Foci

Hetvenéves az örökifjú edzőlegenda

ch.-gall-andras
ch.-gall-andras

2011. 12. 31. 10:03

Sir Alex Ferguson egymaga több PL-t nyert, mint a konkurencia együttvéve.

sir alex ferguson (Array)

Minden idők alighanem legnagyobb futballedzője szilveszter napján betölti hetvenedik életévét (Fotó: dppi)

Sir Alex Ferguson munkával ünnepel: délben, pontosabban helyi idő szerint háromnegyed-egykor a Manchester United a Blackburn Roverst fogadja az Old Traffordban.

Ha lehet stílszerű egy születésnap, akkor Fergusoné az: melózik a szülinapján, amely ráadásul az esztendő legbulizósabb napja. Sir Alex sohasem ugrott el a munka elől…

Ferguson munkakedvénél, szorgalmánál talán csak az egója a nagyobb. Nem tudni, hogy anekdota-e vagy valóban megtörtént, de a nyolcvanas évek elején, amikor az Aberdeen menedzsere volt, megbüntette az egyik játékosát, amiért az autópályán megelőzte őt…

A leginkább egyedülálló tulajdonsága azonban az az elpusztíthatatlan képesség, hogy mindig talpra tudjon állni. A kétezres évek első felében Arsene Wenger „szexi” futballjával az Arsenal egyeduralkodónak tűnt Angliában, de Sir Alex az 1998-as kudarc után 1999-ben a híres Treble-lel (BL, PL, FA Kupa), a 2002-as Arsenal-dupla után 2003-ban PL-diadallal vágott vissza. Aztán túlélte José Mourinho és a Chelsea 2004-2006 közötti szárnyalását, és 2007-ben újra a MU volt a bajnok, egy évre rá pedig a PL győztese.

Idén ősszel jött a legmegalázóbb csapás, pontosabban csapások: 6-1-es vereség a városi újgazdagoktól, a Citytől, majd a kiesés a BL csoportkörében, a kutyába sem vett Baseltől. Vége a Unitednek, a City leiskolázza a csapatot a PL-ben, Ferguson megöregedett, jobb lenne, ha visszavonulna, mielőtt lebontja saját szobrát.

Vagy talán mégse? A Basel-kudarc óta négy győzelem zsinórban, a hazai bajnokságban, s szilveszterkor már pontegyenlőség a tabella tetején a két manchesteri csapat között!

Fergusonnak minden esélye megvan az év végén önmaga tizenharmadik, a MU huszadik angol bajnoki címére.

A Unitednél eltöltött első 25 év összefoglalója röviden:

Aberdeent se feledjük!

Az Öreg olyan régen ott van a futball kirakatában, hogy hajlamosak vagyunk megfeledkezni – sokak szerint – a legnagyobb fegyvertényről, ami a nevéhez fűződik. Manapság sokan azt hiszik, Hadrianus falától északra csak két klub létezik, a Celtic és a Rangers, a többi skót klub csak pofozógépnek jó a glagow-i óriások ellen. (Nota bene: Ferguson maga is glasgow-i…)

Pedig ez nem mindig volt így. Ferguson a hetvenes-nyolcvanas évek fordulóján a skót futball epicentrumává tette a Pittodrie Parkot. Amikor 1978-ban a St. Mirrent otthagyta az Aberdeen kedvéért, a klub legfényesebb korszaka vette kezdetét. Két éven belül a bajnoki címre vezette csapatát, egy ponttal megelőzve a Celticet, majd a 1982-ben az Aberdeen 4-1-re verte a Rangerst a Skót Kupa döntőjében.

S aztán jött a feledhetetlen májusi este Göteborgban, a KEK-döntő a Real Madrid ellen. Ferguson egy üveg príma skót whiskyvel tette tiszteletét Alfredo Di Stéfanónál, a Madrid edzőjénél a meccs előtt, az ellenfél öltözőjében. A nemes gesztus azóta a futballfolklór részévé vált, mint ahogy a történet is, miszerint a legendás Jock Stein, a Celtic BEK-győztes csapatának menedzsere, az akkori szövetségi kapitány tanácsolta volna Fergie-nek, hogy keltse azt a látszatot, mintha az Aberdeen már azzal is bőven megelégedett volna, hogy bejutott a KEK-döntőjébe a nagy Madrid ellen.

A whiskyajándékozás ennek a haditervnek lett volna a része…

Hogy így volt-e vagy sem, ma már kideríthetetlen, az viszont tény, hogy John Hewitt a hosszabbításban berúgta a győztes gólt, és ezzel megszületet a futballtörténelem egyik legvaskosabb meglepetése.

1984-ben duplázás (skót bajnokság és kupa), 1985-ben újabb bajnoki cím – ez hat év alatt három hazai elsőség egy olyan klubnak, amely előzőleg nyolcvanéves fennállása alatt egyszer tudott csak bajnok lenni… S ami legalább ennyire figyelemre méltó: olyan játékosokat bocsátott útjára Aberdeenből a Mester, mint a csodakapus Jim Leighton, a csodálatos kapitány, Willie Miller, a védő Alex Mcleish és a középpálya vörös mágusa, Gordon Strachan.

Újpesten is járt…
Akkoriban, 1984 márciusában a Megyeri útra is elsodorta az élet Fergusont és csapatát. A KEK-ben a Temesvári Miklós dirigálta Újpesti Dózsa volt az ellenfél.
Március 7-én a Megyeri úton, 29 000 néző előtt (!) Kisznyér Sándor és Herédi Attila góljaival 2-0-ra győzött a Dózsa, hogy aztán két héttel később 3-0 legyen az eredmény a Pittodrie Parkban (Mark McGhee mesterhármasával) az Aberdeennek. Temesvári és Ferguson barátsága azóta is tart…
2002. augusztus 14-ig kellett várnunk a Mester újabb látogatására, ekkor már a Vörös Ördögök menedzsereként.
A BL selejtezőjében a Népstadion 40 000 nézője előtt a ZTE 1-0-ra legyőzte az angolokat Koplárovics Bála, az „Ördögűző” góljával. Már kérdés, hogy két héttel később a visszavágón, az Old Traffordban 5-0-lal intézte el Bozsik Péter Zalaegerszegét a United…

Az Aberdeen-Újpest meccs összefoglalója (1984-ből):

Schmeicheltől Ronaldóig – a legnagyobb igazolások

Sir Alex talán abban volt a legnagyobb, hogy értő szemmel és kézzel szerződtetett játékosokat – sokszor olyanokat, akikről leszerződtetésük pillanatában még senki sem sejtette, mekkora labdarúgók. Az Öreget kivéve… Néhány szerencsés (?) nagy fogás az elmúlt két évtizedből.

Peter Schmeichel (1991, Bröndby) – A Premier League történetének legnagyszerűbb kapusa. Félmillió fontért szinte ingyen jutott a klub a Nagy Dánhoz, és a kilencvenes években ő garantálta a hátsó alakzat biztonságát. Rettegtek tőle az ellenfél csatárai, de olykor a saját védői is, amikor kirontott a kapujából. Az 1999-es BL-döntőben ő volt a cséká, az eltiltott Roy Keane távollétében.

Eric Cantona (1992, Leeds United) – A francia csak öt évet töltött az Old Traffordban, de ezt az öt évet soha nem felejtik el a szurkolók. Egymillió fontért alkalmi vétel volt, főleg, ha az öt év termését nézzük: négy Premier League-cím és két FA Kupa. A külön, felhajtott gallérú zseni 30 évesen, 1997-ben visszavonult, ezzel is hozzájárulva a misztikumhoz, amely körüllengte a személyét. A kungfuban majdnem olyan ügyes volt, mint a gólszerzésben…

Roy Keane (1993, Nottingham Forest) – Az írt 3,75 millió fontért vette meg a Főnök, azaz nem bagóért – akkoriban ez brit transzfercsúcs volt -, de a Kapitány minden pennyjét megérte a csinos summának. Tizenkét éven át volt a csapat motorja, bevezette a gárdát az 1999-es BL-döntőbe – ahonnan eltiltása miatt hiányzott. Ezt nevezik pechnek. Cantonát követte a kapitányi poszton, s ha lehet, még a franciánál is robbanékonyabb volt – a szó minden értelmében. Talán ezért is imádta annyira a közönség. És a Főnök…

Cristiano Ronaldo (2003, Sporting Lisboa) – Ő már 12,24 millió fontba került, s kezdetben úgy tűnt, az Öreg melléfogott: egy csillogó, villogó, öncélú cselgépet vásárolt, akivel azonban nem megy sokra a csapat. Ám gyorsan kiderült, CR7 mást is tud, mint a bicikli-, meg az átlépős csel. A 2007-2008-as idényben 42 gólt lőtt, abban a szezonban, amelyikben a United története harmadik BL-címét szerezte. Egy évvel később elment a Real Madridba, a csapást máig nem heverte ki a klub, de az érte kapott 80 millió font (ha levonjuk a 12,24 milliót, akkor 67,76 millió a tiszta haszon) valamelyest enyhítette a távozása okozta kínt.

Edwin van der Sar (2005, Fulham) – Már 34 éves volt a hollandus, amikor Sir Alex lecsapott rá, de még véletlenül sem foghatjuk rá a Schmeichel utáni legjobb MU-kapusra, hogy csak levezetni, haknizni ment az Old Traffordba. A 2008-2009-es idényben temérdek rekordot döntött kapott gól nélküli mecseivel, s amikor 2011-ben, 40 évesen visszavonult, 4 Premier League-cím és egy BL-diadal állt a számláján…

Ezt mondták a Főnökről
„Páratlan az a sikersorozat, amelyet a Főnök elért az utolsó 25 évben, és szerencsésnek mondhatom magam, hogy 11-12 évig magam is részese lehettem ennek a diadalmenetnek. Minden labdarúgó álma, hogy olyan menedzser keze alatt játszhasson, mint Sir Alex Ferguson. Megadta számomra az esélyt, hogy álmaim klubjában futballozhassak. Eszméletlen pályafutás az övé, és még messze nincs vége. Megtiszteltetés számomra, hogy neki futballozhattam.” (David Beckham)
„Legalább öt csapatot épített fel az elmúlt negyedszázadban. Más menedzser már akkor a fenekét veri a földhöz a boldogságtól, ha egy jó csapatot fel tud építeni. Ő minimum ötöt összerakott itt Manchesterben, és ez hihetetlen bravúr.” (Gary Neville)
„Egyike a legnagyobbaknak, az egész világon. Tulajdonképpen egy géniusz.” (Eric Cantona)
„Nem is tudom elképzelni, milyen lesz majd egyszer, ha nem ő ül a kispadon. Világéletemben a Unitednek szurkoltam, ő az egyetlen menedzser, akit ismertem, fura lesz a klub nélküle. Az a kispad az ő tulajdona…” (Johnny Evans)
„Fantasztikus, mennyit ér Sir Alex a Manchester Unitednek, azt hiszem, még a legendás Matt Busbyt is felülmúlta sikereivel és azzal, amit a klubnál elért. Bárhol 25 évet eltölt az ember, az óriási dolog, hát még a világ egyik legjobb klubjának kispadján! Ha visszagondolunk, hol volt a United, amikor ő megérkezett 1986-ban, és hol van most, akkor tudjuk igazán értékelni a teljesítményét.” (Kenny Dalglish)
„Figyelemre méltó a teljesítménye annak minősége és tartóssága miatt, azért pedig egyenesen kivételes, hogy 25 éve a csúcson van. Nem ismerek senkit sem, aki egy csúcsbajnokságban a csúcsklubnál negyedszázadon át menedzser lett volna. És biztos vagyok benne, hogy még egy ilyen nem lesz, mint Alex Ferguson.” (Arsene Wenger)

 

Sir Alex dicsőséglistája
Játékosként:
1962-63: skót másodosztály bajnoki cím (St. Johnstone)
1969-70: skót másodosztály bajnoki cím (Falkirk)
Menedzserként:
1976-77: skót másodosztály bajnoki cím (St. Mirren)
1979-80: skót első osztály bajnoki cím (Aberdeen)
1981-82: skót kupa (Aberdeen)
1982-83: skót kupa, KEK-győzelem (Aberdeen)
1983-84: skót első osztály bajnoki cím, skót kupa, európai Szuperkupa (Aberdeen)
1984-85: skót első osztály bajnoki cím (Aberdeen)
1985-86: skót kupa, skót ligakupa (Aberdeen)
1989-90: FA Kupa (Innen végig a Manchester Uniteddel)
1990-91: KEK, Charity Shield (megosztva)
1991-92: Ligakupa, európai Szuperkupa
1992-93: Premier League
1993-94: Premier League, FA Kupa, Charity Shield
1994-95: Charity Shield
1995-96: Premier League, FA Kupa
1996-97: Premier League, Charity Shield
1997-98: Charity Shield
1998-99: Bajnokok Ligája, Premier League, FA Kupa
1999-00: Premier League, Interkontinentális Kupa
2000-01: Premier League
2002-03: Premier League
2003-04: FA Kupa, Community Shield
2005-06: Ligakupa
2006-07: Premier League
2007-08: Bajnokok Ligája, Premier League, Community Shield
2008-09: Premier League, FIFA klubvilágbajnokság, ligakupa, Community Shield
2009-10: Ligakupa
2010-11: Premier League, Community Shield
2011-12: Community Shield (eddig…)
Egyéni sikerek:
1983: Lovaggá (a Brit Birodalom Rendjének Tisztje) ütik
1994: Premier League az év menedzsere
1995: A Brit Birodalom Rendjének Parancsnoka
1996: Premier League az év menedzsere
1997: Premier League az év menedzsere
1999: Knight Bachelor (egyfajta lovagi cím ez is), BL az év menedzsere, BBC az év sportszemélyisége – edző, BBC az év sportszemélyisége – csapat, IFFHS az év klubedzője, Onze d’Or az év edzője, Premier League az év menedzsere, LMA az év menedzsere
2000: Premier League az év menedzsere
2001: BBC az év sportszemélyisége életműdíj
2002: Az angol futball hírességeinek csarnoka
2003: Premier League az év menedzsere
2007: Onze d’Or az év edzője, PFA érdemrend, UEFA az év csapata, Premier League az év menedzsere
2008: Európai futballhírességek csarnoka, UEFA az év csapata, Premier League az év menedzsere, LMA az év menedzsere
2009: Premier League az év menedzsere
2011: LMA különleges érdemrend, Premier League az év menedzsere, LMA az év menedzsere
A Premier League-ben a hónap menedzsere 26 alkalommal, 1993 augusztusa és 2011 augusztusa között.
Összesítve: 3 skót bajnoki cím, 4 kupa, 12 Premier League, 5 FA Kupa, 2-2 BL, KEK és UEFA Szuperkupa, 1 Interkontinentális Kupa, 1 FIFA Klubvilágbajnokság.
vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.