Újabb, Munkácsy Mihályhoz köthető tárgyakkal, levéllel, fotóval és egy rajzzal gyarapodott a világ legnagyobb Munkácsy-gyűjteménye – közölte Bácsmegi Gábor múzeumigazgató pénteki sajtótájékoztatóján.
A tárgyakat Gyarmati Gabriella művészettörténész mutatta be, aki elmondta: megszereztek egy Dél-Franciaországban, Bédarieux-ban J. Raynaud fotóművész által albumin technikával készített fotográfiát, aminek hátoldalát a festő saját kézjegyével látta el – a “Barátomnak” szót írta rá –, de egy 1890-es évszám is szerepel rajta.
A művészettörténészek egyelőre vitatkoznak azon, hogy ebben az évben készült a fotográfia, vagy korábban, 1886-ban, amikor Munkácsy Amerikába utazott – tette hozzá Gyarmati, aki arról mesélt, hogy a fotó eléggé megsárgult, ez azonban a tojásfehérjével készülő albumin technika sajátossága, így valószínűsítő, hogy a fénykép eredeti.
A festő az 1890-es években, egészsége javítása érdekében kezdett a belgiumi Ostende luxusüdülőbe járni: hét grafitrajza ismert, amit itt készített, ezek közül egy kétoldalasat korábban megvásárolt a múzeum, most az övék lett egy másik rajz is, amit idén a Munkácsy fürdőzik című időszaki kiállításon már bemutattak. Tulajdonosa ezután döntött úgy, hogy megválik az alkotástól.
A múzeum tulajdonába került mindezek mellet néhány vizitkártya, a mai névjegykártyák őse, köztük Munkácsy feleségéé, ami férje mellé helyezve együttesen igazi kuriózumot jelentenek. Egy másik vizitkártyára Sigismond Sonnenfeld felesége írt Écsi Ferenc Józsefnek, Munkácsy titkárának egy rövid, magyar nyelvű levelet.
Écsi a címzettje egy most a gyűjteménybe vándorolt levélnek is, amelyet Munkácsy írt kézzel egy ismeretlen budapesti szálloda a budai Vár távlati képét mutató levelezőlapjára. A fotó alapján feltételezik, hogy a II. világháborúban súlyosan megsérült és ezért lebontott Grand Hotel Hungáriában, a kor luxusszállodájában szállhatott meg a festőművész. A valószínűleg 1891-ben megírt levelezőlapra azt írta:
Jó reggelt, Écsi úr. Itt vagyok. Hogy vannak a fölvételek? Lehetne reggel a találkozó?
Ezzel kapcsolatban Gyarmati kifejtette: a festő 1890-ben kapott egy állami megbízást, a Parlamentbe kellett megfestenie a ma Honfoglalás néven ismert művét, ehhez sokat utazott autentikus arctípusokat, jelmezeket, kellékeket kutatva. Vélhetően ebben segítette őt Écsi, aki maga is festőművész volt.
A művészettörténész hozzátette: több levél ismert Munkácsytól, amelyeket valamelyik titkára írt meg helyette, ő csak szignálta, ezt azonban saját maga írta, így még nagyobb értéket jelent.
A békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum a vásárlások által immár 589 Munkácsy-relikviával és 11 grafikai lappal büszkélkedhet – közölte Bácsmegi Gábor igazgató.
