Garry Cook, a City ügyvezetője szerényen „a futballtörténelem legjelentősebb szponzori szerződésének” nevezte az üzletet, ami tényszerűen sem igaz, hiszen jelenleg nem kevesebb, mint öt ennél nagyobb összegű vagy ezzel egyenlő méretű szerződés fut a futballvilágban. Példának okáért itt van a városi rivális, a United több mint háromszázmillió font értékű megállapodása a Nike-val… Nem beszélve arról, hogy küszöbön áll a kontraktus évi összegének 23 millió fontról 40 millióra történő emelése.
Persze azért nem kell szégyenkeznie a Premier League „újgazdagjainak” a szerződésért, amely egyébként az Etihaddal már fennálló, évi 2,8 millió fontot hozó mezszponzori megállapodás kiterjesztése. Nemcsak a stadiont nevezik Etihad Stadiumnak, hanem a pályát körülvevő területet – rajta a különféle létesítményekkel – is Etihad Campusnak.
Ezzel tovább erősödik az Egyesült Arab Emirségek befolyása a Bajnokok Ligájába most először bejutott klubban. Maga a tulajdonos, a Cityt 2008 szeptemberében megvásárló Manszur sejk is Abu Dhabiba való. A sejk az elmúlt három évben mintegy egymilliárd fontot – csaknem háromszázmilliárd forintot – ölt a klubba, csak a játékosvásárlások összege kitett 400 millió fontot.
A mostani üzlet kapóra jön a Citynek – no, nem mintha elapadóban lenne Manszur sejk, a világ egyik leggazdagabb embere vagyona. Csakhogy az UEFA bevezetett egy szabály, amely a 2013/2014-es idényben lép életbe. Ennek szellemében csak azok a klubok indulhatnak a Bajnokok Ligájában, amelyek az elmúlt két idényben nullszaldós vagy annál jobb gazdasági eredményt produkáltak – ettől legfeljebb 40 millió fonttal (45 millió euró) lehet eltérni lefelé, magyarul legfeljebb ennyi lehet a két évre számított veszteség.
Ezzel az esélyegyenlőség felborulását akarják megakadályozni – az elmúlt években olyan mágnások léptek be, elsősorban a Premiership-klubok tulajdonosi körébe, akiknél nem számít a gazdaságos működés, bármekkora is a veszteség, azt mellényzsebből finanszírozzák. A legkirívóbb két példa a Chelsea és a Man City – utóbbi éves vesztesége a legutóbbi tizenkét hónapban 121 millió font volt.
A klubnál most úgy vélik, az Etihad-szerződés fontos lépés a pénzügyi egyensúly felé.
1. Manchester United/Nike – 302,9 millió font 13 évre (23,3 millió/év)
2. Juventus/Tamoil – 165 millió font 10 évre (16,5 millió/év)
3. Barcelona/Katar Foundation – 150 millió font 5,5 évre (27,3 millió/év)
4. Barcelona/Nike – 131 millió font 5 évre (26,2 millió/év)
5. Chelsea/adidas – 100 millió font 10 évre (10 millió/év)
6. Manchester City/Etihad Airways – 100 millió font 10 évre (10 millió/év)
7. Arsenal/Fly Emirates – 100 millió font 15 évre (6,6 millió/év)
8. Liverpool/Standard Chartered Bank – 81 millió font 4 évre (20,25 millió/év)
9. Manchester United/Aon Corporation – 80 millió font 4 évre (20 millió/év)
10. Bayern München/Deutsche Telekom – 72 millió font 3 évre (24 millió/év)
11. Real Madrid/Bwin – 54,9 millió 3 évre (18,3 millió/év)
