Kultúra

Furulyaként is használható sétabotot is árult a századforduló legfontosabb magyar hangszervállalata

Sáros időben nem volt jó ötlet megfújni.

Az 1881-ben, Sternberg Ármin (1861-1928) által alapított, később testvérével, Dávid Dezsővel (1870-1936) közösen vezetett császári és királyi hangszergyár egészen a Rákosi-éráig ontotta magából töretlen lendülettel a saját gyártású hangszereket, készítette a legnépszerűbb magyar lemezeket, illetve a világ legkülönbözőbb részeiről importálta a különböző árfekvésű és méretű zeneeszközöket.

A jazz hazai népszerűsítésében kulcsszerepet játszó, 1935-ban az első jazzújságot, a Sternberg Híradót is létrehozó vállalat nevét hirdető gramofonok, felvételek, illetve hegedűk ma a világ gyűjtőinek sokszor féltve őrzött kincsei, voltak azonban a cégnek olyan árui is, amikre ma talán már senki sem emlékszik, sőt, talán nyilván sem tartják őket igazán: kitűnő példa erre

a sétabot-furulya,

aminek hirdetései meglepő módon csak egyetlen évben, 1890-ben bukkantak fel a magyar lapokban – gyanítható tehát, hogy nem lehetett túl nagy sikere.

Budapesti Hírlap, 1890. aug. 10.. / Arcanum Digitális Tudománytár

A Kakas Márton nevű élclapban, illetve a Budapesti Hírlapban feltűnt leírás szerint az idényszerű újdonság kettős célt szolgált:

mint sétabot nagyon csinos külsővel bir, mint furulya pedig tisztára kihangolt, felette kellemes zenéjü hangszer, melyet bárki legott megtanulhat. A sétabot-furulya félhangokkal bir, minélfogva bármely zenedarab rajta eljátszható. Különös fontossággal bir a sétabot-furulya kirándulók részére, kik könnyű módon sétaközben lépten-nyomon zenei élvezetet szerezhetnek vele maguknak és társaiknak.

Pest-Buda Aukciósház

A sáros időben nem használható játék filléres szórakozás lehetett: egy forint hetven krajcáros árából Józsefvárosban

tizenöt korsó sört

is lehetett inni (egy ma is látható felirat szerint egy krigli 11 krajcárba került, és még némi apró is maradt a zsebben), de akár

ugyanennyi kiló kenyérre

is el lehetett volna költeni.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik