Az idei év egyik izgalmas gazdasági kérdése, hogy a beruházások növekedése – az elmúlt évi összességében igen szerény, 6,6 százalékos emelkedés után – gyorsul-e. A válasz részben a feldolgozóipari vállalkozásoktól függ, amelyek a beruházások valamivel több, mint egynegyedét valósítják meg. Tavaly ebbéli kiadásaik 7,7 százalékkal haladták meg az 1998. évit; ez az 1993-ban bekövetkezett erős csökkenés óta – igaz, a kiugróan magas 1997-es ütemet követően – a legalacsonyabb növekedés volt.
A Kopint-Datorg 1990 óta évente egy alkalommal – rendszerint áprilisban – önkitöltős postai kérdőívvel információt gyűjt a feldolgozóipari vállalkozások beruházási szándékairól, finanszírozási lehetőségeiről, a beruházások gazdasági és technikai indítékairól. Az idén áprilisi felmérés szerint e téren újból gyorsulás várható. A cégek 43 százaléka az előző évinél nagyobb, 24 százaléka azonos mértékű, 25 százaléka pedig kisebb volumenű beruházással kalkulál; 8 százaléknak nincsenek ezirányú tervei.
A kis cégeket az átlagosnál jóval nagyobb, a közepes méretűeket az átlagosnál lényegesen kisebb, a nagyokat az átlagosnál valamelyest élénkebb beruházási kedv jellemzi. Régiók szerint a dunántúli, valamint a budapesti és Pest megyei cégek az átlagosnál többet, a Dunától keletre működők pedig kevesebbet terveznek beruházni. A külföldi tulajdonban (is) lévő cégek beruházásai az átlagosnál nagyobb, a hazai tulajdonban lévőké az átlagosnál kisebb mértékben haladják meg tavalyi volumenüket.
A kedvezőbb beruházási kilátások – a keresleti/piaci tényezőkön túlmenően – elsősorban annak köszönhetőek, hogy a feldolgozóipari cégek forráshelyzete határozottan javult. Emelkedett a szabad források növekedésére számítók aránya, ugyanakkor alacsonyabb lett a források csökkenését és a forráshiányt prognosztizálóké. Mindezek nyomán növekedett a beruházási célokra használható saját forrás. E nélkül egyébként gyakorlatilag nem valósul meg fejlesztés: a válaszadók 93 százaléka jelezte, hogy saját forrásból (is) finanszíroz. A vállalati külső források közül továbbra is a belföldi bankhitel súlya a legnagyobb. A (belföldi) támogatás aránya megközelíti, de nem éri el a hitelét, a tőkeemelés, a külföldi működő tőke és a külföldi hitel igénybevételének említettsége pedig igen alacsony.
A beruházások műszaki céljai között az első helyen a technológia korszerűsítése áll (59 százalék), amelyet számottevő “távolságban” követ a termékkorszerűsítés (32 százalék) és a meglévő kapacitások bővítése (30 százalék).
A beruházások előrejelzésének bizonytalansági foka igen nagy, ezzel együtt a vállalati jelzések alapján valószínűsíthető, hogy a feldolgozóipari invesztíciók dinamikája 2000-ben meghaladja az 1999. évit, és az 1995-97-es évek átlagos növekedési üteme körül lesz.
