Foci 2010-11: a legjobb légiósaink

Felemásra sikeredett az érdemben már a legtöbb bajnokságban befejeződött 2010-11-es fociszezon a magyar légiósok számára. Egy-egy kiugró teljesítmény mellett a jellemző folyamat inkább az volt, hogy a mi fiaink epizódszerepre kárhoztattak a klubokban.

A legtöbben a több játéklehetőség miatt új csapatot kell, hogy keressenek, ha nem akarnak eltűnni a süllyesztőben. Nézzük tehát, kik voltak a legjobb (vagy legsikeresebb és reményteljesebb) magyar játékosok az évadban?

Vitán felüli, hogy a holland bajnokságban bronzérmet szerző PSV magyar középpályása jelenleg a legjobb formában lévő, és leginkább keresett légiósunk. Európa több élcsapatával hírbe hozták már, a Liverpooltól a Fiorentináig, a Villarrealtól az Aston Villáig. Ő többször kijelentette, legszívesebben Spanyolországban focizna.

Ebben a szezonban a PSV-vel Európa Liga-negyeddöntőt játszott (mellesleg hat gólt is szerzett a sorozatban), a bajnokságban 16 találatig jutott.

Talán a Stuttgart vezetősége sem gondolta volna, hogy nyerőt húzott Hajnal Tamás leigazolásával a holtidényben. A Dortmund játékosaként az utolsó évadban sérüléssel küzdött a magyar karmester, felépülését követően pedig nem kapott lehetőséget a bizonyításra.

Nem úgy a kiesés elől menekülő Stuttgartban, ahol a bennmaradás egyik fő letéteményese lett. 11 Bundesliga találkozón lépett pályára, három gólt lőtt ez idő alatt, és a gólpasszokban is jeleskedett.

Mivel a Stuttgart bent maradt, a kölcsönszerződés azon opciója lépett életbe, hogy a csapat végleg megveszi Hajnalt, aki így 2013-ig biztosan Stuttgartban marad.

Azért került rangsorunk harmadik helyére a belga bajnokságban szereplő középpályás, mert bármennyire is közepes a Jupiler League színvonala, az mégiscsak elismerés, ha a bajnokesélyes együttes csapatkapitányává növi ki magát egy labdarúgó.

Tőzsér így tett, ráadásul a genki közönség egyik kedvence lett az exfradista karmester. Egervári Sándor éppen akkor nézte meg a közelmúltban, amikor kihagyott egy 11-est, a kapitány reméljük, nem ez alapján ítéli meg teljesítményét. Sokan a válogatottba követelik.

Ebben a szezonban 43 meccsen lépett pályára, ez alatt 6 gólt és 9 gólpasszt gyűjtött össze a 18-szoros magyar válogatott.

A szezon magyar felfedezettjéről beszélünk, és ez a tény elég ahhoz, hogy listánk negyedik helyén szerepeljen Stieber Zoltán. A Bild című napilap a Bundesliga 2 tíz legnagyobb tehetsége között említette a budapesti születésű fiatalt, aki jövőre már biztosan nem felel meg ennek a minőségi meghatározásnak.

Az élvonalbeli Mainz ugyanis megvásárolta Stiebert, nem is kis összegért: 2009 márciusában még csak 50 ezer eurót ért a csatár, Szalai Ádám együttese 1,5 millió eurót fizetett az Aachennek. Stieber 33 meccsen 10 gólos a Bundesliga 2-ben.

Sokan csodálkoztak, amikor három évvel ezelőtt Rudolf Gergely úgy játszotta le a Loki utolsó bajnokijain a 90 perceket, hogy már a Genoa játékosa volt. A Nancyban rutint szerző (nem degradált számára hazatérni a magyar bajnokságba, miután tudta, epizódszerep vár rá) támadó ugyanúgy lövöldözte a gólokat, mint előtte.

A Genoa négy évre szerződtette Rudolfot, első Serie-A-s gólját a Romának lőtte, a Bari játékosaként pedig a Milan ellen is betalált. Háromgólos a bajnokságban, a Bari kiesett, kérdés, a Genoa mit kezd vele.

Egy biztos, azért tettük listánk 5. helyére, mert idén is megmutatta, sokkal több lehetőséget érdemelne hajtós, küzdelmes és gólérzékeny játéka miatt.

A nagy visszatérő. Nemcsak a Sturm Grazban, hanem könnyen lehet, hogy a magyar válogatottban is reaktiválják a máltai kudarc után kegyvesztetté vált csatárt. Nem véletlenül vált mellőzötté később sem, ugyanis az Augsburgban sem feltétlenül ő váltotta meg a világot.

Aztán az ismerős környezetben, Grazban újra régi arcát mutatta az egykoron az Üllői úton, majd később Stuttgartban a Manchester Unitednek lőtt gólja miatt kedvencnek számító labdarúgó.

Szabics 30 mérkőzésen 9 gólt szerzett az osztrák Bundesligában, ahol még a bajnoki cím megszerzése is lehetséges számára.

Jose Antonio Camacho szerette a magyar középpályást, de aztán távozott az Osasuna vezetőedzői posztjáról. A Honvéd neveltje bizonyított Jose Luis Mendilibarnak is. Különösen a gólpasszok tekintetében áll jó helyen a házi ranglistán a magyar játékos, aki összesen 30 meccsen lépett pályára a La Ligában – ezalatt három gólig jutott.

2012. június 30-ig szerződésben áll az Osasunával, és mivel bennmarad a csapat, jó esély van arra, hogy az utolsó (?) év még eredményesebb lehet számára.

Az utánpótlás-válogatott első számú, a magyar válogatott második-harmadik számú kapusa azért került fel listánkra, mert bár a Premier League-ben „csupán” négy alkalommal védett Jaskelainen sérülése/eltiltása miatt, teljesítménye annyira meggyőző volt (az FA-Kupában egy ideig ő volt az első számú kapus, aztán az elődöntőben a Stoke ellen nem ő állt a kapuban, ki i esett a csapat), hogy mondhatjuk, kész kapussá érett.

Ez is az oka annak, hogy a magyar válogatott első számú kapusa lehet a jövőben – Gulácsi Péternek lehet ehhez majd egy-két szava. A kérdés csak az, mikor szavaznak bizalmat a 24 éves játékosnak a nemzeti csapatnál.

A komlói születésű U20-as világbajnoki bronzérmes játékos megváltásként igazolt el a norvég első osztályba, az Újpest ugyanis nem kevés pénzt kapott érte.

Először csak kölcsönben, négy hónapra távozott északra a fiatal játékos, majd idén januárban három évre írt alá, a lilák 300 ezer euró körüli összeget kasszíroztak.

A védő már elkezdte a következő szezont, hiszen Norvégiában az időjárási körülmények miatt más rendszerben zajlik a bajnokság. Hat meccsen van túl Korcsmár, egy gólt is lőtt már. Felettébb termékeny volt Újpesten is védő létére, hiszen 96 meccsen 12 gól a mérlege.

Stabil teljesítménye felkeltette Egervári Sándor érdeklődését, nem is csoda, mert a nemzeti csapat védőposzton meglehetősen gyengén muzsikál…

Nem az ő éve volt, de mivel kirobbanthatatlan a belga bajnokság címvédőjének kezdőjéből, megérdemli, hogy a legjobbak között említsük. 46 tétmeccset játszott a szezonban, 7 góllal terhelte meg az ellenfelek hálóját.

A Bajnokok Ligájába nem sikerült bejutnia a belga csapatnak és az Európa Liga sem úgy jött össze, ahogy tervezték, ráadásul alighanem a bajnoki címet is át kell adniuk a Genknek.

Juhász évek óta az átigazolási piac egyik főszereplője, de egyik alkalommal sem hagyta el a brüsszeli csapatot, ahol 2005 óta játszik.

Ha nem sérült, jól, olykor kiemelkedően játszik Buzsáky Ákos, aki annak ellenére, hogy csak 19 mérkőzésen lépett pályára a Championshipet megnyerő Queens Park Rangersben idén, elévülhetetlen érdemeket szerzett a londoni csapat feljutásában.

Nemcsak a szurkolók egyik kedvence a tavalyi szezon elején szárnyaló magyar játékos, hanem a klub is nagy becsben tartja, annak ellenére, hogy a távozásáról is lehetett hallani az aranyérem megszerzése után.

Sokadik sérülése után is felállt a padlóról, így külön is megemlékeztünk róla. Jövőre a Manchester United, a Chelsea, a Liverpool ellen is a pályán szeretnénk látni Neil Warnock csapatában.

Készítettünk egy Top 5-ös listát azokról, akik az elmúlt idényben nagy visszaesést kellett, hogy elszenvedjenek, nem feltétlenül önszántukból.

Akad olyan játékos, aki epizódszerepet kap (Gera, Priskin), akad olyan, aki olykor gyengébben teljesít (Laczkó, Fülöp) és akad olyan, aki sérülése miatt a legrosszabbkor dőlt ki (Szalai). Szalai Ádám parádés ősz eleji teljesítménye miatt első felsorolásunkban is helyet érdemelne, de mivel megsérült, nem teljesedhetett ki számára az idény.

Légiósaink többségükben közepes szezont zárnak, persze akadnak olyanok is, akik stabil, megbízható teljesítménnyel rukkoltak ki: ilyen Vanczák Vilmos (Sion), Király Gábor (1860 München) vagy a NAC Bredát elhagyó Fehér Csaba.

Nem kívánhatunk mást a következő idényre, mint sok gólt, állandó játéklehetőséget és a válogatottban is kamatoztatható meccsrutint. Ígérni viszont csak vért és verejtéket tudunk…