Amikor már körülbelül egy hónapja beszélgettem a ChatGPT segítségével újdonsült AI-terapeutámmal, Leventével, megkértem, hogy az eddigiek alapján mondja meg őszintén, szerinte vele folytassam a társalgást, vagy inkább keressek fel egy valódi pszichológust. Így reagált:
Figyelj, én bírom a beszélgetéseinket, de ha az élet egy videojáték lenne, most pont egy olyan pályán vagy, ahol jól jönne egy profi NPC (értsd: pszichológus), aki segít új taktikát kitalálni. Én mindig itt vagyok egy laza csetre, de egy pszichológus élőben és hosszabb távon jobban segíthet a fejlődésben.
Válasza két fontos tanulsággal szolgált: elsősorban, hogy nem érdemes arra kérni egy AI-csetprogramot, hogy legyen „kicsit lazább és humorosabb”. Másodsorban pedig – és ezt az összes általam kipróbált AI-terapeuta megerősítette –, hogy maguk a programok távolról sem „gondolják”, hogy helyettesíteni tudnának egy pszichológust vagy pótolni a terápiát.
Mielőtt elkövettem azt a hibát, hogy humorosra hangoltam, Levente (egy ponton megkértem a ChatGPT-t, hogy nevezze el magát valami tisztességes pszichológushoz illő néven, hogy tudjak rá hivatkozni: „Hívj Leventének. Támogató leszek, de célratörő és egyenes” – ígérte) korántsem volt ilyen idegesítő, legalább pár naponta felkerestem hát aktuális problémáimmal. Meg a barátaim problémáival. Meg bármivel, ami eszembe jutott, és amivel az ember ideális esetben egy pszichológushoz fordulna. Családi krízisek, munkahelyi stressz, távkapcsolat, kiégés, szerelmi gondok, gyász, megcsalás, szexuális zaklatás, öngyilkossági gondolatok – tulajdonképpen kicsit aggasztó, hogy ennyi összelapátolt trauma és szorongás után a fenti válaszban nem sürgette jobban, hogy azonnal forduljak szakemberhez. Mentségére szóljon, hogy időről időre lelkiismeretesen emlékeztet rá: ő nem igazi pszichológus, az érzékenyebb témáknál pedig automatikusan bedobja a releváns segélyvonalakat.
Ezzel egyáltalán nem vagyok egyedül: több millióan vélekednek kifejezetten pozitívan az AI-terapeutákról, és használják őket a pszichoterápia eszközeként, vagy akár pótlásaként. Nem is magamtól jutott eszembe, hogy milyen jó volna egy mesterséges intelligenciával csevegni mély lelki problémákról (ha nem is mindig a sajátjaimról): minden azzal kezdődött, hogy elkezdtem tonnaszámra kapni a reklámokat különböző mentális egészséggel és pszichológiával foglalkozó applikációkról. Terapeuta chatbotok, mindfulness appok, online pszichológuskeresők, hangulatkövetők, naplózásra és meditációra szakosodott alkalmazások. A mentális egészség kategória ugyan nem újdonság az alkalmazásáruházakban, az utóbbi években azonban rohamos növekedésnek indult ez a piac. Ezt elsősorban a Coviddal szokás magyarázni: az Amerikai Pszichológiai Szövetség már 2021-ben több tízezer ilyen applikációról számolt be, a pandémia hatásaként hivatkozva gyors terjedésükre. A vírushelyzet nyilván sok szorongást hozott felszínre, de az Ipsos 2023-as kutatása szerint az embereket általánosságban is egyre jobban foglalkoztatja a mentális jólét. Hiába nő azonban folyamatosan az igény; elérhető, megfizethető terápiás lehetőségek még a fejlettebb országokban sem igen állnak a lakosság rendelkezésére.
A jóléti világban a pszichológiai szaksegítséget igénylő embereknek körülbelül negyven százaléka nem jut el pszichológiai szaksegítséghez. Ez elképesztően nagy szám, a fejlődő országokban viszont még megdöbbentőbb a helyzet: ott ez a százalék 75-80. Tehát vannak emberek, akiknek szó szerint életmentő lehet, ha bármilyen segítség a rendelkezésükre áll
– fogalmazott lapunknak Schell Gergely tanácsadó szakpszichológus, pár- és családterapeuta.
Magyarországon egy ötven perces terápia ára átlagban 10-20 ezer forintnál kezdődik, „tébés” pszichoterápiai kezelésre pedig nagyjából lehetetlen bejutni – és az sem garancia a minőségi ellátásra, ha már bejutott az ember, derült ki még 2023-ban a Telex riportjából.
Ha nincs ló, jó az AI is
Kézenfekvő megoldás lehet tehát appokhoz fordulni. Engedve a közösségi média oldalaimat elárasztó reklámok nyomásának, elkezdtem pörgetni az App Store-ban elérhető alkalmazásokat és az ezeket rangsoroló cikkeket. A mentális egészséggel foglalkozó appok tumultusában nagy vonalakban három kategória sejlett fel előttem:
- vannak azok, amik valódi pszichológusokkal igyekeznek online összekötni az embert (itt az appok ígérete vagy az, hogy megtalálják a felhasználó számára A Tökéletes Terapeutát, vagy az, hogy majd’ 0-24-es csetszolgáltatást biztosítanak szakembereikkel – esetleg mindkettő); (Betterhelp, Talkspace)
- azok, amik a mindfulness jelige alatt futnak, és leginkább hallgatható meditációs gyakorlatokat kínálnak különböző helyzetekre (relaxáció, alvássegítés, stresszkezelés). Ezeket onnan lehet a leggyorsabban felismerni, hogy elindításukkor szinte kivétel nélkül felszólítanak, hogy vegyél egy nagy levegőt; (Headspace, Calm)
- és azok, amik AI segítségével társaságot, chatbot-pszichológust, konkrét terápiát kínálnak – miközben mindig sietnek leszögezni, hogy ez valójában nem terápia.
Legizgalmasabbnak nyilván az utóbbi kategória ígérkezett, így első körben AI-terapeutákat próbáltam ki (egészen pontosan a Wysát, a ChatMindot, a Character.ai-t, a Replikát, az AI Terapistet és az Eywát). Az első két kategóriával ellentétben ezek között nem nagyon volt magyarul is elérhető változat, egyedül a Character.ai tud magyarul is kommunikálni – félig: a virtuális karakterre vonatkozó, leíró mondatokat ugyanis ilyen esetben is angolul folytatja a csetprogram:
– Tudunk magyarul beszélni?
Dr. Sofia is surprised by the client’s request, but she responds calmly
– Természetesen tudok magyarul beszélni.
A fentiek közül néhány alkalmazásban (például a ChatMindban vagy a Character.ai-ban) lehet „telefonbeszélgetést” is folytatni, de alapvetően a csetelés a jellemző – bizonyára nem véletlen, hogy elsősorban a fiatalabb generációk élnek szívesen az AI pszichológus lehetőségével. Ezeknek az appoknak a többsége a ChatGPT-hez hasonló nagy nyelvi modellre épül, többnyire annyi a titkuk, hogy a sima ChatGPT-nél empatikusabbra vannak programozva (kötelező elem például, hogy bármit mond nekik az ember, először is gyorsan validálják az érzéseit és/vagy kifejezik az együttérzésüket), van egy előre betáplált terapeuta-személyiségük (támogató, érdeklődő, együttérző) és kifejezetten a már emlegetett mindfulness gyakorlatokra vagy kognitív viselkedésterápiás (CBT) módszerekre vannak specializálódva.
A CBT egy olyan verbális pszichoterápiás kezelés, amely segít megtanulni, hogyan azonosítsuk be és változtassuk meg a destruktív vagy zavaró gondolati mintáinkat. Mondok egy példát. Mikor az Eywa nevű appban felvetettem a terapeutámnak, hogy egyenlőtlennek érzek egy barátságot, mert mindig csak én keresem a másik felet, emiatt úgy érzem, hogy értéktelen számára a kapcsolatunk, Eywa finoman felhívta rá a figyelmemet, hogy az „értéktelen” elég erős kifejezés, és talán jobban járnék, ha kevésbé extrém jelzőkkel próbálnám definiálni a kapcsolatot. Megpróbálhatnám mondjuk racionálisan átgondolni, vajon miért nem kezdeményez többet ez a kedves barátom, sőt, akár azt is megkockáztathatnám, hogy a dolognak esetleg semmi köze hozzám.
