A Médiatanács a d1 Tv médiaszolgáltatójának kérelme alapján indult jogvitás eljárásban megállapította, hogy a Magyar Telekom Zrt.-t a körzeti közösségi médiaszolgáltatás esetében továbbítási kötelezettség terheli, és a feleket műsorterjesztési szerződés megkötésére kötelezte. Vagyis arról van szó, hogy a Telekom nem tagadhatja meg a kulturális csatorna továbbítását. Az ügyben hozott határozat felülvizsgálata a közléstől számított harminc napon belül kérhető a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnál.
A testület ezenkívül a műsorkvóta teljesítésének ellenőrzéséhez szükséges, a törvényben előírt havi adatszolgáltatási kötelezettség hiányos, késedelmes megküldése vagy teljes elmaradása miatt felhívással élt egy-egy körzeti, illetve kisközösségi rádióval, egy körzeti és két helyi televízióval szemben, míg pénzbírság megfizetésére kötelezett öt helyi/körzeti, négy kisközösségi és hét közszolgálati rádiót, illetve tizenöt helyi, négy körzeti, illetve egy országos televíziót. A pénzbírságok 12 ezer és 314 ezer forint között mozogtak. Az érintett médiaszolgáltatók 2016. június és december közötti időszakra vonatkozóan követték el a testület szerint a mulasztást.
Az akadálymentesítendő műsoridő 99,9 százalékát ellátták segédlettel
Az eheti ülés után bejelentették azt is, hogy elkészült az NMHH összefoglalója arról, hogy hogyan valósulnak meg a hallássérült nézők számára akadálymentesített műsorszámokra vonatkozó törvényi előírások. 2016 második félévében 208 nap 4895 műsoróráját vizsgálták meg. Az adatfelvételt hallássérült munkatársak végezték, valamennyi elemzésbe vont csatornánál havonta négy nap teljes, 0-24 órás analízise alapján. A hatósági ellenőrzés keretében havi rendszerességgel nyolc, illetve a negyedik negyedévtől kilenc országos médiaszolgáltató programját vizsgálták: hat, később hét közszolgálati (M1, M2/Petőfi Tv, M3, M4 Sport, Duna Tv, Duna World, szeptembertől az M5 is), továbbá két kereskedelmi (RTL Klub, TV2) csatornáét.
Az NMHH jelentése megállapítja, hogy a közszolgálati médiaszolgáltatók naponta átlagosan 20,2, a kereskedelmiek 17 órányi programot láttak el segédlettel, és ezzel a műsoridő 86,4, illetve 71 százalékát tették elérhetővé a hallássérült nézők számára. Összességében ez a műsoridő 82,7 százalékát jelentette.
Segédletként a médiaszolgáltatók elsősorban teletext feliratot alkalmaztak, a jelnyelvi tolmáccsal ellátott műsorszámok aránya minimális volt. Hallássérült nézők számára is befogadható műsorszámot a második félév ellenőrzött napjain leghosszabb időtartamban az M4 Sport adott közre (521 óra).
A legalacsonyabb akadálymentesített műsoridőt a két kereskedelmi csatornánál regisztrálták (TV2: 407, RTL Klub: 407 óra). A félév során az akadálymentesítendő műsoridő 99,9 százalékát látták el segédlettel a vizsgált televíziók.
Az adatok alapján az NMHH szerint kijelenthető, hogy az ellenőrzött műsorszámok hónapról hónapra jobban megfeleltek a törvényben megfogalmazott követelményeknek, a segédlet nélkül sugárzott műsorok száma csökkent. Különböző időtartamú részleges felirathiány, aszinkronitás és tartalmi pontatlanság azonban előfordult. A legtöbb hibát továbbra is a nem felvételről közzétett, élő műsoroknál tapasztalták, amelyeknek a feliratozása változó minőségben valósult meg a különböző csatornákon. A teljes elemzés jövő héttől elérhető lesz a Médiatanács honlapján.
