A legsúlyosabb városképet formáló esemény természetesen maga a világháború volt. Budapest szörnyű ostromában a házak 27 százaléka semmisült meg, vagy rongálódott meg súlyosan, összesen 32 ezer lakás pusztult el vagy vált lakhatatlanná. Az ötvenes-hatvanas évek utcaképeinek meghatározó elemeivé váltak az eltakarított romok hűlt helyei: a foghíjtelkek hatalmas tűzfalakkal. Fontos utakról, terekről, közlekedési csomópontokról hiányoztak hosszú évtizedeken keresztül épületek, elég csak a Kálvin térre, az Astoriára vagy épp a Rákóczi útra gondolni.
![Tűzfalak és grundok városa – így kapott új arcot Budapest a háború után 1](https://s.24.hu/app/uploads/2023/05/fortepan_211994.jpg)
![Tűzfalak és grundok városa – így kapott új arcot Budapest a háború után 2](https://s.24.hu/app/uploads/2023/05/fortepan_5342.jpg)
A politikai akarat még a foghíjak között is válogatott. Míg a világháborúban megüresedett telkek némelyike a 21. századot is megérte beépítetlenül, az 1956-os szabadságharc leverésekor lerombolt házakat elképesztően gyorsan visszaépítették az Üllői út és a Nagykörút kereszteződésében. A három kilőtt ház helyén 1960-ra már három vadonatúj épület állt, melyek nemhogy a szovjet tankokra, de a szocializmusra se emlékeztettek: megjelenésük megfelelt a legfrissebb nemzetközi trendeknek.
![Tűzfalak és grundok városa – így kapott új arcot Budapest a háború után 3](https://s.24.hu/app/uploads/2023/05/fortepan_39808.jpg)
![Tűzfalak és grundok városa – így kapott új arcot Budapest a háború után 4](https://s.24.hu/app/uploads/2023/05/fortepan_107945.jpg)
A megmaradt tűzfalaknak azonban városképi jelentősége lett. Nem csak a csupaszoknak, vagy a vadszőlővel befutottaknak. A legtöbb helyen hirdetéseknek adtak helyet. Akkoriban nem váltogatták olyan gyorsan a reklámokat – hiszen a szocializmusban a cégek és a termékek is viszonylag állandók voltak –, így a tartós hirdetések több helyen ikonikussá váltak. Mint a legendás Fabulon-mozaik a Kálvin téren.
![Tűzfalak és grundok városa – így kapott új arcot Budapest a háború után 5](https://s.24.hu/app/uploads/2023/05/fortepan_103337.jpg)
![Tűzfalak és grundok városa – így kapott új arcot Budapest a háború után 6](https://s.24.hu/app/uploads/2023/05/fortepan_33485.jpg)
![Tűzfalak és grundok városa – így kapott új arcot Budapest a háború után 7](https://s.24.hu/app/uploads/2023/05/fortepan_107938.jpg)
Nem kellett sokat várni, hogy a neonfeliratok is megjelenjenek a tűzfalakon. Ez a technológia ugyan koránt sem volt új – már az 1910-es években voltak fényreklámok Budapesten –, de a szocializmus idején második virágkorukat élték. Egyesek szerint ezzel nem csak az adott termékeket vagy szolgáltatásokat szerették volna hirdetni, hanem azt is, hogy a szocialista főváros valódi metropolisz, ahol „fényűző” az élet.
![Tűzfalak és grundok városa – így kapott új arcot Budapest a háború után 8](https://s.24.hu/app/uploads/2023/05/fortepan_108115.jpg)
![Tűzfalak és grundok városa – így kapott új arcot Budapest a háború után 9](https://s.24.hu/app/uploads/2023/05/fortepan_207543.jpg)
A háború persze az állva maradt házakon is rajta hagyta a nyomát. Volt amelyiken szó szerint is, hiszen még az ezredfordulón is jó pár golyónyomokkal pettyes ház állt a városban (sőt, aki akar, még ma is találhat ilyeneket). Ám a helyreállítások is alaposan alakítottak a városképen.
![Tűzfalak és grundok városa – így kapott új arcot Budapest a háború után 10](https://s.24.hu/app/uploads/2023/05/fortepan_108151.jpg)
Az épületeket ugyanis nem eredeti formájukban, hanem gyakran leegyszerűsítve építették újra. Nem volt ritka, hogy új emeletet vagy akár emeleteket húztak rájuk, és a földszinteken nagy, üvegkirakatos üzleteket alakítottak ki. E beavatkozásoknak számos oka lehetett. Egyesek szerint a szocializmus szakítani akart az „úri világ” díszítésével, mások szerint egyszerűen nem volt pénz a háború utáni időszakban a teljes körű renoválásra. Valószínűleg a korszellemnek is szerepe lehetett ebben, hiszen ne feledjük el: a modern portálok kialakítása, az emeltráépítések és a historizáló épületek díszítésének egyszerűsítése, a tetőidomok visszabontása már a negyvenes évek elején megkezdődött. Az akkor harminc-negyven éves épületek nem jelentettek különösebben értéket a kortársak szemében, mint ahogy most is kevesen gondolnak így a nyolcvanas-kilencvenes évek építészetére.
![](https://s.24.hu/app/uploads/2023/05/fortepan_217703.jpg)
Persze azért a két világháború között kialakított modernista üzletportálok nagyon más színvonalat képviseltek, mint a szocializmus legtöbb boltkirakata. Pláne máshogy néztek ki, mint a századelő tágas, másfél szint magas, nagyvonalú, elegáns üzletterei, melyeket számos helyen födémekkel választottak ketté, kis belmagasságú üzleteket alakítva ki.
![Tűzfalak és grundok városa – így kapott új arcot Budapest a háború után 11](https://s.24.hu/app/uploads/2023/05/fortepan_103222.jpg)
![Tűzfalak és grundok városa – így kapott új arcot Budapest a háború után 12](https://s.24.hu/app/uploads/2023/05/fortepan_103203.jpg)
![Tűzfalak és grundok városa – így kapott új arcot Budapest a háború után 13](https://s.24.hu/app/uploads/2023/05/fortepan_103139.jpg)
![Tűzfalak és grundok városa – így kapott új arcot Budapest a háború után 14](https://s.24.hu/app/uploads/2023/05/fortepan_108009.jpg)
Annyi mindenesetre bizonyos, hogy a háborút követő helyreállítások során jóval több „kupola” tűnt el Budapestről, mint a korábbi időszakban. Elég csak az Egyetem téri Pázmány Péter Tudományegyetem épületére (ma ELTE Állam- és Jogtudományi Kar) vagy épp a Műegyetem CH-épületére és annak szomszédjára gondolni a Szent Gellért téren.
![](https://s.24.hu/app/uploads/2023/05/fortepan_24139.jpg)
Ha a háború utáni átépítések állatorvosi lovát keressük, akkor azt alighanem a Rákóczi út 52. alatt találjuk meg. Ezt az 1956-os harcokban megsérült kis házat a helyreállítás során megfosztották tetődíszeitől, homlokzatát leegyszerűsítették, ráhúztak még két szintet és átépítették a földszintjét is.
Ráadásul megfigyelhetünk rajta valamit, ami nagyon jellegzetes beavatkozás volt Budapesten a hatvanas-hetvenes években, de néhány helyen még a kilencvenes években is szívesen alkalmazták. Ez az árkádosítás.
![Tűzfalak és grundok városa – így kapott új arcot Budapest a háború után 15](https://s.24.hu/app/uploads/2023/05/fortepan_16799.jpg)
![Tűzfalak és grundok városa – így kapott új arcot Budapest a háború után 16](https://s.24.hu/app/uploads/2023/05/fortepan_23645.jpg)
![Tűzfalak és grundok városa – így kapott új arcot Budapest a háború után 17](https://s.24.hu/app/uploads/2023/05/fortepan_102349.jpg)
Ebben az időszakban Budapest közlekedési problémáit úgy igyekeztek megoldani, hogy megpróbálták zökkenőmentesebbé tenni az autóközlekedést. A metró megépülte után például a Rákóczi úton megszűnt a villamosközlekedés, és hogy még több hely jusson a várost keresztülszelő autóforgalomnak, úgy döntöttek, hogy a gyalogosokat a házak alá terelik.
![Tűzfalak és grundok városa – így kapott új arcot Budapest a háború után 18](https://s.24.hu/app/uploads/2023/05/fortepan_10884.jpg)
![Tűzfalak és grundok városa – így kapott új arcot Budapest a háború után 19](https://s.24.hu/app/uploads/2023/05/fortepan_5290-masolat-00.png)
A drasztikus beavatkozás alaposan átformálta a Rákóczi út képét, ráadásul hosszú távon egyáltalán nem váltotta be a reményeket. Míg a kiszélesített úttesteken továbbra is állt a forgalom csúcsidőben, a sötét árkádok idővel közbiztonsági és higiéniai problémát kezdtek jelenteni.
Bár a módszer nem vált be, néhány helyen máshol is találkozhatunk vele a városban, elsősorban ott, ahol másképp nem tudták elhelyezni a metrófeljárókat a kiszélesített úttestek miatt.
![Tűzfalak és grundok városa – így kapott új arcot Budapest a háború után 20](https://s.24.hu/app/uploads/2023/05/fortepan_252613.jpg)
Persze voltak olyan üres telkek is, amelyeket nem a háború tett azzá. Olyanok, amelyeket ugyan többszintes lakóházaknak jelöltek ki valamikor a századfordulón, mégis üresen maradtak. Ezek a grundok voltak a huszadik század jelentős részében a gyerekek játszóterei, akár a Pál utcai fiúkra gondolunk, akár a focira: legendás magyar labdarúgók tanultak meg játszani a beépítetlen telkeken.
![Tűzfalak és grundok városa – így kapott új arcot Budapest a háború után 21](https://s.24.hu/app/uploads/2023/05/fortepan_91847-1920x1300-1.jpg)
![Tűzfalak és grundok városa – így kapott új arcot Budapest a háború után 22](https://s.24.hu/app/uploads/2023/05/fortepan_192759.jpg)
Ugyanakkor a hatvanas években még tele volt a város olyan földszintes épületekkel is, amelyekből mára csak mutatóba maradt egy-egy. A Margit körúton és a Frankel Leó úton is jóval több akadt belőlük, a helyükre idővel modern lakóházak kerültek. Az Árpád út földszintes házainak nagy részét a lakótelepépítés tüntette el.
![Tűzfalak és grundok városa – így kapott új arcot Budapest a háború után 23](https://s.24.hu/app/uploads/2023/05/fortepan_102060-1920x1269-1.jpg)
![Tűzfalak és grundok városa – így kapott új arcot Budapest a háború után 24](https://s.24.hu/app/uploads/2023/05/fortepan_103437.jpg)
Különösen alakult a budai Vár újjáépítése. Itt a budapesti átlaghoz képest is jóval súlyosabb károkat okozott az ostrom, gyakorlatilag alig maradt ház komolyabb károsodás nélkül. A helyreállítások során a kortárs műemlékvédelem szempontjait vették figyelembe. Sok helyen a középkori részletek megmutatásával állítottak helyre épületeket, máshol modernista házakkal pótolták a foghíjakat. A századelőn és a két világháború között épült, a barokk kori kisváros léptékétől idegen nagy paloták, iroda- és bérházak romjait elbontották. Érthető módon, hiszen itt is alig harminc-negyven éves épületekről volt szó. Bár az akkori helyreállítás nemzetközi elismerést vívott ki, ma heves viták középpontjában áll.
![Tűzfalak és grundok városa – így kapott új arcot Budapest a háború után 25](https://s.24.hu/app/uploads/2023/05/fortepan_117837.jpg)
Történtek azonban olyan beavatkozások is, amelyeket egyértelműen pozitívnak ítél meg az utókor. Voltak ugyanis házhelyek, amelyeket nem építettek be a háborús pusztítások után, hanem meghagytak nyílt térnek. Ilyen mondjuk az Erzsébet – később Sztálin, majd Engels – tér keleti fele. Ez ugyan a házak elbontása után jó darabig buszpályaudvarként működött, majd a Nemzeti Színház építési területe lett, végül azért válhatott parkká, mert az egykori épületeket nem állították helyre.
![Tűzfalak és grundok városa – így kapott új arcot Budapest a háború után 26](https://s.24.hu/app/uploads/2023/05/fortepan_101219.jpg)
![Tűzfalak és grundok városa – így kapott új arcot Budapest a háború után 27](https://s.24.hu/app/uploads/2023/05/fortepan_252191.jpg)
![Tűzfalak és grundok városa – így kapott új arcot Budapest a háború után 28](https://s.24.hu/app/uploads/2023/05/fortepan_82449.jpg)
Ugyanilyen elképzelhetetlen lenne mondjuk a Lánchíd budai hídfőjénél állt házak újjáépítése: az egykori falak helyén ma már fák nőnek – mindenki örömére.
Írta: Zubreczki Dávid | Képszerkesztő: Virágvölgyi István
A Heti Fortepan blog a Capa Központ szakmai együttműködésével valósul meg. Az eredeti cikk ezen a linken található: https://hetifortepan.capacenter.hu/budapest-varosarculat
Ha van olyan családi fotója, amit felajánlana a Fortepan számára, akkor írjon a fortepan@gmail.com e-mail címre!