Figyelő Top 200 (1999): Médiapiac

Ami az ágazat jövőjét… …pozitívan befolyásolhatja • A nagy kiadók további erősödése …negatívan befolyásolhatja • A reklámtorta visszafogott bővülése

A kereskedelmi tévécsatornák közül a TV2 több nézőt vonzott az elmúlt évben, mint az RTL Klub, de a konkurensek pozíciója közelebb állt egymáshoz, mint egy évvel korábban. Akkor ugyanis a TV2 jelentős előnnyel indult vetélytársához képest, ám utóbbi az év folyamán csökkentette hátrányát, sőt, a 18-49 éves korosztályban az év végére vezető pozíciót ért el. Így az 1999-es évet közel azonos helyzetből kezdte a két csatorna. A TV2 azonban meg tudta őrizni első helyét: minden hónapban magasabb közönségarányt ért el vetélytársánál. Utóbbi csak június első két hetében vezetett, akkor, amikor az Esmeralda című szappanopera utolsó részeit vetítette. Az RTL Klubnál az elsőség megszerzését várták az őszi műsorrendtől, ehelyett romlott a pozíciójuk: októbertől a 18-49 éves korosztályban is átvette a vezetést a TV2. Szakértők szerint az RTL Klub túl sok új műsort vezetett be, s a nézők nem tudtak kiigazodni ezek között, míg a TV2 csak kevéssé módosította nyáron bevált programszerkezetét. Az év végére a nézők már megszokták, és sokan közülük meg is szerették az új RTL-es műsorokat, és csökkent a különbség a két csatorna közönségaránya között. Figyelemre méltó, hogy a kereskedelmileg legértékesebb idősávban (este 6-tól 10-ig) és korosztályban (18-49 évesek) az év nagyobb részében az RTL Klub vezetett. Ez elegendő volt ahhoz, hogy ugyanakkora árbevételre tegyen szert, mint a TV2.

A TV2 elmúlt évi árbevétele – a legnagyobb tulajdonos, a 49 százaléknyi résszel bíró SBS Broadcasting SA konszolidált pénzügyi beszámolója szerint – 54,7 millió dollárt tett ki, vagyis (a beszámolóban megadott 237,47 forintos átlagárfolyamon számolva) 13 milliárd forintra tehető. Az RTL Klub tavalyi reklámbevételeként Dirk Gerkens vezérigazgató-helyettes hajszálpontosan ezt a számot nevezte meg, igaz, csak hozzávetőleges összegként. A harmadik földi sugárzású adó, az MTV1 tavaly tovább veszített népszerűségéből, a két kereskedelmi csatorna a köztévé rovására növekedett.

Nem hozott lényegi változást az elmúlt év a rádiós piacon sem. A két országos kereskedelmi rádió, a Sláger és a Danubius fej-fej mellett küzd a hallgatókért. A Sláger új reggeli műsora, a Bumeráng sikeres ugyan, de nem tudta megverni a vetélytársnál szóló Cappucino Triplát. A Juventus, amely elvesztette vidéki frekvenciáját és így már csak a fővárosban és környékén hallható, saját körzetében sikeres, bizonyos időszakokban népszerűbb, mint a Danubius, vagy a Sláger. A közszolgálati Magyar Rádió hírműsorainak közönségaránya változatlanul magas volt – a Kossuth adó a Reggeli és a Déli Krónika idején hallgatottsági csúcsot mutat, az Esti Krónika azonban nem emelkedik ki igazán a délutáni sávból -, ám ezt megmagyarázza, hogy e műfajban nem volt versenytárs, hírrádió ugyanis csak 2000-ben indul.

A reklámpiacon – a Mediagnozis listaáron számított adatai szerint – a Danubius teljesített a legjobban, ugyanis övé volt a piac egyharmada, míg a Sláger csak 24 százalékos részesedést ért el 1999-ben. Harmadik helyen állt a Juventus, 19 százalékos részesedéssel, míg az őt követő Kossuth rádió 16 százalékot ért el. A többiek erősen leszakadtak az élbolytól: az ötödik helyen álló Radio Bridge reklámpiaci részesedése nem éri el a 3 százalékot sem.

Jelentős felvásárlás történt a sajtópiacon: a VNU Budapest Rt. (amely a Figyelő TOP 200-at is kiadja) megvette a Vico-lapok kiadóját, az EKH Egyesült Kiadói Holding Kft.-t. Ezzel kétpólusúvá vált a magazinpiac: a VNU mellett még az Axel-Springer Budapest Kft. számít nagy kiadónak, s a harmadik fontos szereplő, a JMG Magazin Kft. csak leszakadva követi őket. A kiadók méretét tekintve nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy létezik egy másik Axel Springer érdekeltség is, a vidéki napilapokat kiadó Axel Springer Magyarország Kft. A magazinpiacon a VNU már nagyobb az Axelnél, a teljes sajtópiacot tekintve azonban a két Axel-cég magasabb árbevételt ért el nála. További jelentős szereplők a Népszabadság Rt. és a HVG Kiadói Rt.; mindkettőnek az a gyenge pontja, hogy tevékenységében egyetlen lapra koncentrál, s bár mindkettő sikeres, az egy lábon állás kockázatot jelent.