Poszt ITT

Orbán közelségéről álmodott – Szijjártó Péter meredek karrierje

Mandula Viktor
Mandula Viktor

2014. 09. 24. 16:30

Átlagos tehetséggel és átlag fölötti szorgalommal szinte bármi elérhető - ezt a konklúziót vonhatjuk le, ha végigtekintünk a frissen kinevezett külgazdasági és külügyminiszter meredeken emelkedő pályaívén.

Szijjártó Péter 1978-ban született Komáromban. Feleségével, aki az első kapcsolata volt, 2009-ben házasodtak össze. Fiuk, Péter 2011-ben született.

Nem dohányzik, soha életében egy korty alkoholt nem ivott, állítása szerint már attól rosszul van, ha valaki a bor illatáról beszél. Szülei mélyen vallásos emberek, így ő is szigorú vallásos nevelést kapott. A győri Czuczor Gergely Bencés Gimnáziumban érettségizett. Itt szokta meg a korai ébredést, mert a bencéseknél a hajnali mise 6-kor kezdődött.

A gimnáziumban érte élete egyik legmeghatározóbb élménye: 16 éves volt, amikor találkozhatott Orbán Viktorral. A Fidesz elnöke előadást tartott a gimnazistáknak, majd velük maradt néhány órára beszélgetni. Az ifjú Szijjártó már ekkor kijelentette osztálytársainak: élete álma, hogy közelről ismerje Orbán Viktort és mellette dolgozzon.

Szijjártó szigorú szülei, akik 1990-ben és 1994-ben még MDF-szavazók voltak, csak azután engedték lelkes fiuknak, hogy belépjen a Fideszbe, miután felvették az egyetemre. Péter így 1998-ban, a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem (ma: Corvinus) hallgatójaként lépett be a pártba, amelynek színeiben alig 20 esztendősen, az őszi önkormányzati választáson már képviselői mandátumot szerzett. Egy évvel később társaival megalapította a győri Fidelitast, amelynek elnöke lett.

Szíjjártó Péter (Szíjjártó Pter, Orbán Viktor, Fidelitas)Fotó: MTI/Kovács Attila

Út a papagájkommandóba

Szijjártó a 2002-es országgyűlési választásokon listáról került be a Parlamentbe, amelynek legfiatalabb tagja lett a maga 23 évével. Ekkor már a Fidelitas országos alelnöke. Lelkesedése és lojalitása gyors és biztos karriert biztosított neki a párton belül. Semmire nem mondott nemet, bármilyen feladatot elvállalt.

Ő a meghonosítója és máig legemlékezetesebb arca a Fidesz modernkori kommunikációs stílusának, amelyet Kuncze Gábor „papagájkommandóként” aposztrofált. A módszer lényege, hogy az adott politikus szóról szóra ugyanazokat az (ellenfelet stigmatizáló) tételmondatokat, szófordulatokat ismételgeti a parlamenti felszólalásaiban, sajtótájékoztatókon és interjúiban. Ilyen módon képtelenség vele párbeszédet folytatni, mert semmilyen kérdésre nem hajlandó érdemben válaszolni. Minden másodpercet, amit a média biztosít számára, az előre betanított panelek sulykolására használ fel.

A Fidesz 8 éves ellenzéki időszaka remek gyakorlóterepet biztosított Szijjártónak: a Medgyessy- majd Gyurcsány-kormányok idején „a párt ökleként” funkcionált. Azokat a kínos feladatokat, amelyeket már Répássy Róbert, Rogán Antal vagy Selmeczi Gabriella sem vállalt magára, ő örömmel és hatalmas lélekjelenléttel végezte el. Néhány emlékezetes szereplése ebből a korból:

  • 2003-ban bokáig a Balaton vizében állva, feltűrt farmernadrágban tartott sajtótájékoztatót Gyurcsány Ferenc akkori sportminiszter üdülője előtt, ahol azt kérdezte Medgyessy Pétertől: „meddig tűri az egykori KISZ-káderek, üzlettársak és barátok gátlástalan ámokfutását?”
  • 2005-ben a Kempinski Hotel előtt, kamerák kereszttüzében egy műanyag asztalnál ülve virslit, tormát és barna kenyeret evett. A szállodában Gyurcsány Ferenc találkozott az üzleti elit tagjaival, akik fejenként 20-35 ezer forintot fizettek, hogy egy üzleti reggelit fogyasszanak el a kormányfővel.
  • 2005-ben az „Apró-Gyurcsány érdekkör privatizációból, állami megrendelésekből illetve állami hitelekből történő meggazdagodásának titkairól” elnevezésű parlamenti vizsgálóbizottság elnöke volt. Deutsch Tamás később azt nyilatkozta, ebben a bizottságban végzett munkája miatt figyelt fel Szijjártóra a pártvezetés.

Szíjjártó Péter (Szíjjártó Péter, 2005)Fotó: MTI/Kovács Attila

Szájjárató Péter

2006-tól a Fidesz szóvivője lett, az elbukott választások után pedig a párt kommunikációs igazgatója. 2009-ben még egy lépéssel közelebb került tinédzserkori álmához: Orbán Viktor elnöki stábjának vezetője lett, így már a nagy példakép közvetlen munkatársa volt. Innen már csak egy lépés volt, amikor 2010-ben Orbán a személyes szóvivőjévé nevezte ki, így végre közvetlenül a miniszterelnök magyar hangja lehetett.

  • 2010 májusában ő jelentette be, hogy új korszak kezdődik: ezentúl a Nemzeti Együttműködés Rendszerének építői vagyunk.
  • Júniusban Kósa Lajossal szinkronban egy államcsőd kockázatáról elmélkedtek, és arról beszéltek: nehéz lesz elkerülni, hogy hazánk Görögország sorsára jusson. A forint a nyilatkozatok hatására mélyrepülésbe kezdett.
  • 2010 decemberében figyelmeztette a magyar sajtót, mert szerinte az európai politikában jelen lévő forradalmi romantika hevülete átragad a hazai tudósításokra is.
  • Ő volt az, aki előbb lépten-nyomon pofátlan fizetésekről és végkielégítésekről beszélt, majd 2011-ben kiderült: a jövedelme meghaladja az állami szférában bevezetett kétmillió forintos bérplafont.

A pehelysúlyú diplomata

2012-ben érdemei elismerése mellett távozott a miniszterelnök személyes szóvivői posztjáról és a Miniszterelnökség külügyi államtitkárává lépett elő. Ebbéli pozíciójában a „keleti nyitás” politikájának jegyében elkezdte végigjárni azokat a diktatúrákat és féldiktatúrákat, amelyekkel az Orbán-kormány élénkebb kereskedelmi tevékenységet óhajt folytatni. (Azerbajdzsán, Fehéroroszország, Kazahsztán, Szaúd-Arábia)

Miközben a magyar külpolitika folyamatos kommunikációs „szabadságharcot” folytat a minket ezermilliárdokkal támogató Európai Unió intézményei és a sok százezer magyar embernek munkát adó nyugati multik ellen, addig a diplomáciánk feltűnően keresi az „unortodox” autoriter rendszerek szövetségét. Komoly külpolitikai fiaskót szenvedett el Magyarország, amikor a kormány kiadta Azerbajdzsánnak azt a Ramil Safarovot, aki egy budapesti kollégiumban baltával megölte örmény szobatársát. Az azeri baltás gyilkost hazájában szabadon engedték és hősként ünnepelték.

Kétséges eredménnyel zárult Szijjártó kétéves külügyi államtitkári tevékenysége. Az általa kötött „stratégiai megállapodások” pontos tartalmáról keveset tudunk, de az látszik, hogy érdemben nem sikerült növelni a munkavállalók számát. Sőt, a Magyar Telekommal idén februárban kötött szerződés ellenére a cég júliusban 1700 fős leépítést jelentett be.

Szíjjártó Péter (Szíjjártó Péter)Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Néhány napos hír, hogy az Együtt-PM vagyonosodási vizsgálatot kezdeményez Szijjártó ellen, mert gyanúsnak tartják, hogy a politikus 2013-ban másfélszer annyit takarított meg, mint amennyit keresett. A hivatalos magyarázat szerint „nincs itt semmi látnivaló”, az államtitkár úr csupán jól forgatta a pénzt, a gazdagodást kizárólag a befektetéseinek köszönheti.

Szijjártó Péter személyében a rendszerváltás utáni időszak legfiatalabb és elődeihez (Jeszenszky Géza, Kovács László, Martonyi János) képest diplomáciailag feltűnően súlytalan külügyminisztere lett Magyarországnak.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Fotó: Fülöp Dániel Mátyás / 24.hu
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.