Egy hétfői, Borsban megjelent interjú indította meg a cunamit, amelyben Gyárfás Tamás azt találta mondani: a majd’ egyéves utolsó ügy óta békés egymás mellett élés van Hosszú Katinkáékkal. Pedig nagyon nincs, és ezt Hosszúék nyomban közleményben jelezték. A háromszoros olimpiai bajnok sorait így zárta:
Gyárfás Tamás veszettül ütésálló
Hosszú abba a 67 éves Gyárfás Tamásba szállt bele immár teljesen egyértelmű célmeghatározással, aki azon túl, hogy a legrégebben hivatalban lévő elnök – már, ami az olimpiai sportágakat illeti -, a legdörzsöltebb is egyben. 1993-ban a barcelonai olimpia után az akkoriban még sportmecénáskén tisztelt, később már szélhámosként kezelt Zemplényi György megüresedett úszó elnöki székét foglalta el. Azóta túlélt mindent: az 1996-os olimpiai jegyzőkönyv-hamisítást, Hornyák Viktor vérszegény közgyűlési puccskísérletét, a Kiss László-ügyet, a tavaly decemberi első, majd a januári második Hosszú-kirohanást és a politikai támadásokat is.
Mitől ilyen erős Gyárfás?
Gyárfás megingathatatlan hatalmát saját magának és a magyar sport működési rendszerének köszönheti. Elvitathatatlan tény, – az átkosban még a Népsport külföld-rovatvezető, kosárlabda, úszás, vízilabda szakíró – elnökké választása után hihetetlen kitartással, szívóssággal épült be Európa, majd a világ úszásának vezető szervezeteibe.
Ma már a Nemzetközi Úszószövetség (FINA) alelnökeként, az Európai Úszószövetség (LEN) gazdasági vezetőjeként a szegényes nemzetközi sportdiplomata felhozatalunkban Aján Tamás mellett a legmagasabb tisztséget viselő magyar sportpolitikus. Olyan világsport megbecsült vezetője, amiben az USA dominál. Egyes híresztelések szerint Julio C. Maglione, a FINA uruguayi elnöke mostanában egyre többször már mint utódját mutatja be.
Gyárfás bő egy évtized alatt felépített nemzetközi sportdiplomáciai karrierjét teljes mértékben az ország szolgálatába állította, hazánk 2006-tól több rangos sportesemény rendezési jogát kapta meg. Lobbitevékenységének eddigi csúcsa a 2017-es budapesti vizes-világbajnokság.
Persze Gyárfás nem lehetne nemzetközi téren ilyen erős, ha hazájában gyenge lábakon állna. Tudni kell, a sportági szövetségek autonóm szervezetek, amelyeknek legfelső döntéshozó szintje a közgyűlés, ahova az úszóklubok delegálnak küldötteket. Ők szavazzák meg a sportág operatív irányításért felelős szintén társadalmi szervezetet, az elnökséget élén az elnökkel.
Olimpiai sportágaink állami csecsen lógnak. A finanszírozás egycsatornás, a szövetségek számlaszámára érkezik a támogatás, azt az elnökség osztja tovább a kluboknak. Ergo, azok az egyesületek, amelyek megszavazni vagy elégedetlenség esetén leváltani hivatottak egy-egy sportági vezetést, rövid úton anyagilag függővé válnak az elnökségtől, az elnöktől.
Ördögi kör ez, amelybe, ha igazak az információk, a Fidesz is megpróbált belenyúlni a 2010-es választási győzelme után, de az ízig-vérig baloldali Gyárfás ezt is túlélte. Sőt, helyzete a 2017-es világbajnokság, a 2024-es olimpiai pályázat miatt stabilabb, mint valaha. Ezt bizonyítandó csütörtökön épp Paolo Barellivel, a LEN elnökével, valamint Seszták Miklós fejlesztési miniszterrel kéz a kézben írták alá a 2020-as hazai rendezésű vizes Európa-bajnokságról kötött megállapodást.
Ha ilyen fasza sportvezető ez a Gyárfás, akkor hol itt a baj?
Aki ismerte Széchy Tamást, az tudja, szavajárása szerint a sportban csak a diktatúra működik. E filozófia mentén és a fent taglalt prezidenciális szövetségi rendszerben fungál Gyárfás is jó ideje. Regnálása alatt a 2000-es évek elejéig a több évtizedes beidegződésnek megfelelően nagyrészt két műhely termelte az olimpiai, világ- és Európa-bajnoki érmeket. Széchy Tamás, majd a Jövő SC a Komjádiban, míg Kiss László és Turi György a Spartacus uszodában szippantotta be az ország legtehetségesebb úszóit, mellettük elvétve akadt egy-egy vidéki műhelyecske és versenyző.
Mivel a legjobbak mind itt voltak, nem is alakult ki feszültség a változó összegű állami manna elosztása körül. Az úszók nagy családjából még morgolódás sem hallatszott kifelé, nemhogy valaki vegye a bátorságot, és Gyárfás Tamást, valamint a rendszert kritizálja.
Shane Tusup Amerikában szocializálódott, más reflexek szerint működött, és minden téren más elképzelések vezérlik. Négy év alatt feleségét három olimpiai bajnoki címig repítette, úgy, hogy közben Hosszú organikus fejlődéssel (értsd, nem vásárolta a lájkokat) 460 ezer követőre tett szert Facebook-oldalán, amivel önálló kommunikációs csatornája lett. Ma már egy-egy poszttal óriási tömeget ér el.
2012 végéhez, 2013 elejéhez köthető a kormány Kiemelt Sportágfejlesztési (KSF) támogatásának megindítása is. A MÚSZ, a kajak-kenu szövetség után a második legnagyobb szeletet, nagyjából évi kétmilliárd forintot kap a tortából.
Katinka és Shane rendszeridegen, egyéni felkészülési mintája és a megnőtt forráslehetőségek másoknak is beindította a fantáziáját. 2014-ben végképp megindult az úszórevolúció.
Először a Kőbánya SC-ből hagyta ott a régi módit a Bernek Péter, Kozma Dominik, Cseh László trió, később Kapás Boglárka és Szilágyi Liliána is váltott a hagyományos, csapatban történő felkészülési módról az egyénire, csakhogy a legnevesebbeket említsem.
Gyárfás Tamás kemény üzletember, kemény vezető. Olyan, aki gondolkodás nélkül mond nemet még az aranytojást tojó Hosszú-Tusup párosnak is, ha nem akarja ingyen átengedni a reklám és arculati jogait a szövetségnek.
Gondolkodás nélkül úsztat “külön versenyben, nyúllal” olimpiai szintet és pöcköltet ki Eb-helyezett versenyzőt az olimpiáról, ha az érdek azt kívánja, mást vigyen Rióba.
Az alig kéthetes Gyurta-ügy sem szólt másról, mint a szövetség saját válogatási elveinek szubjektív felülírásáról, a ranglistán előbb lévő versenyző szándékának figyelmen kívül hagyásáról.
Csoda hát, ha az utóbbi időben egyre nőtt azoknak a száma, akikben tüskét hagyott?
- Klubvezetők a pénzelosztás,
- az edzők az edzőtáborok kiírása,
- a versenyzők az arculati jogok és a szubjektíven válogatási elvek miatt lázonganak.
Korábban is volt lappangó, belső ellensége Gyárfásnak, de azóta akadnak nyílt összezördülései, hogy Hosszú Katinka egy évvel ezelőtti két sajtótájékoztatójával és kommünikéivel azt jelezte, hahó, ez itt a XXI. század, miközben nemcsak a Magyar Úszó Szövetség, hanem a magyar sport nagy része a XX.-ban, “Mutyiországban ragadt”.
Hosszú látszólag vaktölténnyel lőtt
Ha a nemzetközi sportdiplomáciai erő miatt a politika sem akar momentán fogást keresni Gyárfáson, akkor mit akar Hosszú Katinka? Mit akar úgy, hogy ezúttal nem a tavalyi kirohanásához hasonlóan, átgondoltan, tételes listával ostorozta Gyárfást, hanem a fent említett Bors-cikken felhúzva magát, hirtelen felindulásból, látszólag vaktölténnyel lőve, lévén a közleményében nincs valós tartalom, indok, amiért az elnöknek le kellene mondania.
A világ legismertebb magyar sportolójának lenni rang és egyúttal hatalmas erő. Különösen, ha az illető Facebook-üzenetei mindenkihez eljutnak, ráadásul a szava hiteles. Pillanatnyilag hitelesebb, mint bárki másé az országban. Különösen, mint Gyárfásé.
És, ha Hosszú Katinka azt fogalmazta meg célként, hogy “Gyárfás Tamás önként távolítsa el a magyar úszásra legártalmasabb tényezőt, azaz önmagát és mondjon le tisztségéről”, akkor abból ő nem hátrálhat meg. Pont a hitelessége miatt nem!
Hosszú közleménye ezért csak látszólag vaktöltény. Ez az utolsó mondata nagyot szólt. Nagyobbat, mint sokan gondolják.
Ne felejtsük el, kevesebb, mint 18 nappal a 2016-os rövidpályás világbajnokság előtt még titkolja, mely számokban áll rajtkőre december 6-11. között Windsorban. Ha egyáltalán rajtkőre áll.
Merthogy végső fegyverként ott van a kezében a visszalépés lehetősége, mondván, amíg Gyárfás Tamás a MÚSZ elnöke, addig ő nem indul világversenyen. Ennek már kormányzati és nemzetközi sportdiplomáciai téren is hatalmas visszhangja lenne.
Az utca egyik végén ott áll a megkérdőjelezhetetlen hitelesség, a háromszoros olimpiai bajnoknő férjével. Mögötte sorban Cseh László kivételével a hét legeredményesebb magyar úszó, az olimpiai bajnok, egykori államtitkár Czene Attila és a lappangó elégedetlenek napról napra növekvő és egyre hangosabb tábora.
Az utca másik végén egy hatalmas fal és egy nyitott ajtó tornyosul előtte. Két döntése van: úgy ítéli meg, MÚSZ-elnökként akarja megélni élete fő művét, a 2017-es budapesti vébét és elindul kifelé. Ezzel egyúttal beleáll egy a sportág honi megítélését tekintve káros, a saját nemzetközi pozícióját erodáló harcba. A másik választása az, hogy feladja a hazai terepet és belép az ajtón, amelyre az van írva: nemzetközi vizek, FINA.