Otthon

Hőszigetelés és ökológiai lábnyom – Egy különleges tanulmány Svájcból

Az építtetők tudják, hogy megfelelő hőszigeteléssel drasztikusan csökkenthető egy épület energiafelhasználása és ezen keresztül a terhelés, amit az épület működése a környezetre ró. Így azzal a jóleső érzéssel vásárolják meg a hőszigetelő anyagokat az építkezéséhez, hogy hozzájárultak a fenntartható fejlődéshez és a környezet védelméhez. Arra azonban ritkábban gondolnak, hogy maga a hőszigetelő anyag a teljes életciklusa alatt (a gyártástól az újra felhasználásig) milyen ökológiai lábnyomot hagy maga után? Ezt a bonyolult és összetett kérdés vizsgálja egy 2018-ban kiadott svájci tanulmány különleges módon.

Tavaly márciusában érdekes és átfogó összehasonlító tanulmány jelent az építőiparban legáltalánosabban elterjed nyolc különböző hőszigetelő anyagról. A munka, amely három svájci szakember (Matthias Klingler környezetmérnök, Daniel Savi környezettudományi szakértő és Ueli Kasser kémikus) együttműködésének eredménye, nem a megszokott és a legtöbb építtető által várt szempont szerint értékeli a piacon kapható hőszigetelő anyagokat, vagyis nem arra a kérdésre keres választ, hogy „milyen jól” szigetelnek, hanem arra, hogy milyen mértékű környezeti terhelést jelent, ha ilyen anyagokat használunk? A tanulmány különleges értékét az adja, hogy nem csupán egy kiragadott nézőpontból (mint például az elsődleges energiafelhasználás, az újrahasznosítás vagy a káros anyag kibocsátás), hanem rögtön nyolcból vizsgálja meg a legkedveltebb hőszigetelő anyagokat.

Ezeket a hőszigetelő anyagokat vizsgálták Svájcban

1. fehér EPS 2. szürke EPS 3. kőzetgyapot 4. XPS 5. PUR/PIR 6. üveghab 7. kenderszál 8. fagyapot

Valóban környezetbarát döntéseket hozhatunk a tanulmány alapján

Már a szempontok és anyagok sokfélesége is igen összetett és kiegyensúlyozott értékelést sejtet, ám még ennél is tovább mentek a kutatást végző szakemberek, és felhasználási területenként külön-külön is taglalták a vizsgált hőszigetelőket. Így lapos tetőn, homlokzaton, talajszint alatti szigetelési munkálatoknál, teljes hőszigetelő rendszerként alkalmazva, illetve padozat, mennyezet és alaplemez fölé helyezve is áttekinthetjük, hogy az adott területen milyen ökológiai hatást mutatnak fel az egyes anyagok.

A 8 szempont, amely alapján a hőszigetelő anyagokat vizsgálták

1. nem megújuló primer energia a teljes élettartam során 2. hozzájárulási potenciál a globális felmelegedéshez 3. ózon kialakítási fotokémiai potenciál 4. poteciál savas eső képzésére 5. anyagköltség 6. alkalmazhatóság (súly, biztonsági intézkedések, rugalmasság, időjárással szembeni érzékenység és tűzvédelem) 7. környezet-toxikológiai veszély 8. újrahasznosítással vagy visszanyeréssel megtakarítható energia

A jobb átláthatóság kedvéért a komplex összehasonlítás hálódiagrammon került megjelenítésre, így a laikusok is gyors áttekintést kaphatnak a vizsgált anyagokról, és megalapozott, környezetbarát döntést hozhatnak, ha éppen hőszigetelőanyag választás előtt állnak. A tanulmányt azonban nem csupán az építkezésre vagy felújításra készülő magánembereknek címezték a készítők, hanem sokkal szélesebb körű hallgatóságnak: így az építőipar szakemberei, a döntéshozók, politikai csoportok, egyesületek és a szektor további résztvevő is hasznos információkkal gyarapodhatnak belőle.

A teljes tanulmány tömörített, magyar nyelvű változata erről az oldalról letölthető, azoknak pedig, akik a 26 oldalas dokumentumot most nem szeretnék átböngészni, néhány érdekesebb megállapítást emelünk ki a szövegből:

Lapos tetőkön a vizsgált anyagok közül a szürke EPS kapta a legmagasabb értékelést nyolc szempont közül négyen. Ez  aszigetelőanyag a legkedvezőbb a globális felmelegedés és a savas eső keletkezésének szempontjai szerint. A szürke EPS rendelkezik továbbá a legalacsonyabb beszerzési (anyag) költséggel német, osztrák és svájci adatok alapján. A fehér EPS pontszáma  alig marad ez alatt a termelési és az anyagköltség indikátorai miatt, ugyanis a fehér EPS nagyobb hővezetési képességgel rendelkezik és így az adott egységre vetítve súlya némileg magasabb. Az XPS öt tengelyen alacsonyabb pontszámot kapott, mint az EPS, de azonos vagy jobb eredményt produkál a nyári szmog-képzési potenciál, a felhasználási alkalmasság és az alacsony potenciális veszély tekintetében.

Átszellőzőtt tetőkön a kőzetgyapot kapta a legjobb pontokat alacsony belső energiatartalmára, alacsony globális felmelegedési- és alacsony nyári szmog potenciáljára. Az üveggyapot hasonló tulajdonságokkal rendelkezik, mint a kőzetgyapot, viszont az alacsony energia tartalomra, alacsony globális felmelegedésre, és alacsony  savas eső potenciálra adott pontok kevésbé jó eredményt adnak a kőzetgyapothoz képest. A kenderszál nem tartalmaz veszélyes adalékokat és így maximális pontszámot kap potenciális veszélyre nézve. Élettartama végén a kenderszál elégethető. Magas fűtőértéke miatt energia megtakarítási szempontból közvetlenül a szürke EPS után következik.

Teljes hőszigetelő rendszerként (THR) alkalmazva a szürke EPS pontjai a legjobbak alacsony energiatartalma és az alacsony savas eső potenciál tengelyeken. A globális felmelegedésre ugyancsak 10-es pontszámot kapott. A fagyapottal való összehasonlításban különleges eset alakult ki amikor felmérték a globális felmelegedésre adott helyzetet. A fagyapot negatív globális felmelegedési potenciállal rendelkezik (mert a fák növekedésük során szén-dioxidot kötnek), így nem lehet egy skálán ábrázolni a többi anyag eredményével.  A szürke EPS adata azt mutatja, hogy ez az anyag a fagyapot után  a második legjobb eredményt érte el. Az összes további adat azonos vagy hasonló a fehér EPS-éhez. Mindent összevetve a szürke EPS  mutatta a legjobb eredményt az összes vizsgált anyag között.

Talajszint alatti szigetelési munkálatoknál  az XPS-é a legalacsonyabb globális felmelegedési és savas eső potenciál a négy anyag közül. Alkalmazhatóságára nézve kis büntetést kapott, mivel nehezebb, mint a legkönnyebb anyag: a PUR/PIR. Alkalmazhatóságára nézve kis büntetést kapott, mivel nehezebb, mint a legkönnyebb anyag: a PUR/PIR.

XPS potenciális veszélye nulla, mivel polimer lángálló adalékot tartalmaz. Energia megtakarítása újrahasznosítási szempontból a legnagyobb értéket kapta az EPS-hez képest is, bár az élettartam becsléseknél nagy a bizonytalansági tényező.

Padló, mennyezet vagy alaplemez fölött a fehér EPS kapta a legjobb értékeket alacsony belső energia, kis globális felmelegedési és alacsony savas eső potenciál értékekre. Egyetlen előnytelen tényező a nyári szmog potenciál a kivitelezés folyamatában az anyag pentán kibocsátása miatt. A fagyapotot is bevonták a vizsgálatba, ami különleges esetet jelentett globális felmelegedés szempontjából. EPS gyakorolja a legkisebb befolyást erre  a tényezőre pozitív értékkel, a fagyapot globális felmelegedésre vonatkozó hatása ennél még jobb, nulla alatti.

Szponzorált tartalom

A cikk a MEPS támogatásával készült.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Creative Worker. Listen Music. Working. Ideas. Light Bulb. Glasses. Laptop. Comfortable. Project. Sit. Brainstorm. Young Guy. Businessman. Work. Office. Businesspeople. Workplace. Inspiration.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.