Az egyik legszembetűnőbb dolog egy hokimeccsen, hogy a játékosok folyamatosan váltják egymást. Ezt felejtette el egyik sportriporterünk a közvetítés hevében. „És most kiállították az egész csapatot!… Ja nem, sorcsere…” – hangzott el állítólag. Kis hokikalauzunkat azzal a szándékkal hoztuk létre, hogy olvasóink még véletlenül se essenek hasonló hibába.
Miért van úgy beöltözve a kapus?
Erre a választ drága jó dédnagyanyám frappáns játékértelmezésével indítanám. Akkoriban még adott a köztévé jégkorong meccset, ő pedig elmélyülten tanulmányozta a képernyőn történteket, majd felkiáltott: “Azt a kötényest kéne jól seggbe rúgni, az nem engedi be”. Női felmenőm a kapusra gondolt, és amit ő köténynek nézett, az hivatalosan a mamut nevet viseli.
A hálóőrökön egyébként van még egy állat: lepkésnek hívják a kesztyűjüket. Azért van rajtuk akkora ruha védőfelszerelés, mert az általában több mint 100 kilométer perórás sebességgel süvítő labda korong nagyon nagyot tud ütni. Szóval nem azért, mert enélkül fáznának. Egyébként a kapus nem azért szokta olykor a jeget verni, mert ideges, hanem így jelzi azt, hogy az ellenfél egyik kiállított játékosa másodperceken belül visszatér a jégre.
Fotó: MTI / Földi Imre
Miért van hideg?
Igen, a jégkorongpályán bármily meglepő, hűvös van. Emögött az állhat, hogy a víz ritkán marad szilárd halmazállapotú szobahőmérsékleten. Egyébként a zord időjárás a jégcsarnokban néha magukat a játékosokat is meglepheti, így járt például egy volt NHL-es kapus (észak-amerikai hokiliga, oda pedig köztudottan nem szoktak hülyéket engedni) is. Marty Turco csodálkozva nyilatkozta egy Székesfehérváron játszott meccs után, hogy látszott a lehelete. Nyugalom, az Arénába tartó nézőnek nem kell megfagyástól tartaniuk. Sokkal melegebb lesz a meccsek alatt odabent, mint idén márciusban odakint.
Hány félidő is van?
Kényes tényező az időkérdés is. Harmadok vannak és egészen trükkös módon három, ezek húszpercesek, és ha áll a játék, akkor megállítják az órát. Ha lepergett mindegyik, és döntetlenre áll a meccs, akkor folytatódik a mérkőzés. A vébén egyszer ötperces hosszabbítás van, ilyenkor egy-egy játékossal kevesebben vannak a jégen. Aki ilyenkor gólt rúg lő, az azonnal nyer, és elkönyvelhet két pontot, a hirtelen halál vesztese pedig egyet kap. Ha nem esik gól, akkor jöhetnek a tizenegyesek büntetők, ez kevésbé kedves nevén a szétlövés. Aki ebben a rövidebbet húzza, egy ponttal távozhat a jégről, míg a több büntetőt érvényesítő csapat kettővel. Ez akkor lehet fontos, ha egy tornán körbeverik egymást a csapatok, ilyenkor egy-egy elcsípett pont aranyat, feljutást érhet.
Hol van a korong?
Tulajdonképpen ez egy teljesen jogos kérdés, ahogy a jogos válasz erre az „ott” lehet. Tény, hogy nem mindig könnyű követni a labdát pakkot, mert kicsi és gyors. Támpontként szolgálhat a játékosok mozgása, vagy éppenséggel a testtartása annak, akinél éppen van, vagy aki várja, vagy aki éppen megszerzi. Ha óriási hangzavar van körülötted, akkor valószínűleg az ellenfél kapujában van. Ha hirtelen vágni lehet a levegőt, akkor a miénkben. Ha játékosok csoportját látod a palánkra kenődve, akkor jó eséllyel a lábaiknál.
Melyik a magyar csapat?
Minél később mondod ezt ki, annál rosszabb. Érdemes a meccs elején figyelni az árulkodó jeleket, mert a válogatott idén feketében és fehérben játszik, a régen használt piros, és a még régebbi zöld szín alapján tehát nem lehet már beazonosítani őket. (Update: tévedtünk a 2013-as színdivatot illetően, száműzték a feketét, és visszatért a piros.)
Igaz, Dél-Korea és Japán ellen azért talán nem olyan nehéz ezt kitalálni. Ha mégis, nézd meg, hogy melyik csapathoz áll be a kezdés előtt egy óriási jegesmedve. Azok lesznek a magyarok. A játékállat pedig Csúszka, a csapat kabalája.
Fotó: MTI
Vicces szavak, amiket nem árt megjegyezni
Az remélem, most már alap, hogy nem labdával, hanem koronggal játszanak, a játékosok futás helyett korcsolyáznak, és gólt nem rúgnak, hanem lőnek. Bár, ha nem tudatos mozdulat előzte meg, akkor korcsolyával is lehet érvényes gólt szerezni, vagy éppenséggel mellel (ahogy Benk András is tette az alább látható videón 04:26-nál). Nincs sárga és piros lap sem, helyette van viszont kiállítás, ami többnyire kétperces (ezeknek a végén kopácsol a kapus). Súlyosabb bűnökért adhatnak 2 + 2, 5, 10 percet, és esetenként végleg leküldhetik a vétkest. Nem sorolnánk fel a különböző szabálytalanságokat. A hangzásra kedvencünket azonban eláruljuk: meg nem engedett testtel való játék.
Itt is van les, csak nem a védőkön múlik, hanem a támadón (az a szabályos, ha először a korong megy be a kék vonallal jelzett támadó harmadba, és csak utána a játékos). Bárki hozzáérhet kézzel a pakkhoz, ha el tudja kapni a levegőben, bár nem rohangálhat korcsolyázhat vele, csak leteheti maga elé a jégre. A kapus dédelgetheti hosszabban, de azután meg buli következik. Így hívják, mikor a pályán látható körök egyikébe beáll egy-egy játékos, és a bíró közéjük vágja, aki kapja marja alapon (ezt történik egyébként minden játékmegszakítás után) Nemcsak a kék vonalaknak van szerepük, hanem a pirosaknak is. Ha az ellenfél oldalán ezen a határon túlmegy a mi térfelünkről kiütött korong, anélkül, hogy bárki hozzáérne, akkor az a piros tilos felszabadítás. Állandó szereplője a meccseknek a rollba, ami nem azért cirkál a szünetekben körbe, mert szupergyorsan porosodik a jég és fel kell mosni, hanem felújítják a játék hevében felszántott jeget.
