Mint korábban kiderült, teljesen átalakítaná a hazai óriásplakát-piacot a kormány, mely az ország összes reklámplakátját leszereltetné egy időre az egységes utcaképre és a reklámzaj csökkentésére hivatkozva. Az ezután életbe lépő új rendszerben az önkormányzatok választhatnák ki koncesszióval, hogy a területükön mely cégek plakátolhatnak. Ez azonban bizonyos üzleti köröknek kedvezne, ráadásul hatalmas költséget emészt fel a le- majd újbóli felszerelés. Arról is beszámoltunk, hogy a Magyar Reklámszövetség (MRSZ) megdöbbenésének adott hangot, mondván, az egyik meghatározó piaci szegmens, a kültéri reklámpiac működésébe való ilyen mértékű kormányzati beavatkozást mélységesen elutasítja, indokolatlannak és szakmailag megalapozatlannak tartja. Bár azzal egyetértenek, hogy fontos a letisztult városkép kérdése, de emellett szerintük legalább olyan hangsúlyos a közterületi reklámtevékenység piaci (gazdasági, hirdetői és fogyasztói) hatása, amelynek együttes vizsgálatával és a megfelelő szakértelem bevonásával alakítható ki álláspont, márpedig a közterületi reklámköltés nagysága 2015-ben meghaladta a 15 milliárd forintot, így mintegy 7,7 százalékát tette ki a teljes reklámtortának (194,37 milliárd forint). Fájlalták továbbá, hogy a kormány nem folytatott a törvénytervezetről szakmai egyeztetést.
Most felajánlással éltek a reklámipar szereplői
A friss fejlemény most az, hogy a reklámpiac szereplői újra megnyilvánultak a kérdésben. Jelezték, hogy továbbra is konzultációt szeretnének a témában a kormányzat és az érintettek között, valamintAz állásfoglalás és szakmai felajánlás célja a társadalmi és szakmai egyeztetés szorgalmazása annak érdekében, hogy az MRSZ és az érintett piaci szereplők szakmai támogatást biztosítsanak a kormány által megfogalmazott településképi és városrendezési célok megvalósításában. Így a 2010. évi CXXXI. törvény 5. § (1) bekezdésére hivatkozva kezdeményezik a jogszabály kialakításával és bevezetésével kapcsolatos társadalmi és szakmai egyeztetést.
Családok megélhetése kerülhet veszélybe
Az MRSZ és a többi aláíró szerint erre azért van szükség, mert ha elfogadnák a kormányzat által elkészített tervezetet a jelen formájában, annak drámai következményei lehetnek a reklámpiacra, és jelentős társadalmi következményekkel is járhat. Az állásfoglalásban leírják, hogy Magyarországon 45 913 nyilvántartott közterületi hirdetőeszköz található, és hogy az outdoor reklámfelületek igen jelentős része magánterületen helyezkedik el. Ezek között nagyon sok olyan ingatlan (társasházak, iskolák, óvodák, önkormányzati intézmények, sportlétesítmények, magáningatlanok) van, amelyek akár 20-40 család számára is otthont biztosítanak.
100 vállalkozás is csődhelyzetbe mehet
Azt is írják az állásfoglalásban, hogy emellett országos szinten több mint 100 olyan vállalkozás van, amelyek árbevételének jelentős része közterületi reklámtevékenységből származik, így a tervezet jelenlegi formája szerint vélhetően ezek a vállalkozások csődhelyzetbe kerülnek és több ezer munkavállaló állása is veszélybe kerül.
A kormányra hárulna a plakáthelyek elbontásának költsége
Másrészről a felületek határidőre történő elbontása a kormányzat számára okoz nem tervezett költséget, tekintettel arra, hogy ezek a vállalkozások a plakáthelyek elbontását nem tudják finanszírozni, így az a kormányzatot terheli majd. A reklámipar képviselőinek számításai szerint ennek költsége akár 4-5 milliárd forintra is rúghat. Mindemellett az intézkedésből fakadóan 10-12 milliárdos nagyságrendet tesz ki az állami és önkormányzati bevételek kiesése.
A kereskedelmi szektornak is gondot okozna
Ez azonban hirdetői szempontból is több kérdést von maga után, hiszen a hirdetők a közterületi reklámfelületek igénybevételére általában hosszú távú – akár többéves – szerződést kötnek, és egyes hirdetői szegmensek (például kereskedelem) számára a közterületi reklám az egyik legfontosabb hirdetési forma.
Értelmetlen a 9 négyzetméteres szabály
A napvilágot látott tervezet alapján a 9 négyzetmétert meghaladó méretű plakáthelyeket elbontanák. Ez azonban a reklámosok szerint városkép szempontjából értelmezhetetlen. Az eszközök nagyságának korlátozását szintén fontosnak tartja a Reklámszövetség és a közterületi piaci szereplők, ugyanakkor felhívják a figyelmet arra, hogy a jelen tervezet nem tesz különbséget, hogy az adott felület hol helyezkedik el.
Egyoldalúan érint tulajdonjogot
Az állásfoglalásban az is áll, hogy a kormány törvénytervezete, tekintettel arra, hogy egyoldalúan tulajdonjogot érint, felvethet Alaptörvénybe ütköző kérdéseket is.
Az MRSZ és a közterületi piaci szereplők az említett okok miatt azt vállalják, hogy november 10-ig elkészítik és bemutatják a jogi és szakmai szabályozásra tett javaslataikat és a következő vállalásokat teszik benne:
- Teljes körű együttműködés a kormánnyal és az önkormányzatokkal a települések arculatának továbbfejlesztése érdekében
- A hazai közterületi reklámozással foglalkozó cégek Önszabályozása:
- A hazai közterületi reklámozással foglalkozó cégek eszközbontási és területrendezési vállalásai.
- A dokumentumot aláíró gazdasági társaságok vállalják, hogy idén december 12-ig a kormánnyal és az érintett önkormányzatokkal, valamint az érintett hatósági szervekkel együttműködve egy adott úton, vagy útszakaszon bemutatják a november 10-ig elkészülő szakmai javaslatban vállalt önszabályozás működőképességét és bemutatják, milyen formában tudják teljesíteni az Előterjesztésben meghatározott célokat.
- A hazai közterületi reklámozással foglalkozó cégek minőségi és technológia fejlesztési vállalásai.
- A hazai közterületi reklámozással foglalkozó cégek eszközeinek teljes körű, nyilvántartásának (Közterületi Regiszter) elkészítése, folyamatos karbantartása és térítésmentes átadása az önkormányzatoknak és a kormányzati szerveknek.
- A Magyar Reklámetikai Kódex előírásainak megfelelően történő működés, ahhoz való csatlakozás. Annak kiegészítéseként a dokumentumot aláírók vállalják a közterületi reklámpiacot szabályozó etikai normatíva kidolgozását, mely mind a reklámhordozó eszközökre, mind azok elhelyezésére, mind a megjelenő hirdetések tartalmára vonatkozóan részletes szabályozást és ajánlást tartalmaz.
- A hazai közterületi hirdetéssel jogszerűen foglalkozó cégek vállalják, hogy tevékenységük végzését az MRSZ Közterületi Tagozatának szakmai tagságához kötik, valamint egységesen és a közigazgatási eszköztárhoz képest hatékonyabban fellépnek a vizuálisan környezetszennyező reklámzajjal és a szürkegazdaságban dolgozó reklámcégek tevékenységével szemben.
- Az önszabályozásból kimaradó és szürkegazdaságban működő (illegális reklámeszközöket kihelyező) cégekkel szemben fellépnek (piaci kirekesztés), és vállalják az általuk okozott károk felszámolását.
- A hazai közterületi reklámozással foglalkozó cégek folyamatos társadalmi szerepvállalásának kidolgozása (például: közérdekű társadalmi kommunikációra felületek biztosítása).
