Minek a jelképe a netadó?
A netadó az illiberális állam lényegét fejezi ki, abban ölt testet. A netadós tüntetés így az illiberális állam elleni tiltakozás jelképe. A szabadság nyilvánvaló jele, amely Orbán Viktor állami szintre emelt korrupciója, ostoba hatalmi arroganciája, sötét és bénító párhuzamos valósága ellen emeli fel szavát. A netadó elleni felszabadító tiltakozás azért fontos, mert megmutatta, hogy létezik egy másik világ Magyarországon, amelyben nem Orbán Viktor és rendszere az úr.
Ezt a világot úgy hívják, hogy Európa, amelynek legfontosabb értékei a szabadság, a demokrácia és a szolidaritás. Ennek a világnak a tekintete nem ellenségeket keres, miközben azt hazudja, hogy nemzeti konzultációt folytat, hanem távlatokat ad: adott esetben ráirányítja a figyelmet azokra a dolgokra, amelyek veszélyeztetik az európai demokráciát. Nyitottságot ad, az átlátható közügyek esélyét, a tájékozódás szabadságát, az elesettek felemelését. Így ad biztonságot és jövőt.
Az illiberális állam ezt a tekintetet akarja elhazudni a magyarok elől, azért, hogy belföldön azt tehesse meg velük, amit csak akar. A tüntetők azért mentek az utcára, hogy ez ne történhessen meg többé velük a jövőben. A tiltakozás megmutatta, hogy a NER-en kívül is van élet, és ez az élet Európában van. Ezt eddig nem lehetett elhinni, október 28-tól kezdve azonban igen. És ezt már nem lehet visszavonni egy jogtechnikai lesajnálással.
Amerika tekintete
Az illiberális államfelfogás Oroszországgal és Törökországgal helyezi egy sorba Magyarországot. Putyin és Erdogan ugyanazt mondja, mint Orbán: a civilek az állam peremén tengődő, külföldről fizetett politikai aktivisták. A sajtószabadság, a jogállam üres szó, a választásokat mindig az uralkodó párt nyeri, virágzik a kormányzati korrupció.
Az Orbán-féle illiberális államot Európa mellett egy ideje már Amerika is rossz szemmel nézi. Jelzéseiket már korábban is elküldték a magyar Külügyminisztériumnak, de Orbán olyan szinten alakította át az apparátust, hogy az képtelen volt felfogni és továbbítani ezeket a jelzéseket.
De mire világított rá az amerikai tekintet a magyar belpolitikában? Amerika tekintete sokaknak világosság tette, amit eddig csak kevesen tudtak, hogy ti. a magyar miniszterelnök és köre velejéig korruptan kormányoz, illetve totálisan kiszolgáltatják Magyarországot Oroszországnak. Ezzel nemcsak Magyarországnak ártanak, de elárulják szövetségeseiket is.
Az USA mindkét esetben konkrét ügyeket említett. Ezeket összekötötte a magyar kormányzati korrupcióval. Kitiltottak hat korrupt magyar közszolgát, köztük valószínűleg a NAV vezetőjét. Zavarja őket a Paks II. körüli átláthatatlanság, ami szerintük korrupcióra adhat okot, és talán erről már konkrétumokat is tudnak. E mellett azt mondják, hogy a Déli Áramlat sérti az európai energiabiztonságot, és miközben uniós tagállamként megszavaztuk az Oroszország elleni szankciókat, belföldön bíráljuk azt.
Ne legyenek illúzióink: az USA nem emberbaráti intézmény. Kőkeményen képviseli az amerikai érdekeket az egész világon, és nem válogatnak az eszközökben. Akárcsak az oroszok a gázárral történő zsarolással. Orbán azonban olyan területre tévedt, aminek nem tulajdonított jelentőséget, a nagyhatalmak játszmájának. Lehet, hogy az EU elől ki tudott térni, mert az gyenge, és nincsenek eszközei, ha egy tagja el akarja árulni őt. Az USA-t azonban nem kötik hasonló körülmények, ő nyugodtan lehet nagyon kemény a magyar kormánnyal.
Nyugat vagy Moszkva?
Természetesen minden közép-európai ország egyensúlyoz a Nyugat és Moszkva között, mást nem is tehet. De Orbán egy ideje túllépte a határt. Az EU már legalább három éve mondja ezt, az USA azóta, amióta kitört az ukrajnai válság. Amikor azonban itthon külpolitikai vagy uniós kérdésről esik szó, Orbán Viktor folyamatosan hazudozik.
Azt mondja, azért fokozódik a nyomás az EU és az USA részéről, mert jön a bankok elszámoltatása, és ez sérti az érdekeiket. A valóság ezzel szemben az, hogy mind az EU, mind az USA megelégelte azt, hogy Magyarország folyamatosan elárulja szövetségeseit és az európai értékeket.
Egyszerűen most érett meg az idő arra, hogy a világ és a magyarok azon része, amely nem akar illiberális államot, nekiszegezze Orbán Viktornak a kérdést: Nyugat vagy Moszkva, Moszkva vagy Nyugat? Nagyon szomorú, hogy uniós tagállamként idáig eljutottunk, és bármilyen furcsa, a netadós tüntetés erről a kérdésről is szól.
Ha jól értelmezzük a ma reggeli rádióbeszédét, erre az egyszerű kérdésre a miniszterelnök még mindig nem válaszolt. Csak a szokásos hazugságait szajkózta a rezsicsökkentésről, meg a nemzeti konzultációs netadóról.
Mi következik mindebből?
Ahogy azt egy hete megjósoltuk, nem lesz internetadó. Akkor azt mondtuk, hogy ha a netadó egy kommunikációs trükk, akkor az nagyon béna. Most azt mondjuk, hogy ha a netadó továbbra is egy kommunikációs trükk, akkor az viszont az eddiginél is sokkal bénább. Viszont ez már nem lényeges, és senkit nem is érdekel.
