonsági szolgálat, ám az MLSZ ehhez képest satnya büntetést szabott ki.

Az MLSZ 4500-as átlagnézőszámot várt 2014-re, a tízéves ciklus végére pedig nyolcezer embert remél meccsenként. Az eredeti terv szerint ehhez az európai úton, a rendbontók és ordenárék kiszűrésével, az eseményeket ily módon a családok számára vonzóvá téve kívánt eljutni, de a 2016-17-es szezonban is csak 2650-es számot ért el.

Felcsút, 2017. augusztus 27.
A fehérvári szurkolók világítanak mobiltelefonjaikkal a rossz időjárás következtében a világítás meghibásodása miatt félbeszakadt második félidőben a labdarúgó OTP Bank Liga 7. fordulójában játszott Videoton FC - Ferencváros mérkőzésen a felcsúti Pancho Arénában 2017. augusztus 27-én.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Félő, hogy a Ferencváros körül történtek azt jelzik, a járhatatlan aszfaltozott út helyett, a kalandos balkáni hepehupás kapott zöld jelzést. Ha az ultrák visszatérése tízezres átlagnézőszám-növekedést hozna az FTC-nél, az egycsapásra emelhetné a félidős cél elérésének közelébe az egész bajnokság látogatottságát.

Álom és valóság

Ezen a ponton érdemes egy kicsit körbenézni. Reálisan határozták-e meg a célokat? Ha a magyar futball legnagyobb erősségének tekinthető állami-anyagi háttérre épülő programpontok sem teljesültek időre, biztosan nem. (Persze az is lehet, hogy eredetileg lényegesen egyszerűbb és így gyorsabb stadionrekonstrukciókkal számoltak.) Ezt erősíti a szomszédos országok nézőszámainak statisztikája is.

A minden tekintetben eredményesebb szlovák és szlovén labdarúgás kétezer fő alatti nézőszámot mutat, és a teljesítmény tekintetében szintén előttünk tartó horvát, szerb, román trió sem képes háromezres átlagot teljesíteni. Ukrajna 4200-as középérték egy négy és félszeres populáció mutatója. A körülmények és fizetőképes kereslet tekintetében is régió első Ausztria hétezres átlaga kiugró.

Az utóbbi helyen ráadásul egy teljesen a piac vezérelte rendszer kereslet-kínálat működtette csúcsteljesítményéről van szó, ahol nem horpadnak be a görbék politikai akarattal felemelt csapatok neve mellett.

Az MLSZ a nézőszámcél kialakításakor tisztában volt-e azzal, hogy az ország 72. és 84. legnagyobb lélekszámú települése mellett a kiszámolhatatlanul sokadik is meghatározható politikai kapcsolattal telepedik meg az első osztályban?

Balmazújváros a lakosságszám alapján a harmadik vonalra, Mezőkövesd megyei szintre, Felcsút pedig kínkeserves vergődésre kárhoztatott együttes lenne.

A cél egy olyan szemléletmód meghonosítása, amely versenyt, minőséget és hatékonyságot teremt a hazai labdarúgás minden szintjén.

Ezek Csányi Sándor MLSZ-elnök leírt szavai. Vagy álságosak, vagy gyermeki hiszékenységről tanúskodnak. Ezekkel áll szöges ellentétben az imént említett versenyellenes beavatkozás, amely a labdarúgás egyéb területein is tapintható. Hiába

  • történik meg a tervek szerint a társadalmi bázis szélesítése, azaz focizik több gyerek, nő és amatőr, mint korábban,
  • zajlik az eredeti elképzelések szerint az amatőr létesítmény-fejlesztés,
  • osztaná a pénzt a belga cég által felmért szakmai alapon az akadémiáknak a szövetség,

ha az erőviszonyokat a befolyási gócok TAO-pénz-vonzása alakítja ki.

Lyon, 2016. június 22.
Csányi Sándor, a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) elnöke a magyar válogatott tagjaival beszélget a franciaországi labdarúgó Európa-bajnokság F csoportja harmadik fordulójában játszott Magyarország - Portugália mérkőzés végén, a lyoni stadionban 2016. június 22-én. A találkozó 3-3-as döntetlennel ért véget.
MTI Fotó: Illyés Tibor
Fotó: MTI/Illyés Tibor

Ennek folyománya az utánpótlásképzésben is jelen lévő következménynélküliség. Az MLSZ kidolgozhat a saját nevelésű fiatal futballisták szerepeltetésére ösztönzőrendszereket, ahogy meg is tette, ha a klubokat anyagi lehetőségeik miatt hidegen hagyja a jutalmazási szisztéma, maguktól pedig fikarcnyit sem törődnek ezzel, még ha nevükben is hordozzák az akadémia szót. A hétvégén 620 percet játszottak magyar fiatalok a bajnokságban a 11880-ból. Ez öt százalék és ez a jellemző.

Az MLSZ a hazai nevelésű játékosok előtérbe kerülését hiába tekinti prioritásnak. Hogy ennek mennyi köze van ahhoz, hogy az utánpótlás válogatottakkal szemben megfogalmazott elvárások egyelőre nem teljesülnek, nehezen állapítható meg, de biztosan nem ártanának  a fiataloknak a felnőttek között pályán töltött percek.

Klubok

A kluboknak megvannak a saját problémáik is. A 2011-es remények a magyar klubfutball tekintetében jártak a legmesszebb a mai valóságtól. Az MLSZ ezen a területen a látványos eredménytelenség miatt 2015-ben kénytelen-kelletlen változtatott is a célkitűzéseken, és már csak egy csoportkörös szereplő az elvárása idényenként.

Az eredeti elképzelések alapján ezekben az években a magyar csapatok közül szezonról-szezonra 2-2 együttesnek kéne európai főtáblára jutnia, egynek pedig még tavasszal is versenyben kellene lennie. Majd ha piros hó olvad. Csak emlékeztetőül: a felvirágoztatási koncepció megfogalmazása előtti két évadban a DVSC BL-, majd EL-csoportmeccseket játszott, de az egyesületekre öntött állami és állami eredetű pénzek zubogása óta eltelt években ez csak a Videotonnak sikerült, egyszer.

Válogatott

A magyar labdarúgó-válogatott borzalmas évében is jelentős tényező volt az álomhajóba a klubok eddigi nemzetközi tehetetlensége által ütött lék. Ha semmi más nem teljesülne az évtizedes ígéretekből, csak a nemzeti együttes előző évi Európa-bajnoki szereplése mellé a klubcsapatok  legalább annyit tennének le az asztalra, amibe bele lehet képzelni a simogató jövőt, már minden védhető lenne.

Bázel, 2017. október 6.
Bernd Storck szövetségi kapitány a Svájc elleni világbajnoki selejtezőre készülő magyar labdarúgó-válogatott edzésén Bázelben 2017. október 6-án. A mérkőzést október 7-én este rendezik a Rajna-parti városban.
MTI Fotó: Illyés Tibor
Fotó: MTI/Illyés Tibor

Ezzel talán mindenki tisztában volt. Bernd Storck ezen szövetségi várakozások teljesülésének érdekében mondott le az európai indulók válogatott járékosairól az andorrai égés előtt. A lék betömése nem jött össze, sőt az eresztékek között mindenhol szivárogni kezdett a víz.

Nem elég, hogy a kontinens országainak kluberedmények alapján felállított rangsorában Magyarország a 35. helyre csúszott vissza az elvárt 20. (!) hellyel szemben, még a válogatott is összecsuklott.

A válogatottal szemben felállított 2020-as követelmények 2016 végén reálisan megugorhatónak tűntek. Az idei nagy törés után viszont már nehezebb elképzelni az abszolválásukat. A piros-fehér-zöldbe öltözött labdarúgóknak Európa 20 legjobb nemzeti együttese közé kellene tartozniuk, a nyikorgós valóságban most éppen harmincadikok.

A leírtak alapján minimálisan ki kell vívni a következő Európa-bajnoki részvételt, a valóság viszont azt mutatja, egyelőre Andorra és Luxemburg is megfekszi a gyomrunkat. A felnőtt válogatottal szemben támasztott kitételekről összességében így is kijelenthető, hogy a ráfordított összegekhez képest meglepően kishitűek.

Minden elköltött milliárd mögött felsejlik célként a középszer. Az európai 20. helyért megéri egyéb területek kárára futball-luxust teremteni?

Az elvert vagyon évtizede, vagy sem?

Jelen állás szerint a tíz éves terv leggyengébb pontjának éppen a kézzelfogható eredmények látszanak, de hogy a futballra arany esőt hullajtó évtized utólag is eladhatónak bizonyul-e a közvélemény számára, az a Leekens vezette válogatotton múlik majd.

Dárdai Pál: ebben a formában kidobott pénz, amit az utánpótlásra, infrastruktúrára költünk
A Hertha BSC magyar vezetőedzője beleszállt a magyar futballreformba.

A tragikusan elvert milliárdok hasznosságáról is meggyőzhetőek lesznek sokan, ha 2020 nyarán a szikrázóan új Puskás Ferenc Stadionban magyar győzelmet ünnepelhetnek egy hazai rendezésű Európa-bajnoki meccsen. Elvégre úgyis csak a külcsín számít.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.