A futball történetének 13. világbajnokságát 1986. május 31. és június 29. között rendezték Mexikóban. Az ország Kanadát és az Egyesült Államokat utasította maga mögé, bár egy 1985-ös földrengés igencsak kérdésessé tette a nagy esemény lebonyolítását. Végül minden rendben ment, a 24 résztvevőből Argentína nyerte a vébét az NSZK felett aratott 3-2-es győzelemmel.
A magyar válogatott számára azonban tragédia volt ez a világbajnokság. A várakozásokkal nem volt gond, Mezey György csapatát mindenki dobogóra várta, az újabb „aranykort” ígérő nagyszerű játékosok a 14 európai csapat közül elsőként kvalifikálták magukat a tornára, amelyet megelőzően a világranglista 2. helyén álltak. Nehéz csoportba kerültünk, és bár csak utóbb kapott figyelmet, de már a felkészülést is számos baljós előjel kísérte.
Négy perc alatt eldőlt
A csapat 1986 júniusára mentálisan szétesett, több meghatározó játékos sérüléssel bajlódott, Nyilasi Tibor pedig kimaradt a keretből. A nagy bukás után Mezey is úgy vélte: a válogatott körül dúló hatalmi-politikai játszmák, a rendszeres bundázások, vagyis a hazai futball „romlott viszonyai” ugyancsak hozzájárultak az irapuatói katasztrófához – idézi a Rubicon.hu. Az idő azonban nem állt meg, elérkezett 1986. június 2., az első mérkőzés, amikor is déli 12 órakor a magyar nemzeti tizenegy pályára lépett a Szovjetunió ellen Irapuato stadionjában.
Négy perc elteltével a Szovjetunió már két góllal vezetett, majd a 24. percben büntetőből megszületett a harmadik is. A magyarok fáradtan, nehézkesen mozogtak, és változást a második félidő sem hozott: újabb három szovjet gól állította be a 0-6-os végeredményt, amely egyben válogatottunk legsúlyosabb világbajnoki veresége volt. Miután pedig elverték Kanadát (2-0) és vereséget szenvedtek a franciáktól (0-3), búcsúztak is a vébétől.
Tésztások
Futballértő nemzetként természetesen több elmélet is született a kudarc okáról. Felmerült a KGB szerepe, szakszerűtlenül alkalmazott doppingszerek mellékhatása, a játékosok túlhajtása, valamint az, hogy a válogatott alpesi környezetben készült a trópusi klímán játszott meccsekre. Népszerű volt a Mezey által bevezetett, szénhidrátban gazdag étrendet is okolni olyannyira, hogy a Mexikóból hazatérő válogatottat tésztásoknak gúnyolták. Pedig korábban a „tésztakúra” 3-0-s győzelmet hozott a brazilok ellen, és hasonló menüt fogyasztottak a világbajnok argentinok is.
Szomorú tény az is, hogy a mexikói világbajnokság óta a magyar válogatott egyetlen nemzetközi megmérettetésre sem volt képes kijutni.
