Kultúra

Tizenhét év után újra színpadra lépett az R.E.M. négy tagja

Joy Malone / GETTY IMAGES NORTH AMERICA / Getty Images via AFP
Joy Malone / GETTY IMAGES NORTH AMERICA / Getty Images via AFP

Újra összeállt az R.E.M. mind a négy tagja, hogy csütörtökön a Songwriters Hall of Fame New York-i ünnepségén egy meglepetésszerű akusztikus előadásban eljátsszák a Losing My Religion című slágerüket, miután beiktatták a zenekart a dalszerzők hírességek csarnokába. Ez volt az első alkalom, hogy mind a négy tag nyilvánosan fellépett a Rock and Roll Hall of Fame-be való 2007-es beiktatásuk óta.

A Georgia állambeli Athens városban alakult R.E.M. kultikus indie zenekarból az 1990-es évek egyik legsikeresebb rockzenekarává vált, olyan slágerekkel, mint az Everybody Hurts, a Shiny Happy People és a Man On The Moon. A dobos Bill Berry azonban 1997-ben elhagyta a zenekart, miután színpadi fellépés közben agyi aneurizmát kapott, a zenekar pedig 2011-ig trióként működött tovább, mielőtt elváltak útjaik.

Azon a ponton nem volt semmi, amiben igazán meg tudtunk volna állapodni zeneileg – milyen zenét, hogyan vegyük fel, turnézzunk-e.
Alig tudtunk megegyezni abban is, hogy hova menjünk vacsorázni. Most pedig már csak abban tudunk megegyezni, hogy hova menjünk vacsorázni

– mondta Peter Buck gitáros a héten a CBS Newsnak. Arra a kérdésre, hogy a zenekar valaha is újraalakulna-e, rossz ötletnek nevezte, és ragaszkodott ahhoz, hogy nem lenne jó ötlet.

Csütörtökre azonban mégis megenyhültek, és eljátszották legnagyobb slágerüket a közönségnek, amelyben ott voltak a Hírességek Csarnokába bekerült Steely Dan tagjai és Timbaland is.

A megtiszteltetés átvételekor Michael Stipe énekes az egész zenekar nevében beszélt:

A dalok írása és egy olyan életmű, amire mindannyian büszkék vagyunk, és ami ott van a világ számára örökre, kétségtelenül a legfontosabb eredménye annak, amit csináltunk. A második legfontosabb az, hogy mindezt sikerült végigcsinálnunk évtizedeken át, és közben barátok maradtunk. És nem csak barátok, hanem jó barátok. Négyen vagyunk, akik nagyon korán eldöntöttük, hogy a saját felvételeink a közös tulajdonunkba kerülnek, és egyenlően osztozunk a jogdíjakon és a dalszerzői érdemeken. Mindenki egyért és egy mindenkiért!

– idézte a frontembert a BBC.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik