Kultúra

A nógrádi Mekk Elek miatt mutatja csak az időt Közép-Kelet-Európa egyetlen ferde tornya

Szécsény jelképe csak egy picivel dől kevésbé, mint világhírű pisai társa.

Ha valahol a ferde torony szerkezetet halljuk, azonnal a pisai katedrális minden évben tömegek által felkeresett harangtornyára gondolunk, pedig nekünk, magyaroknak is van ám saját változatunk a témára: ez a Nógrád vármegyei Szécsény közepén álló tűztorony.

A mai épület helyén 1718-ban fából született a pestis elvonulása miatti hálaként emelt harangláb, helyét 1820-ban előbb egy tűztorony, majd 1893-ban egy két, boltozatos szinttel újjáépített utód vette át. Ez mai magasságát végül 1929-ban érte el – ekkor született a toronysisak is –, dőlését pedig egy magát makacsul tartó legenda szerint annak köszönheti, hogy

a második világháború éveiben alig nyolcvan méternyire bomba robbant, ez pedig meggyengítette az építmény alapjait.

Pest-Buda Aukciósház Az 1905-ben született városháza (jobbra) és a torony (balra) a Kádár-kor hajnalán.

A valóság ennél jóval prózaibb:

a gondot a talaj agyagrétegének elmozdulása okozhatja.

A palóc ferde toronyként is emlegetett, ma egy, a tűzoltás történetét bemutató állandó tárlatnak otthont adó épületet rég nem használják már eredeti rendeltetése szerint, kilátótoronyként azonban kitűnő, hiszen legfelső szintjéről kinézve az egész Ipoly völgyére, valamint a Szécsényt körbevevő fennsíkra is jól rá lehet látni.

HoremWeb, ill. Civertan / Wikimedia Commons

Egy pici üröm azért vegyül itt az örömbe – derül ki a Jóvanazúgy! nevű Facebook-csoportba feltöltött fotók egyikéről, amin kitűnően látszik:

a lokális Mekk Elek úgy döntött, hogy a működésképtelen toronyórát felújítás helyett inkább furcsa műtárggyá alakítja, és egy nappalikba szánt faliórát erősít az óralapra.

Jóvanazúgy!

Azt sajnos nem tudni, hogy a gondolat mikor született, sőt, azt sem, hogy mikor öltött formát, a torony nem hivatalos Facebook-oldalán azonban jól látszik, hogy 2020-ban már ez volt a helyzet.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik