Otthon

Elszigetelt külföldi építési zónák alakulnak ki Magyarországon

Nem jut elég munkához a bejövő török, kínai és távol-keleti érdekeltségű beruházásoknál a magyar építőipar, amely hazai pályán veszíti el a saját piacát, miközben egyre kevesebb az új szerződése, ráadásul még azt sem látni, hogy hol van az ágazat számára a mélypont, írja a Világgazdaság.

Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) elnöke a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) építőipari gyorsjelentése kapcsán arról beszélt, sajnos ők már tovább látnak a májusi adatoknál, azt is tudják, hogy a júniusi és a júliusi helyzet még rosszabb, mint a korábbiak.

A legfontosabb szám, hogy az egy évvel korábbihoz mérten 36,9 százalékkal kisebb az újonnan kötött szerződésállomány volumene, mert ez mutatja a jövőt az építőipar számára. A második féléven múlik a 2024-es helyzet, hogy mire, mennyi munkára számíthatnak a hazai kivitelezők és az építőanyag-gyártók

– jelezte az ÉVOSZ elnöke.

Koji László hangsúlyozta: még nem tudják, hol van a mélypont. Az idei év ugyanis már lejtmenet, a tét immár 2024, ezért nem mindegy, hogy miként alakul az új szerződésállomány volumene.

Elfogadhatatlannak tartja továbbá Koji László, hogy egyre erőteljesebben alakulnak ki külföldi érdekeltségek, magyar építési vállalatok és építőanyag-gyártók számára megközelíthetetlen török, kínai és távol-keleti építési zónák Magyarországon.

A külföldiek bezárkóznak, a hazai építőipar ezért nem jut munkához a beruházásaikon, emiatt fokozatosan veszíti el a saját piacát itthon

– jelentette ki az ÉVOSZ elnöke.

Sorsdöntő az ágazat munkaerőmegtartása érdekében is ezért, hogy mielőbb magasabb hazai kapacitás igénybevételére kötelezzék a külföldi befektetőket, beleértve a mérnöki szolgáltatásokat.

Kapcsolódó

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik