273 millió 766 ezer forint céltartalékot képzett kötelezettségként Such György megbízási díja címszó alatt a közmédia ernyője alá tartozó Duna Médiaszolgáltató. Ennyi ütheti a Magyar Rádió volt elnökének, az Országgyűlési Hivatala jelenlegi főigazgatójának markát.
A különösen jelentős összegre a Duna Médiaszolgáltató éves beszámolójának mellékletének egyik bekezdésében lettünk figyelmesek. A beszámolót Dobos Menyhért, az állami médiavállalat vezérigazgatója jegyzi, de több nem derül ki Such pénzével kapcsolatban a dokumentumból. Néhány napja egyébként egy hasonló beszámolómelléklet alapján derült ki, hogy összesen 87,55 milliárd forintból működött tavaly a közmédiát működtető MTVA, ami az eredetileg tervezettnél 10 milliárd forinttal több.
Such György 274 millió forintos megbízási díja ügyében először a közmédia sajtóosztályát kerestük, de tőlük kedd óta nem kaptunk választ. Ennek hiányában az Országgyűlés Hivatalán keresztül próbáltunk kapcsolatba lépni Such Györggyel, aki 2006–2010 között, tehát Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon miniszterelnöksége alatt, az SZDSZ, a Fidesz és az MSZP megegyezésének eredményeképpen volt a Magyar Rádió elnöke. Jó kapcsolatokat ápol a jelenlegi politikai éra képviselőivel, különösen a házelnökkel: Kövér László javaslatára lett az Országgyűlés Hivatalának főigazgatója. Emellett egy éve ő a Magyar Jégkorong Szövetség elnöke.
Such egyébként 1988-tól 1995-ig a Fidesz, 1988-tól 1990-ig pedig az SZDSZ tagja volt. A Magyar Rádiót megelőzően a Magyar Narancs alapító szerkesztőjeként, a Magyar Hírlap főszerkesztő-helyetteseként, a Magyar Televízió alelnökeként, az Infostart Rt. vezérigazgatójaként és az InfoRádió programigazgatójaként is dolgozott. A Magyar Rádió elnökének az ötödik kísérletre sikerült megválasztani.
Egy pert már jogerősen megnyert
Such titkárságán keresztül falakba ütköztünk, de miután írásban is elküldtük kérdéseinket, a főigazgató visszahívott és röviden tájékoztatott a számára félretett 274 millió forintról. Szavaiból az derült ki, hogy jogerősen is megnyerte azt a pert, amelyet a közmédia egyik elődje, a Magyar Rádió Közalapítványa és Such között azért folyt, mivel a közmédia nem kívánta kifizetni az elnöki alapfizetésén felül azt a sikerdíjat, ami azért járt volna neki, mert nyereségessé tette az intézményt.
Bár Such az első pert – amely arról szólt, hogy egyáltalán érvényes volt a megbízási díjáról szóló szerződés – már megnyerte a Kúrián, az általa követelt járandósága nagyságáról szóló még folyamatban van. Such feltételezése szerint ezért képzett számára céltartalékot a Duna Médiaszolgáltató, a Magyar Rádió jogutódja, mert úgy számolhattak, egykori 175 millió forintos követelése kamatostul mostanra ekkorára nőhetett, és egyszerűen arról van szó, hogy a mérlegkészítéskor a közmédia pénzügyesei elhatárolták a peresített követelést.
Műsor-megszüntetésekkel és leépítésekkel tette nyereségessé a közrádiót
Such a per kezdetén 2009-ben a Magyar Narancsnak adott interjút. Az írásból tudható, hogy
Such szerződése alapján személyesen is érdekelt volt abban, hogy leszorítsa a közrádió költségeit, és nyereségessé tegye az intézményt. Kritikusai szerint úgy tette nyereségessé az intézményt, hogy elbocsátott több száz embert az intézménytől, illetve elkezdte lenyesni a közszolgálati műsorokat, a többi között néhány kivételtől eltekintve megszüntette a korábbi Petőfi Rádió szinte összes műsorát, és ezek helyén jóval olcsóbb megoldást választva főleg könnyűzenét sugároztak. Ekkor szűnt meg a Kabarécsütörtök, a Körkapcsolás című sportközvetítés, a Jó ebédhez szól a nóta, a vízállásjelentés, illetve több tematikus magazinműsor is.
A nevéhez fűződik a Szabó Család című legendás rádiós sorozat megszüntetése is, amit azzal magyarázott annak idején, hogy „kevesen hallgatják, a Kádár-rendszer kisembereiről szól, megfáradt, irodalmi értéke pedig megkérdőjelezhető”. 1400 dolgozóból 170 önként távozó után további 192 embert elbocsátott 2007 júniusában, valamint a rádió 1963-ban létrehozott könnyűzenei együttesét, a Stúdió 11-et.
A volt rádióelnök takarékossági intézkedései pénzügyileg egyébként vitathatatlanul meghozták az eredményt, 2010-ben például kétmilliárd forint tartaléka volt bankszámlán a közrádiónak. Bár Suchról sokan máig úgy tartják, hogy saját prémiuma érdekében visszafejlesztette a közszolgálati feladatokat, emellett kereskedelmi rádiókra hajazó MP3-lejátszót csinált a Petőfiből, ő az akkoriban MR2-Petőfire átnevezett rádió emelkedő hallgatottságával is igazolva látta a munkája sikerét. Ennek ellenére elnöki mandátumának lejártával, 2010-ben már nem kívánt elnök maradni. Távozásakor egyébként 162 millió forint jutalmat osztott szét 51 rádiós között.
Such a második Fidesz-kormány ideje alatt, 2011. február 1-jétől a Dialóg Filmstúdió Kft., a Hunnia Filmstúdió Kft. és az Objektív Filmstúdió Kft., február 15-től pedig a Budapest Filmstúdió Kft. ügyvezetője lett. 2012-ben javasolta őt Kövér László fideszes házelnök az Országgyűlés Hivatalának főigazgatói posztjára, amit máig betölt.
Kiemelt kép: Such György, a Magyar Rádió volt elnöke, az Országgyűlési Hivatalának jelenlegi főigazgatója. Fotó: MTI
