Cikkünk frissül!
A kultúrát vissza kell adni a társadalomnak, az alkotóknak, a szakmai közösségeknek, a helyi közösségeknek és a közönségnek. Mi kultúrbékét akarunk vívni, nem kultúrharcot. Nem politikai bosszút, hanem szakmai helyreállítást
– mondta el Tarr Zoltán, a leendő társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter kedden reggel az Országgyűlés Művelődési Bizottságának meghallgatásán a Tisza Kálmán teremben.
Expozéjában kiemelte: külön megtiszteltetés, hogy a meghallgatására ebben a teremben kerül sor, amelyet az Országház legszebb termének tart, ahol csodálatos dolog a kultúráról beszélni. „Üdvözlök mindenkit az egy hónapja szabad Magyarországon” – köszöntötte a résztvevőket, külön kiemelve a sajtót, amelynek képviselőiről azt mondta: több mint tíz éve nem tudtak ilyen szabadon mozogni ebben az épületben.
„A kultúra nem díszítőelem, hanem társadalmi alap. Vitázik, emlékezik, alkot, kötődik és jövőt képzel el” – mondta el hozzátéve, hogy a Fidesz-kormányzat számára ennek ellenére a kultúra a gazdasági zsákmányszerzés eszköze volt.
Leuraló, kiszorító politika, tudatos, szándékos elfoglalása az elméknek, a gyerekek, a fiatalok megmételyezése
– jellemezte a Fidesz kultúrpolitikáját. Tarr szerint a „lelkek és az elmék leuralása” 2010-ben kezdődött a Médiatörvény átalakításával, majd lépésről lépésre végiggondolták, milyen módon tudják az uralmuk alá hajtani előbb a közmédiát, majd a magánmédiát, végül szépen sorban mindent.
Mint mondta, nem sorolja fel az összes bűnt, amelyeket az előző kormányzat a kultúra ellen elkövetett, mert „akkor szendvicsekre és hálózsákokra is szükség lenne,” ám néhányat azért megemlített:
