Kultúra ismeretlen budapest

Újabb részletek derültek ki a Heinrich-udvar átépítéséről, a fejlesztők nem véletlenül döntöttek az azonnali munkakezdés mellett

ÉTDR
ÉTDR
Eddig nem ismert látványtervek kerültek elő, és arra is fény derült, miért épp most kellett nekikezdeni a munkának.

Közel négyéves szünetet követően, május közepén kiderült, hogy napokon belül megkezdődik az Iparművészeti Múzeum évek óta megújulásra váró épületével épp szemben álló Heinrich-udvar átépítése.

A két utcára néző – az Üllői út felől egy bérház (ép. Hubert József és Móry Károly, 1893) látszik, a Mária utcában sétálva pedig egy ipari épületre (ép. Sándy Gyula, 1912) figyelhetünk fel – együttessel korábban több cikkben is foglalkoztunk: előbb annak értékeit mutattuk be, majd a koronavírus-járvány indulása után a körülötte kialakult botrányról adtunk hírt. Hiszen az öt éve érkező gazda – a ma Varga Mihály pénzügyminiszter és korábbi miniszterelnök-helyettes egykori egyetemi kollégiumi szobatársaSzabó Zoltán 100 százalékos tulajdonában lévő Heinrich Passage Ingatlanfejlesztő Zrt. – kezébe kerülve a vörös tégláit mutató raktárakkal keretezett keramitburkolatú udvar, illetve a bérlők sorsa megpecsételődött.

Galéria
Varga Jennifer / 24.hu

A rövidesen kiürített Heinrich-udvarral az ingatlanfejlesztőnek kimondottan ambiciózus terve volt: 117 szobás szállodát, illetve 218, többségében Airbnb-re alkalmas otthont akartak benne létrehozni úgy, hogy az udvari épületeket nyom nélkül eltüntetik.

A szobatárs

„Az egyetemi évfolyamtársaim névsora meglehetősen hosszú. 1984 és 1989 között a Közgázra együtt jártam sok ismert és kevésbé ismert emberrel, közülük sokan ma kis- és nagyvállalkozók, bankárok, könyvvizsgálók. Szabó Zoltán is köztük volt, akivel egy ideig kollégiumi szobatársak is voltunk” – válaszolta Varga Mihály 2018-ban a Magyar Narancsnak, mikor a vállalkozóról kérdezték.

A férfi azért került a lap figyelmének középpontjába, mert egyik cége, a Garage Kft. az önkormányzati és állami megrendelések terén a második Orbán-kormány 2010-es felállása óta igen jól szereplő West Hungária Bau (WHB) társaságában elnyerte a 18,7 milliárd forintos keretösszegű Széllkapu-projekt több módosítás után végül 11,145 milliárd forintos társkivitelezői szerepét, a projekt elindulását pedig az akkor a II. kerület országgyűlési képviselőjeként is aktív miniszter prezentálta.

Szabó emellett persze számos másik beruházásban is fontos szerepet játszik, illetve játszott: ezek közül is kiemelkedik a mostanra 61 milliárdosra drágult várbeli Pénzügyminisztérium-rekonstrukció, aminek kivitelezésén cége szintén a WHB-val együtt dolgozik, de említhetnénk akár a Magyar Államkincstár a magyaros szecesszió zsenije, Lechner Ödön és Baumgartner Sándor tervei szerint született Hold utcai épületét – az egykori Postatakarékpénztárat – is, aminek 2023-ra visszaállított pénztártermét a Mészáros családhoz kötődő Fejér-B.Á.L.-lal 1,5 milliárdért hozták tető alá.

Ehhez első lépésként a 2011-ben a teljes ingatlanokra kiterjesztett műemléki védelem részleges visszavonására volt szükség – a döntést a Magyar Közlöny röviddel 2019 karácsonya előtt megjelent száma tette publikussá, ami szerint az alacsony épületek „a szakmai ismérveknek nem felelnek meg”. Az okot az Indokolások Tára a a következő év januárjában valamivel részletesebben így fogalmazta meg: ha

a műemléki szakértői felülvizsgálat során bebizonyosodik, hogy a műemlékké nyilvánításhoz szükséges kiemelkedő műemléki értékkel nem rendelkeznek – többnyire az évtizedek során bekövetkezett részleges értékvesztés miatt –, azaz a műemlékké nyilvánítás céljának nem felelnek meg, a műemléki védelem megszüntethető. Ebbe az esetkörbe tartozik […] a Heinrich udvar, amelynek udvari raktárépületei jelentős műemléki értéket nem képviselnek.

Sátly Balázs / Józsefváros A 2018-as látványtervek a környék képére illesztve – ezek a rajzok az engedély megszerzéséig kis mértékben ugyan, de megváltoztak.

Önmagában jelentős értékről ebben az esetben talán tényleg nem volt szó, az együttes mégis így, legalább a homlokzatok szintjén érintetlenül élte túl az elmúlt száz évet, és vált a hasonló komplexumok talán egyetlen, ekkora méretben megmaradt budapesti képviselőjévé.

Úgy tűnt, hogy a projekt előtt nincs megállás, hiszen előbb egy kormányrendelettel kiemelt beruházássá nyilvánították, majd 2020 májusában a bontási és építési engedély is megszületett – annak ellenére, hogy azt 2018-ban sem az akkori polgármester, a rövidesen főispánságig jutó Sára Botond által kinevezett kerületi főépítész, (a később állami főépítésszé lett) Iványi Gyöngyvér, sem az MMA a Tervtanácsba delegált tagja, Tima Zoltán nem támogatta.

Az elmúlt négy évben aztán látszólag semmi sem történt, köszönhetően részben annak, hogy a szomszédos József körúti házak egyike, valamint egy közelben élő civil, Vári Zoltán mellett különböző szervezetek, illetve az önkormányzat is bekapcsolódott a projekt leállításáért folytatott harcba. A frontok aztán szép lassan megszűntek létezni, hiszen Vári harcának 2022 tavaszán a Kúria vetett véget, a kerület pedig hiába rendelt el változtatási tilalmat a teljes Heinrich-udvarra, azt egy kormányrendelettel nemrég felülírták.

Galéria
A szerző felvétele
A belső udvar részletei 2018 őszén

A 2023-ban rozsdaövezeti besorolást kapott terület sorsáról néhány nappal ezelőtt semmit sem lehetett tudni, május 20-án azonban beszédes cikk jelent meg az Octogon építészeti magazinban, ami arról számolt be, hogy a kivitelezés

még május folyamán el fog indulni.

Az írásból az átalakulás tervezőjének neve – az Ybl- és Pro Architectura-díjas Kálmán Ernő szignózta a tervlapokat – mellett további részletekre is fény derült: eszerint a rehabilitációként emlegetett munkák során

  • 117 helyett 114 szobás art hotel születik,
  • a szobák részben a tetőtérbe is benyúlnak majd,
  • megőrzik a Heinrich család egykori faragott berendezésű ebédlőjét, ami kis mérete ellenére is konferenciateremmé válik,
  • a Mária utcai épületnél megtartják a homlokzatot, mögötte pedig két-három szinttel magasabb, tetőkertes modern bővítés születik,
  • a belső udvar alá kerülő mélygarázs miatt a passzázs kis épületeire továbbra is bontandóként tekintenek, ennek pedig nyilvánvalóan nincs akadálya,
  • az újonnan születő fedett sétányon az eredeti udvar hangulatát akarják majd visszaidézni,
  • a sétány felett zöldtető lesz, ami a 6-7 szintes lakóházak parkjaként fog működni.

A hirtelen sietség okára nem derült fény, minimális matematikai érzékkel azonban könnyen belátható, hogy a 2020. május 28-án született, illetve június 9-én véglegessé vált engedély

rövidesen le fog járni, hiszen letelik a kiadásától számított négy éves időszak,

ami akár még arra is elég lett volna, hogy az átalakulás teljes egészében végigfusson.

Google Earth

A helyzetet nyilvánvalóan a koronavírus-járvány, valamint a fentebb már részletezett okok is hátráltatták, az építtetőnek azonban a jelek szerint ez az egyetlen lehetősége arra, hogy ne kelljen újabb építési engedélyért futnia: a már meglevő engedély meghosszabbításra ugyanis már hosszú ideje nincs lehetőség.

A vonatkozó jogszabály egy kiskaput persze nyitva hagy: ha az építési tevékenységet megkezdik, akkor az ehhez kapcsolódó e-napló megnyitásától kezdve a tulajdonosnak

hat éve van arra, hogy végigvigye a projektet, és használatbavételi engedélyt kérjen a hatóságtól.

Varga Jennifer / 24.hu Az épület belső udvarának részlete június 3-án, az udvaron a munkák során kiürített terekből származó szeméttel és törmelékkel.

Ez a napló végül május 15-én, röviddel az Octogon cikke előtt nyílt meg – itt az épület rendeltetéseként szimplán csak „három és annál több lakásos lakóépület” van megadva –, így a 2018 októbere óta saját honlappal rendelkező, de azon cikkünk írásakor egyetlen betűnyi információt sem szerepeltető (az Internet Archive szerint ez korábban is így volt) ingatlanfejlesztőnek már csak azon kell izgulnia, hogy 2030 májusára minden a helyére kerüljön.

A munkák megkezdésének ígérete nem jelenti egyébként azt, hogy azok mostantól folyamatosan folynak majd – jelezte lapunknak egy építész, hiszen ha a területen csak néhány napig dolgoznak, nagyon apró változásokat elérve (így például egy korábbi lakás közfalainak részleges eltávolítását), az is a munka megkezdésének számít.

ÉTDR A 2024 májusában közzétett látványtervek egyike.

Felmerülő kérdéseinkkel május 23-án a Heinrich Passage Ingatlanfejlesztő Zrt-t is megkerestük, az azonban cikkünk megjelenéséig nem válaszolt ezekre, így többek közt azt sem tudhattuk meg, hogy

  • mikor indulnak el a szabad szemmel is látható munkák,
  • mikorra várható a Heinrich Passage átadása,
  • milyen sorrendben követik egymást a bontási munkálatok,
  • a fa burkolatú terem díszein kívül tervezik-e bármilyen belső részlet megőrzését,
  • mekkora rész marad állva a Mária utcai Sándy-féle épületből,
  • és hogy a korábban kibontott téglák újrahasznosításával építik-e vissza a passzázs az elődre emlékeztetni akaró falait.

A csend miatt végül a kormány – a főépítészek és a sajtó munkáját ellehetetleníteni próbáló, de a települések lakóival is kiszúró – áprilisi törvényjavaslatában szereplő ÉTDR rendszeréhez fordultunk, ahol az elmúlt négy évben, számtalan esethez hasonlóan, nem szerepeltek a publikusan is megtekinthető tervlapok. A Kormányhivatalnak küldött sajtómegkeresésünk a szokásos néhány óránál ugyan jóval lassabban, de célt ért, így láthatóvá vált például a beruházás eddig nem ismert helyszínrajza:

ÉTDR

A 2020 februárjában született dokumentumról egyértelműen kiderül, hogy a jelenlegi tervek szerint

  • a Mária utcai oldalon (ezt a terv B épületnek nevezi) az U alakú, több mint száztíz éves épületrészt biztosan megőrzik, a gyalogos bejáró a helyén marad, de a gépkocsik számára új be- és kijárat születik, kerül az első két földszinti ablak helyére,
  • az egykori bérház (A épület) udvarát teljes egészében üvegtetővel fedik le, és nyilvánvalóan megszűnik az autós behajtás lehetősége,
  • a passzázs fölé több, különálló bevilágító rész kerül,
  • a terület töréspontján egy C jelű épület kap majd helyet, aminek tetején a szomszédaival együtt nagy mennyiségű napelem fog feltűnni, így a zöldtetők nem futnak majd végig a teljes együttesen.
Varga Jennifer / 24.hu A két ablak, aminek helyén a jövőben autók járnak majd be az épület alá.

Az építési hatóság ezzel egyidőben közel húsz látványtervet is elérhetővé tett – ezek közül egyértelműen a téglahomlokzatú B épület jövőbeli várható képe a legmeglepőbb, az ugyanis az utca túloldaláról, az építészettörténeti értéke ellenére szintén lebontani tervezett egyetemi épület tövéből egészen másként fest majd.

ÉTDR, Varga Jennifer / 24.hu

A változás az utcaképi nézeten még jobban látszik:

ÉTDR

Igazán nagy változást a járókelők az Iparművészeti előtt sétálva ugyanakkor nem fognak látni, azok az Üllői úti fronton ugyanis csak a Heinrich udvar felirat két oldalán, a tetőtérben lesznek láthatók:

ÉTDR

Az drasztikus átalakulás persze a kapun belül, a bontani vágyott részen belül várható. A mélygarázsépítés után újjáépítendő udvari téglafalak, illetve a passzázs – például a karbantartás hiánya esetén kínosan öregedő nyersbeton felületek – ilyen módon fordulnak majd a lakók, vásárolni vágyók, illetve az átkelők felé:

Galéria
ÉTDR

Az átjáróra ültetett kertek, illetve hotelszobák és lakások ettől a képtől gyökeresen különböznek majd, az így kialakuló udvarok és terek arcát azonban a passzázs bevilágítói uralják majd:

Az ingatlanfejlesztő esetlegesen később érkező válaszával cikkünket természetesen frissítjük majd, vagy új hírben számolunk be a fejleményekről.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik