Foci
pintér attila (pintér attila)

Válogatottak a 6-3-ról és az új kapitányról

A Magyar Labdarúgás Napján, a legendás 6-3-as győzelem alkalmából ebben az évben is találkoztak a válogatott labdarúgók a Puskás-stadion toronyépülete előtt.

Koszorúztak, majd átmentek az Aréna Hotelbe egy kötetlen beszélgetésre és ebédre. Néhányukat kérdeztük a 6-3 apropóján, és az ügyben – hiszen ma mindenkit ez foglalkoztat – kit látnának szívesen a mai magyar válogatott kispadján.

Mi az első emléke a 6-3-as mérkőzésről?

Pintér Attila, 20-szoros válogatott, a Győr vezetőedzője: Hogy mikor láttam először, azt nehéz lenne megmondani. Gyerekkoromban sokat hallottunk róla, és részleteket azért néha-néha elcsíphettünk a televízióban. Nagyon nagy dolog volt a győzelem a magyar labdarúgás számára, ma is az. Ezek a játékosok nemcsak nagyszerű labdarúgók voltak, hanem nagyszerű emberek is. Nagy büszkesége ez az országnak.

Garaba Imre, 82-szeres válogatott: Részleteket többször is láttam, de arra határozottan emlékszem, hogy négy vagy öt éve néztem végig a mérkőzést, amikor kiadták DVD-n. Elkezdtem nézni, 20-25 perc után kikapcsoltam, mert kezdődött a Honvéd-Fradi, amit azért illik végigkövetni még ma is, ha mást nem, a tévé előtt. Húsz perc után elkapcsoltam és visszatettem a 6-3-at. Végig tudtam nézni úgy, hogy minden egyes pillanatát élveztem. Akkor szembesültem azzal, ezek a játékosok mit tudtak.

Videók a témában:

Telek András, 24-szeres válogatott: Gyerekkoromban az edzőimtől sokat hallottam a meccsről, Szűcs Lajos vagy Vépi Péter mindig nosztalgiázott a meccsekre készülve. Mikor már lehetett látni teljes egészében, óriási élmény volt. Elég gyors és jó meccs volt a 6-3-as, ma is élvezhető.

Halmai Gábor, 57-szeres válogatott: Egy ideig csak szájhagyomány útján, például édesapám elbeszélései után hallottam a meccsről, mindig elmesélték, hogy hallgatták a rádióban a közvetítést. A mi feladatunk az, hogy a hagyományokat őrizzük, és gyerekeinknek, majd az unokáinknak is megmaradjon ez az élmény.

Mészöly Kálmán, 61-szeres válogatott, korábbi szövetségi kapitány: Csodálatos, hogy a 60. évfordulót meg tudjuk ünnepelni így, sok játékossal közösen. Az egy fenomenális csapat volt, a játék, amit képviseltek, mindannyiunk számára példa. Fiatal kissrc voltam, Szepesi Gyuri bácsi közvetítését hallgattam, felejthetetlen élmény volt. Mint ahogyan a később angolok elleni meccsek is, jómagam csak kapitányként voltam vesztes oldalon ellenük.

Ha egy játékost leigazolna abból a válogatottból, ki lenne az? Puskás Ferencet kivéve, természetesen.

Pintér Attila: A saját maga posztján abban az időben és abban a rendszerben mindenki nagyszerű focista volt, nem szeretnék különbséget tenni. Bármelyiküket elfogadnám.

Garaba Imre: Nem mondok nevet, mert nem tudok. Egy az egyben mindenkit. Igaz, hogy kapott gólokat a csapat, de a védelem sem volt piskóta, mint ahogy a Bozsik-Zakariás középpályás kettős sem, és nem csak Puskás lőtte a gólokat. Valakinek szerelni kellett, valakinek előre kellett passzolni a labdát. Csodálatos volt mind a 11 játékos és azok is, akik mögöttük voltak. Ha az akkori másod- és harmadik vonalbeli játékosokat leigazolnám, megnyernénk a bajnokságot.

Telek András: Mindenkit, de ha jól tudom, annak a meccsnek Hidegkuti Nándor volt a főhőse a játékfilozófiát illetően. Csatárként visszalépett a középpályára, ezzel meglepte az ellenfelet. Talán őt.

Halmai Gábor: Ez örök vita, mindenkinek a saját korában kell sztárnak lennie. Ők akkor meghódították a világot. Bárcsak a maiak is így tennének. Nem tudom összehasonlítani a két korszakot, így nem is tudok választani senkit.

Mészöly Kálmán: Kocsis Sanyi volt Puskás mellett a kedvencem. Sokat néztem, figyeltem, hogy megy fel fejelni, hogy állítja be a haját. Próbáltam ellesni ezt-azt, talán sikerült is.

Sokakat ma, a 60. évfordulón is inkább az foglalkoztat, ki lesz a szövetségi kapitány. Ki legyen?

Pintér Attila: A magyar emberek problémáit mindig is magyar emberek oldották meg, legye az az élet bármely területe. Ezzel azt hiszem, minden el is mondtam.

Garaba Imre: Mindenképpen magyart szeretnék, de ott van a de és a ha. Nevet nem tudnék mondani, nagyon nehéz helyzetbe kerülnék. Ha nincs magyar szakember, akkor jöhet a külföldi, de az MLSZ-nek fel kell kötnie a gatyáját, hogy megtalálja az alkalmas személyt. Valamiből várat építeni nagyon nehéz…

Telek András: Úgy érzem, nagy csodákra nem lesz képes senki. Ha valóban az utánpótlásból kijönnek olyan játékosok, akik nemzetközi szinten is versenytársai lehetnek adott esetben a hollandoknak, akkor már érdemes lesz olyan külföldi neves edzőt hozni, aki már letett valamit az asztalra. Addig azonban Magyarországon is lehet találni megfelelő embert.

Halmai Gábor: Úgy látom, külföldi kapitányt szeretnének. Nem ebben látom a magyar labdarúgás nagy problémáit. Alulról kell kereteket kialakítani, szerkezetben, egységben kell dolgozni. A 6-12 éves korig kellene az utánpótlásunkat megreformálni. Persze a megítélésünknek fontos, hogy a kirakatcsapat milyen eredményeket ér el. Minden szinten türelemre és hosszú távú koncepcióra lenne szükségünk.

Mészöly Kálmán: Ez nem az én tisztem, de van véleményem. Csak magyar kapitányban gondolkodnék, kicsit érintve vagyok a fiam révén, épp ezért nem is szívesen nyilatkoznék. Meg lehetne oldani magyar szakemberrel, magyar fizetéssel. Az edzőink már korábban is bizonyítottak.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.