Napi szinten azért dolgozom és dolgozunk, hogy az emberek olvassanak, és ezek a dolgok nem segítik elő az olvasásra buzdítás-nevelést. De alkalmazkodunk mi is, és büszkén mondhatom, hogy azóta (hogy be vannak fóliázva – a szerk.) jobban viszik ezeket a könyveket, tehát kicsit kontraproduktív lett a döntés
– nyilatkozta a könyvfóliázásról Szabados Ági a napokban a Telexnek adott interjújában. Szabados Libertine nevű könyvesboltja már három üzlettel működik, így nyilván tapasztalatból beszél, ezzel együtt kíváncsiak voltunk, más könyvkereskedők is tapasztalnak-e efféle felfutást a befóliázott könyvek eladásaiban. A legtöbb nyilatkozónk úgy véli, korai még ilyen megállapításokat tenni, egyszerűen nincs még elég adat minderről, így legfeljebb egy-két egyedi esetről lehet beszélni, több helyütt még csak mostanában jelenik meg az első fóliás könyv. A gyerek- és fijúsági könyvekre szakosodott Pagony Kiadó is hangsúlyozta: statisztikák híján nem tudnak érdemben hozzászólni a témához.
Az Írók Boltja viszont egyértelműen úgy látja, náluk egyelőre nemigen érzékelhető ilyen trend. Szakács János ügyvezető ugyanakkor kiemeli: ha nem is a fólia önmagában, de a hercehurca egy-egy könyv körül valóban megdobhatja az adott könyv eladott példányszámait.
Én itt az Andrássy út 45. szám alatt nem éreztem, hogy tömegesen keresnék a lefóliázott könyveket. Egy-két hétig néhány vevő kérdezte, hogy akkor mi van lefóliázva, meg bejött egy bácsi, azt mondta, hogy hú, akkor a lefóliázottból visz. De nálunk nem történt az meg, ami Szabados Ági boltjaiban, hogy most sokkal többen keresik ezeket. Viszont abban nagyjából biztos vagyok, hogy ha a Meseország mindenkié körül nincs a könyvdarálás és a tüntetések – itt a boltunk előtt is volt egy, meg átvettem nem tudom, hány aláírást –, meg általában ez a felhajtás, akkor tizedannyit adtunk volna el belőle valószínűleg. Ez a faktor biztosan létezik
– mondta el lapunknak Szakács. A Líra könyvesbolt-hálózat kreatív igazgatója, Nyáry Krisztián egyenesen úgy fogalmaz, a Meseország mindenkiéből nemzetközi bestsellert csinált a daráló. A Líra egyébként, ha nem is olyan direkten, de valamelyest hasonlót tapasztal, mint amiről Szabados beszélt: a fóliának, szemben a vélhető jogalkotói szándékkal, Nyáry szerint is lett bizonyos reklámszerepe. Így, bár alapesetben, ettől a konkrét helyzettől elvonatkoztatva jobbat tesz egy könyv eladásainak, ha egy könyvbe bele lehet lapozni, ezúttal az ideológiai felhangok miatt a fólia visszaüt, és felsrófolja az olvasók kíváncsiságát.
Ami biztos: a Heartstopper elfogyott, és utánnyomás készül belőle. Persze hozzá kell tenni, hogy ez egyébként is a világ egyik legismertebb ifjúsági könyve volt – viszont Magyarországon kevésbé volt népszerű. Most már itt is az a hírverésnek köszönhetően
– erősítette meg Nyáry is, hogy a fóliatörekvések valóban képesek visszaütni. Ráadásul nyilvánvaló az is, hogy egy efféle fólia nem állít meg senkit: ha bármit, akkor legfeljebb a könyvesbolti árusítást nehezítheti, miközben online bárki bármit probléma nélkül megrendelhet.
Nyáry ugyanakkor hozzáteszi: a másik irányból, nem a vásárlók, hanem a kereskedők irányából nagyon is hathat a tiltás, hiszen azok a kereskedők, akik egyáltalán nem akarnak kockáztatni, dönthetnek úgy, hogy bizonyos könyveket eleve nem forgalmaznak. A Líra, ugyebár, a lehető legélesebben tapasztalta meg a törvénnyel járó kockázatokat: a bolthálózatot tizenkét millió forintra büntették az említett Heartstopper című kötet miatt, amelynek a középpontjában két meleg tini szerelme áll. És bár a botrány nyomán a könyvből valóban többszörös mennyiséget adtak el, mint amire előzetesen számítottak, ez könyvkereskedői szempontból nem elég.
Hiába van nagyobb forgalom egy-egy könyvön, az közel sem kompenzálja az esetleges büntetést. Nem tudok elképzelni olyan forgalmat, ami egy tizenkét milliós büntetésnek akár a tizedét is kompenzálni tudná. Nyilván a szerző vagy a kiadó szempontjából egy ilyen példányszám-növekedés érezhető siker, de a kereskedő szempontjából hatalmas kockázat, és adott esetben hatalmas büntetés
– emelte ki Nyáry. Ha pedig egy ekkora büntetés a nagypályás Lírát is komolyan megviseli, sejthető, milyen kockázatot jelenthet egy kisebb könyvkereskedőnek – az Írók Boltját az ügyvezető szerint nagyjából padlóra is küldené. Így a legtöbb bolthoz hasonlóan, ha a fóliázást igyekeznek is megúszni, próbálnak alkalmazkodni a törvényhez még akkor is, ha megvan róla a véleményük. Azt minden szakértő kiemeli, hogy mindebben csak sejtésekre és korábbi precedensekre hagyatkozhatnak, a törvény ugyanis tele van ellentmondásokkal.
Ezzel még a más okból a viták kereszttüzébe került Libri-Bookline is egyetért. „A Magyar Kiadók és Könyvterjesztők Egyesülése – amelynek tagja a Libri Könyvesboltok, elnökségi tagja pedig a vállalat vezérigazgatója Kovács Péter – is jelezte, hogy a 2021-ben elfogadott törvénymódosítás nem pontos, így annak gyakorlati megvalósítása is nehéz feladat elé állítja a kiadókat és a könyvkereskedőket” – nyilatkozta lapunknak Bistey Attila, a Libri-Bookline PR-koordinátora.
„Abból lehet kiindulni, hogy mit tart be a törvényből az állam. A büntetési gyakorlat jelenleg azt mutatja, hogy olyan könyvekért jár büntetés, amelyek gyermek- vagy ifjúsági könyvek, és könyvesbolti forgalomban lehet őket kapni” – hangsúlyozza a Líra vezetője, szomorú tapasztalatból: a Heartstopper miatt épp azért kaptak büntetést, mert a kötet a gyerekkönyvek között volt, amiből azt tanulta meg a könyvszakma, hogy a könyvek elhelyezésének milyen fontos szerepe van. A legtöbb kereskedő épp így próbálja megúszni a fóliázást: egyszerűen átpakolja máshova azokat a köteteket, amelyekről úgy vélik, büntetés járna értük.
Mivel van egy képregény-szekciónk, mi a szóban forgó Heartstoppert alapjáraton a képregényekhez raktuk be, hiszen az a könyv egyébként egy képregény. A Meseország mindenkiét már két éve elkülönítve és befóliázva áruljuk a gyerekrész mellett egy tárolónak a tetején. Egyébként szerintem ezzel még ki is van emelve – de tény, hogy nincs a gyerekkönyvek között
– mutatott rá az Írók Boltját vezető Szakács János. Átrendez a három kiadó által létrehozott Bookup, átrendez a Líra is: a büntetésveszélyes könyveket a felnőtt könyvek között forgalmazzák, nem pedig a gyermek- és ifjúsági könyvek között. Emellett a Líra arra kérte a hozzájuk beszállító kiadókat, hogyha mégis azt szeretnék, hogy az ő könyvüket, amiben ilyen tartalom van, a gyermek- és ifjúsági könyvek között lehessen megtalálni, akkor ők maguk fóliázzák le a kötetet. A tapasztalat azt mutatja, hogy ezzel nagyon kevesen élnek, inkább maradnak az átrendezésnél.
Persze előfordul az is, hogy a kiadó fóliáz, és ezt kommunikációs lehetőségként használja is. A 24.hu-t is tulajdonló Central Médiacsoport alá tartozó Lampion Könyvek például Yuval Noah Harari hamarosan megjelenő, kiskamaszoknak szóló kötetét (Miért nem igazságos a világ?) befóliázva fogja árulni, a könyv hátoldalán ugyanakkor elhelyeznek egy jelzést, amelyen leírják, hogy „a könyvre azért került fólia, mert néhány oldalon homoszexualitással kapcsolatos történelmi tényeket is érint.”
A kiadó egyébként azt tapasztalja, hogy az egész fóliaügy inkább a közösségi médiában hangsúlyos:
A posztjaink alatt rendszeresen látunk reakciókat erre vonatkozólag, sok esetben mi, könyvkiadók amolyan »szimpatikus áldozat« szerepet kaptunk, sőt, ha nyíltan beszélünk róla, akkor kifejezetten amolyan »ellenállóként« tekintenek ránk
– fogalmazott lapunknak a Central Kiadói Csoport marketing és PR vezetője, Fekete Judit. Az egész helyzet tehát meglehetősen faramuci, a törvény ellentmondásos, és időnként maga a jogalkotó sem tartja be azt: büntetés jár homoszexualitást ábrázoló gyerek- és ifjúsági könyvekért, de ha felnőtteknek árulják, akkor már nem büntetnek érte, az öncélú szexualitást ábrázoló könyvekért viszont egyelőre nem büntetnek akkor sem, ha azok ifjúsági könyvek.
Egy-két példa arra is akad, amikor a fóliázás valóban kontraproduktív, és megdobja egy-egy cím népszerűségét, ám jelenleg a kereskedők inkább azt látják, hogy az egész fóliamizéria inkább csak némi boltátrendezést jelent – bár azt többen kiemelték, hogy olyan értelemben célt ért a törvény, hogy a kereskedők félnek, hiszen, ha a hatóság büntetni akar, büntetni is fog. Magyar vállalkozásokat fog büntetni, és a könyvszakma egészét – miközben mozgóképes formában több szóban forgó cím, így a Heartstopper is egy gombnyomással elérhető streamingen a kamaszoknak is, csak éppen a streamereket nem éri el a törvény, ahogy nem éri el az online tartalmakat általában sem. Nyáry Krisztián rámutat: a törvény jelenleg
semmilyen gyermeket nem véd meg a homoszexualitás megjelenítésétől, mert ez a korosztály az online világban él, és ott bármit megtalál. A probléma inkább az, hogy nem feltétlenül irodalmat fog ott találni ebben a témában vagy valami értékes szerkesztett tartalmat, hanem nagyobb eséllyel pornográfiát.
