Mobil

Öt dolog, amit imádtam Tajvanban

Birkás Péter
Birkás Péter

újságíró. 2018. 06. 12. 17:33

Múlt héten zajlott a világ harmadik legnagyobb kütyüexpója, a Computex, aminek 1981 óta a tajvani Tajpej ad otthont. Az idén a 24.hu is részt vett a rendezvényen, ahol nemcsak a techvilág újdonságaiból kaptam ízelítőt, de abból is, hogy mennyire menő és különleges hely a Kína partjaitól nem messze fekvő sziget, ami egy kifejezetten modern ország is egyben. Egyetlen hét alatt persze nem lehet megismerni egy teljesen idegen kultúrát, de azért összeszedtem öt dolgot, amit imádtam a rövid ottlétem alatt.
Korábban a témában:

TAJPEJ

Tajpej a Kínai Köztársaság (nem összekeverendő a Kínai Népköztársasággal), ismertebb nevén Tajvan fővárosa, egy 2,6 millió lakosú hatalmas metropolisz, ahol az egyik pillanatban még szűk, neonokkal, kifőzdékkel és apró üzletekkel zsúfolt utcácskákon csatangol az ember, hogy aztán két metrómegállóval később már hatalmas felhőkarcolók és négysávos utak mellett lépjen ki a tűző napfényre. Utóbbiaknál pedig hiába vannak lámpák minden kereszteződésben,

a forgalmat valójában a síppal és bottal felszerelt rendőrök irányítják.

Az utakon motorok ezrei száguldanak, és legyünk az impozáns plázák, magasházak, esetleg a kevésbé fényűző lakótömbök vagy a már-már lepukkantnak ható régebbi épületek tövében, egy dologban nincs eltérés köztük: tisztaság van. Szemét szinte semmi, az utcákat rendszeresen takarítják (az aluljárókban még a falakat is), és sokszor még a kis sikátorok is meglepően jó állapotban vannak.

Peter Birkas (@geeklifemoments) által megosztott bejegyzés, Jún 5., 2018, időpont: 6:45 (PDT időzóna szerint)

Tajpej tisztább, mint Bécs, és nemcsak a felszínen, de az aluljárókban is, ahol a különböző kifőzdék és standok miatt néha ugyan akadnak furcsa szagok, de a padlóról enni lehetne, ráadásul amin tényleg meglepődtem, hogy akadnak kifogástalan szőnyegekkel borított szakaszok, ahol a helyiek ülve várakoznak, esznek, vagy éppen csak elütik a szabadidejüket.

Az emberek kedvesek, nem menekülnek, ha valaki idegen nyelven szól hozzájuk, kulturáltan tömegközlekednek, és úgy általában biztonságban érzi magát az ember közöttük, hiába vagyunk 8800 kilométerre az otthonunktól. A város szinte minden szeglete tartogat érdekességeket az európai szem számára, és kiváló úti cél lehet, ha valaki egy egzotikus, rengeteg látnivalóval kecsegtető városba vágyik.

(Katt a képre a galériáért!)

COMPUTEX

Alapvetően munka miatt voltam Tajvanon, a Computex viszont nemcsak azért volt élmény, mert az elsők között ismerkedhettem meg számos gyártó újdonságaival, de azért is, mert még életemben nem voltam ennyire jól megszervezett és levezényelt expón. A rendezvényre a világ minden tájáról érkeznek szak- és üzletemberek, az újságírókról nem is beszélve, és a szervezők már a repülőtéren gondoskodnak arról, hogy a résztvevők a lehető leggyorsabban és legkényelmesebben jussanak be az országba.

A Computexes belépő egyben bérlet is a tajpeji tömegközlekedésre, ami az expó teljes ideje alatt használható. Erre egyébként nagy szükség is van, hiszen a rendezvény minden évben több helyszínen zajlik, ahol több száz kiállító várja a százezernél is több résztvevőt.

És hiába jelentős a tömeg, a több emeletre szétosztott kiállító területeken sosem volt elviselhetetlen nyomor, az érdeklődök simán odajuthattak bármihez a standokon, sorban állással és feszültséggel egyetlen egyszer sem találkoztam öt nap alatt, sőt a szervezők nemcsak arról gondoskodtak, hogy a sajtó munkatársai bármikor elvonulhassanak a számukra kialakított press roomokba dolgozni, ahol nemcsak normális wifi várta az újságírókat, de még friss étel és ital is.

TÖMEGKÖZLEKEDÉS

A múlt héten egy cikk erejéig már összehasonlítottam a tajpeji metrót az itthoni viszonyokkal, kihegyezve a mellékhelyiségek mennyiségére és minőségére, de a város földalatti tömegközlekedéséről ezen túl is csak szuperlatívuszokban lehet beszélni. Tajpejben öt metróvonal (piros, kék, zöld, citromságra, barna) működik, a rendszer pedig nagyjából két nap alatt simán kiismerhető, köszönhetően annak, hogy a helyi nyelv mellett minden ki van írva angolul is.

Otthon erről csak álmodhatunk
Bárcsak olyan lenne a metró itthon is, mint Tajvanon.

Azt már említettem, hogy a helyiek teljesen kulturáltan közlekednek (jobbra állnak a mozgólépcsőn, szép sorban várják, hogy befusson a szerelvény), de maga az infrastruktúra is fényévekkel jár mondjuk a budapesti előtt, sőt a londonit is lekörözi. A jegyrendszer teljesen elektromos, kártyákkal lehet átjutni a belépő kapukon, az egyszeri utakat pedig automatákból vásárolható zsetonokkal lehet megtenni.

A légkondicionálás nemcsak az állomásokon, de a vagonokban is teljesen alap, van ingyenes wifi a kocsikban és a peronon is, utazás közben pedig a megállók előtti tájékoztatás egyszerre érkezik a hangosbemondón illetve digitális kijelzőkön keresztül – ezt a rendszert egy fakocka aligha akasztja meg.

JÁTÉKTERMEK

Itthon egyre kevesebb helyen lehet találkozni játéktermekkel, ahol néhány érme bedobása után szabad a pálya mindenféle játékokban, Tajpejben ugyanakkor még mindig virágzik az, ami nálunk a 90-es évek végén és a 2000-es évek elején volt a csúcson. A kínálatban megtalálhatók a klasszikus lövöldözős és autóversenyes változatok, de Tajvanon nem ezek a masinák igazán népszerűek, hanem azok a gépek, ahol az embereknek a reflexeiket és a ritmusérzéküket kell használni.

Az aluljárókban egymást érik a különböző árkádok, ahol néha egyedül, néha párban dobolnak őrült ritmusban az emberek, és ez még nem minden, hiszen ezek mellett rengeteg olyan helyet találni, ami csurig van plüsshalászós gépekkel, ahol némi pénz bedobása után próbálkozhatunk a különböző ajándékok megszerzésével. És itt most nemcsak néhány gépről és néhány üzletről beszélünk, hiszen bizonyos kerületekben szó szerint száz méterenként belebotolhatunk egybe, és elég nagy a kísértés, hogy ne csak nézzük őket, de ki is próbáljunk egyet.

Aki mer, az nyer? – Forrás: Birkás Péter / 24.hu

MÜTYÜRMÁNIA

Habár nyugaton, sőt itthon is van kultúrája az akciófigurák, szobrok és a mindenféle apróságok gyűjtögetésének, azért kelet (például Japán) egészen más szint, és ez alól Tajvan sem kivétel. Különböző boltok előtt ugyan még itthon is találkozni azokkal a mini automatákkal, amibe egy ötvenest/százast bedobva hozzájuthatunk valamilyen fröccsöntött játékhoz, de Tajpejben a gyűjtögetésnek egészen lenyűgöző kultúrája van, ugyanis ott nem 1-2 gépet találunk egymás mellett, hanem

alsó hangon harmincat, és ez még a kisebbik verziónak számít.

Ráadásul az ilyen mütyürállomásokból is rengeteg van városszerte, akad ahol száz különböző automata várja, hogy valaki kinyissa őket, sőt találtam plázát, ahol konkrétan egy egész üzlet van tele velük, több száz különböző verzióval. A gömbökben pedig olyan kis csodák találhatók, mint a Pokémon-ból ismerős Pikachu különböző verziókban, más mesehősök, de az sem ritka, hogy különböző ételek műanyag változatait lehet összegyűjteni. A hatalmas mennyiség pedig még azokat is képes elbűvölni, akiknek amúgy eszébe nem jutna pénzt adni ilyesmiért.

Ez még a kisebbik verzió – Forrás: Birkás Péter / 24.hu
Birkás Péter korábbi cikkei
vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Nyíregyháza, 2016. december 9.
Grezsu Mihályné viszi haza az önkormányzat ajándékcsomagját a Nyíregyházához tartozó Szélsõbokorban 2016. december 9-én. A Magyar Posta dolgozói Nyíregyháza mintegy 19 ezer nyugdíjas lakosának kézbesítik a város 2500 forint értékû karácsonyi ajándékcsomagját.
MTI Fotó: Balázs Attila

Kihirdették a nyugdíjemelést

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.

Újra tüntetnek Budapesten

A Margit hídon járnak.

Élő videó: Újra tüntetnek Budapesten