Otthon

Egyre drágább az építkezés, tovább emelkednek az árak

Tavaly a legnagyobb mértékben a beton, a vízszigetelés, a purhabok és szilikonok, valamint a térkövek ára nőtt.
Korábban a témában:

Több, eltérő forrásból származó statisztikai adat is alátámasztja, hogy az elmúlt években jelentősen növekedtek az építkezési költségek. A legnagyobb mértékben a beton, a vízszigetelés, a purhabok és szilikonok, valamint a térkövek ára emelkedett, a tendencia pedig a következő években is folytatódni látszik – derül ki az újHÁZ Centrum, Magyarország meghatározó építőanyag-kereskedelmi hálózatának tavaszi Trendriportjából, amely elsősorban az építőanyagok áremelkedését és a mögötte húzódó okrendszert vizsgálta.

Elszállóban az építőanyagárak

 A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2010 és 2017 között átlagosan 27,5 százalékkal emelkedtek az építőanyagárak, melyeket az újHÁZ Centrum saját kutatási eredményei is igazoltak

– mutatott rá dr. Rázsóné Szórády Csilla, az építőanyag-kereskedelmi hálózat cégvezetője. A vállalat Trendriport című tanulmányából az is kiderül, hogy a tavalyi évben legnagyobb mértékben a beton, a vízszigetelés, a purhabok és szilikonok, valamint a térkövek ára emelkedett, de akár tíz százalékkal is drágulhattak az OSB-k és a vakolástechnikai elemek. Szintén jelentős mértékben, öt százalékkal növekedett a kéményrendszerek kereskedelmi árai, az energiahatékony megoldások azonban még nagyobb mértékben drágultak.

Összeségében elmondható, hogy egy nagy volumenű építési vagy felújítási munka esetében átlagosan 10,5 százalék körüli árnövekedésre kell számítani az előző év áraihoz képest

– hangsúlyozta a cégvezető. A vállalat prognózisa szerint az építőanyagok árnövekedése azonban itt nem fog megállni, várhatóan 2019-ben akár további 5-10 százalékos emelkedés is bekövetkezhet az egyes termékcsoportokban.

Munkaerőhiány megállítása bérfelzárkóztatással

Az okok sokrétűek: a munkaerőhiány, a növekvő munkabérek, az egyre dráguló fuvarozási költségek és a szintén jelentős mértékben emelkedő energiaárak egyaránt befolyásolják az építőanyagok kereskedelmi árait, de a drágulást kiválthatja az okoseszközök iránti folyamatosan növekvő kereslet is.

Minden kétséget kizáróan azonban az ágazat Achillese a munkaerőhiány, melyet a Magyar Nemzeti Bank jelentései is igazolnak. Az MNB megállapítása szerint ugyanis nagyságrendileg 35-40 ezer szakmunkás hiányzik az ágazatból, ám a probléma akkor sem oldódna meg, ha a jelenleg külföldön dolgozó építőipari munkavállalók hazajönnének. Számításaik szerint az ágazat munkaerőállománya ebben az esetben sem haladná meg a 2008-as válság előtti szintet.

A statisztikai adatok azt mutatják, hogy a tavalyi évben már megkezdődött az építőiparban dolgozó szakemberek bérfelzárkóztatása. A számítások szerint ugyanis 2018-ban 11 százalékkal nőttek az átlagbérek a nemzetgazdaságban, miközben az építkezések munkaerőkiadása hasonló mértékben emelkedett

– magyarázta dr. Rázsóné Szórády Csilla. A reálbérek és az építőanyagárak emelkedésének összehasonlítását követően a Trendriportból az is kiderül, hogy a lakossági szegmens számára jelentős segítséget jelent az, ha a beruházásaik finanszírozásakor továbbra is számíthatnak az állami ösztönzőkre, így a CSOK-ra, az alapkamat-csökkentésre vagy éppen a kedvezményes áfára.

Jól működő állami ösztönzők adaptálása

Úgy véljük, hogy a már meglévő állami ösztönzők köre a Visegrádi Négyek jól működő programjaival is kiegészíthető, hiszen a célok közösek: az épületek megújulásának volumenének növelése mellett az otthonok energiahatékonyságának fokozására törekednek

– mutatott rá az újHÁZ Centrum cégvezetője. Szerinte, mivel Magyarország is hasonló kihívásokkal kell, hogy szembe nézzen, érdemes adaptálni a V4-eknél bevált támogatási rendszereket, mint például a lengyelországi fűtésrendszerek korszerűsítésére irányuló programokat.

Kiemelte, Csehországban az állami támogatások nagyságát az egyes ingatlanok felújításának mértékéhez igazítják, így minél átfogóbb felújítást terveznek a lakástulajdonosok, annál nagyobb támogatásra számíthatnak. Szintén megfontolandónak nevezte azt is, hogy a szlovák kormány figyelme középpontjába a bérlakás-építési programokat helyezte, melynek keretében évente 1500 állami támogatásból felépülő bérlakás megvalósítását tűzték ki célul. Úgy gondolja, ez utóbbi különösen nagy segítséget jelenthet a fiatalok számára, akik jelenleg nem tudnak kiszakadni a családi fészekből korlátozott anyagi lehetőségeik és a kiemelkedően magas lakásbérleti díjak miatt.

Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni az ágazat motorjának számító ipari beruházásokat sem, melyek esetében az energiafejlesztéseken túl a kapacitásbővítés és az ipari ingatlanok rendelkezésre állásának fokozása is kulcsfontosságú feladattá válhat

– mondta a szakember, akinek meggyőződése, hogy az elszálló építőanyagárak mérséklésében a gyártóknak is szerepük lehet. Úgy fogalmazott: a gyártóknak is megfelelően kell reagálniuk a piaci változásokra, jó megoldásnak tűnhet az innovatív megoldások adaptálásával történő automatizáció fokozása és a meglévő munkaerő ösztönzőkkel történő megtartása.

Kiemelt képünk illusztráció – Fotó: Pixabay

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.